Bőven 50% felett van immár a senkireseszavazokok aránya: üres a magyar politikai mező nagyobbik fele – és mégsincs ütőképes ellenzék! Vajon miért?
A válasz talán sokakat meg fog döbbenteni: azért, mert valójában hiányzanak azok a tömegek, amelyek igazán elleneznék azt a fajta hatalmi berendezkedést, amelyet orbánék és a mögöttük álló gazdasági érdekkörök megtestesítenek és kialakítottak.
Tegye a szívére a kezét a Kedves Olvasó: hát vajon ő nem lenne szívesen egy szegény ország gazdag polgára? Vajon – ha őszinte önmagához – nem szarná-e le a társadalom bajait, ha neki gondtalan, jó élete lehetne? Nem lenne-e ő is „ezerrel” Csányi Sándor, vagy Lázár János és nem adta-e már felcseperedő gyermekének azt a tanácsot, hogy „Tégy meg mindent az érvényesülésért!”? És ugye ez a „minden” tág fogalom!
Bizony: az átlagembert sokszor csupán az különbözteti meg a hatalmasoktól, hogy nincs hatalma – ha lenne, ugyanúgy működne ő is és ugyanúgy működtetné a hatalmat, mint azok. Itt csak a mások gazemberségein szokás felháborodni, a magunk stiklijeire mindig akad valami jó mentség. És a magunk kis életében ugyanazokat a stratégiákat alkalmazzuk „kicsiben”, mint a Fidesz nagyban.
Megszerzett kis egzisztenciáját is a legtöbb honfitársunk ugyanolyan kapari módon védelmezi, mint orbán a saját hatalmi pozícióit.
Azért nincs itt igazi ellenzék, mert igazán senki se gondolja másképp: senki sem él más, a „nyugatos standardoknak” megfelelő társadalmi stratégiákkal és mentalitással – a legtöbb magyarnak magyaros a mentalitása. …És ha most a (még mindig) Kedves Olvasó azt mondaná, hogy ez nem igaz, hogy vannak itt, egyre többen, akik más mentalitással politizálnak, akkor erre csak azt mondhatom, hogy: NEM! Ők sem haladják meg azt a fajta egyéni, vagy szűk csoportérdekeken alapuló politikai attitűdöt, amely a Fideszt jellemzi. Minden ellenzéki erő: egy kis, zárt homokozó, amelynek „gazdái” legalább annyira féltékenyek a homokozójukra, mint orbán a miniszterelnöki, vagy Simicska a gazdasági megmondói pozíciójára.
Sokszor halljuk orbánékról „européer köreinkben”, hogy „mucsaiak” – de hát nem lehetne-e kiírni Hegyeshalomtól Záhonyig a Mucsa nevet? A mucsaiság: stratégia – és az előbb láthattuk, hogy a stratégia: ugyanaz. Csak a stratégia aktuális megjelenési formája, terepe és „kiterjedése” más – de lényege ugyanolyan.
A politika alapja a mentalitás – ebből következően: más politikát csak más mentalitással lehet csinálni. Amíg itt a ki nem mondott, de mindennap megélt közmegegyezés az önzés és az egyéni taktikázás, a „Csak én éljem túl!, a „Csak nekem sikerüljön!” és a ”Csak én élhessek jól!”, ameddig nem hat át minket a „Másnak is lehet igaza”-hozzáállás és örökösen mindenki „csak a maga módján” akar élni és politizálni is, addig nem lehet itt igazi alternatívát állítani a jelenlegi politikai szisztéma és annak üzemeltetői helyett.
Mert úgysem lennének kellő számban támogatói!
…De akkor vége? „Finis Hungariae”? – vagy van mégis mód és út arra, hogy változtassunk a dolgon?
Erről fog szólni következő írásunk!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek