Az egyik tematikus csatornán megy egy sorozat: egy túlélési szakértő különböző helyek túlélhetőségét mutatja be. Van, hogy a sivatagban, vagy éppen a skót felföldön „dobják le” és ott prezentálja azt, hogy miképpen lehet megmaradása érdekében fel- és kihasználni a helyi lehetőségeket…
Ez folyik most szoci-körökben is. Ledobták őket: a hatalomból, jó mélyre. Keményen talajt fogtak – és most egyetlen céljuk, hogy kijussanak erről a barátságtalan vidékről.
Azt mutatják kifelé, hogy együtt menetelnek, de valójában már a zuhanás közben (legalább) kétfelé váltak és azóta is külön haladnak: a Csapat és Gyurcsány.
…Igen, már megint „gyurcsányozunk”. Tegnapi posztunk arról szólt, hogy feltámadhat-e még ő, hogy van-e számunkra értelme őt feltámasztani? A vélemények – ahogy a kommentek is mutatják, erősen megoszlanak: van, akinek „ikon” ő és van, akinek csak egy rossz példa a sok közül. És ez a kettősség még jó ideig meg is fog maradni!
Valami ahhoz hasonló folyik szociszimpatizáns körökben, mint amit a Fidesznél, Orbánnal kapcsolatban is láthatunk: sokaknak (főképpen egyszerű kisembereknek) kell az „idol”, akiben bízhatnak, akire – úgy értik – rábízhatják magukat, és akkor minden jó lesz.
…Tegnap „merülésen vettem részt”: elmentem a DemKol egyik tagszervezetésnek alakuló ülésére. Nem is tudom, mit mondjak az ott szerzett tapasztalataimról… Mert voltak értelmes felvetések (a hallgatóság részéről), pl. az, hogy semmire sem fognak jutni, ha nem sikerül bevonzaniuk valahogy a tehetséges, tetterős és kreatív fiatalokat (…manapság mindenki rájuk vadászik – mi is!). Arról azonban foggggalmukkk sem volt, hogy ezt hogyan kellene-lehetne elérni? A „vezetőség” meg…? Halálosan komolyan megkérdezte (egy felvetésre reagálva), hogy „Ugyan miért kellene pl. Kovács Lászlónak hátrébb lépnie az MSZP vezetéséből?” Hát… Innen nehéz lesz! Nem, bocs, nem „nehéz”: LEHETETLEN! Ezek az emberek – és vezetőik – egyszerűen nem értik, hogy miért „nem kellenek” ők a Jónépnek.
Nyilvánvaló, hogy a DemKol (egyik?) célja nem más, mint hogy a Gyurcsány Ferenchez kötődő MSZP-vezetők túléljenek. Ők „egymásban gondolkoznak”, amikor a DemKol vezető posztjairól van szó: bennük fel sem vetődik, hogy netán újak, jobbak kellenének helyettük, ha komolyan gondolják az ország modernizálását. (Pl. volt, aki Molnár Csabát ajánlotta az MSZP elnökéül, hogy ő majd megújítja és friss erővel, lendülettel tölti meg azt…) Fel sem vetődik bennük az, hogy egyszer már az övék volt a lehetőség: évekig éppen ők vezették az országot – és akkor nem mutattak különösebb alkalmasságot erre a feladatra.
Összefoglalva: olyat már láttunk, hogy valaki szarból akart várat építeni – de hogy „használt szarból” akarjanak, az valóban valami egészen új!
…Közben meg, amíg ezek a jobb sorsa érdemes kisemberek a gyűlésen voltak, mi is történt onnan pár háztömbnyire, a Jókai-utcai MSZP-székházban? Nem más, mint hogy Gyurcsány a kasszakulccsal zsarolgatta a párt vezetőit – hát kérdem én: mi ebben a „megújulás”?
Ez így minden, csak nem tiszta játék! Megint nem az történik, hogy valaki belevág valami újba, megint csak einstandolás folyik. Átvenni valami, ami már létezik és azt a magunk hasznára tovább üzemeltetni.
Belátható: nincs mit várnunk mást, újat ezektől az emberektől, bárhogyan is ígérgessék. Egyvalamiben igazat kell adnunk Kövér Lászlónak, ő ugyanis egyszer azt mondta: „Kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna!” Nos, valódi, a magyar társadalom demokratáit összefogni képes demokratikus koalíció sem…
Mikor értik vajon meg a kisszocik, ezek a jobb sorsban reménykedő, megfáradt kisemberek, hogy „demokratikus vezetőik” csak a saját életben maradásuk érdekében használják ki őket – mint a TV-túlélőmester a kézzel fogott halakat, vagy az elevenen felfalt békát? Hogyan hihetik el akár egyetlen pillanatig is azt, hogy jobb lesz itt az élet, ha ezekre az egyszer már levitézlett és a magyar társadalom alapvető dolgaiban tudatlan emberekre bízzák magukat és jövőjüket? Mert a vezetőknek mindig lesz néhány ezer – akár párszázezer – hívük, de nekik, a híveknek ugyan mikor lesznek valódi, rátermett vezetőik?
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek