2014.08.15. 16:44 Szerző: Moin Moin

Kutyatragédia?

Üzlet.jpg

„Eine derartige Chance haben wir nie wieder!”

(„Ilyen esélyünk sosem lesz!”)

Hans Jeschonnek vezérezredes – 1940 nyara

 

Vannak emberek – és néha embercsoportok is -, amelyek két lehetőség közül sohasem tudják a jobbikat választani, mert vagy a bölcsességük, vagy a tapasztaltságuk, vagy a bátorságuk hiányzik ehhez. Most ezt kell tapasztalnunk az ellenzéki demokrata pártoknál is. Rendre azt választják az önálló politikai stratégia helyett, hogy újra és újra alkalmazkodnak a Fidesz-hatalom által kreált keretekhez. Pedig régi alaptétel, hogy győzni csak saját stratégiával lehet, az ellenségét követve biztosan nem!

Az ellenzéknek ugyanis minden lépésénél-döntésénél azt kellene szem előtt tartania, hogy a cél nem más, mint a Fidesz-rendszer megszüntetése – és mindent ebből a szempontból kellene vizsgálni, a dolog eredményessége vagy éppen kontraproduktivitása szerint. Így nézve az önkormányzati választásokon való indulás még akkor is kontraproduktív, ha netán sikerül ezt vagy azt a képviselői, polgármesteri stallumot megszerezni: mert ezek a pozíciók a gyakorlatban, erőforrásként nem érnek semmit. Jó nem elfeledkezni arról, hogy a Fidesz-rendszer önmagát (belátható és kiszámítható időn belül) az intézményrendszeren belül leválthatatlanná tette – és ha netán egy ellenzéki politikai erő annyira megerősödne, hogy még ezek között a nagyon egyenlőtlenné alakított keretek között is képes lenne választást nyerni, akkor semmi sem akadályozza meg a Fideszt abban, hogy annyira módosítson a szabályokon és kereteken, amennyire szükséges a mégis hatalmon maradása érdekében. E téren a demokrácia formalitásai nagyon képlékenyen kezelhetők, egy esetleges eu-s retorzió pedig csak igen lassan léphet életbe, ha egyáltalán.

Mindebből az következik, hogy a gyakorlati politikában semmiféle előnnyel nem jár az ellenzék számára az, ha részt vesz a Fidesz-rendszeren belüli választási és parlamentáris kutyakomédiában. A részvétel egyedüli eredménye a rendszer legitimálásra lesz, ami éppen a rendszer fenntartását segíti, hiszen igen nehéz úgy hitelesen illegitimnek deklarálni egy rendszert, ha közben e rendszerben képviselői fizetést veszünk fel!

…És ha már azoknál a fránya anyagiaknál tartunk: van egy olyan gondolatmenet az ellenzéki pártoknál, hogy a saját apparátusuk, a saját tisztségviselőik anyagi fenntartása érdekében (is) részt kell venniük a választásokon, mivel a néhány megszerzett stallumból néhányan elélnek újabb négy évig. Nos, ha az ellenzék annyira híján van a saját forrásoknak és támogatásoknak – és: az ezek megszerzésére való képességnek -, hogy ezek a stallumok „tételek” a költségvetésükben, akkor az a dolgok vége… Elvégre miféle ellenzék az, amelyet, és amelynek vezetőit az általa illegitimnek és megdöntendőnek hirdetett hatalom kegyelemfillérei tartanak el?

Nem: az ellenzéknek saját forrásokra és a saját stratégiájából következően őt anyagilag támogató hálózatra van szüksége, ha valóban győzni akar – és erre meg is van a lehetőség.

Az ellenzékiségnek, ugye, egy konstruktív társadalmi ajánlatról kell szólnia. Ha ennek része egy konstruktív és fejlesztésalapú gazdasági ajánlat is azok felé a piaci szereplők felé, akiket súlyosan érintenek a Fidesz-rendszer versenyellenes, kapitalizmus-ellenes és kontraszelektív lépései, akkor mód van arra, hogy e szereplőkkel stratégiai támogatói viszony jöjjön létre. Hangsúlyozom, hogy itt nem arról van szó, hogy e szereplőknek az ellenzék, mint leendő kormányerő, elvtelen, az állam, az állampolgárok és a reálgazdaság számára káros „adományokat” ígér. Itt „csupán” arról van szó, hogy a kormányzati hatalomra aspiráló mai ellenzék számonkérhető ígéretet tesz arra, hogy tiszta piaci és értékviszonyokat teremt a gazdaságban, garantálja a jogrendszer kiszámíthatóságát és részrehajlás-mentességét, valamint a tulajdon szentségét és a racionális - „nem mániás”1 - állami költekezést. Ha belegondolunk, csupán ezekkel a változtatásokkal óriási terhektől szabadulnak meg a (valódi) versenyszférában tevékenykedők, hiszen tervezhetővé válik a tevékenységük és nem sújtja őket semmiféle „szubjektív vegzálás”.

Ne feledjük: ennek (az egyébként legfontosabb) gazdasági szférának nagyon nem jött be a Fidesz-rendszer, hiszen a Fidesz-rendszernek nincs is semmiféle konstruktív ajánlata a szó valódi értelmében vett versenyszféra szereplői felé. A versenyszféra gazdaságpolitikai és persze közpolitikai téren éppúgy hajléktalan, azaz érdekképviselet nélkül való ma, mint azok az állampolgáraink, akik javarészben épp e cégeknél dolgoznak, vagy e cégeket tulajdonolják, vezetik. Ezért egy konstruktív ellenzéki megkeresés és ajánlat az esti imádság meghallgatása lehetne nekik.

Az persze természetes, hogy a versenyszféra említett képviselői önmagukban nem alakulnak ellenzékké: ez nem is feladatuk. Egy XXI. századi társadalomban a politika, a politikai küzdelmek is professzionalizálódtak, ezért aki főfoglalkozásként a versenyszférában dolgozik, nemigen rendelkezik még ahhoz is szabad kapacitásokkal, hogy „mainstream politikusként” is munkálkodják – ehhez szó szerint „kettős életet” kellene élnie, 48 órás napokkal! Ezért addig, amíg nem áll elő és nem áll össze a megfelelő, a jelenlegi rendszert sokkal jobbra cserélni képes politikai szerveződés és ajánlat, addig a versenyszféra csak defenzív stratégiákat követ. Ahhoz, hogy (támogatókként) aktivizálódjanak e szféra szereplői és érvényesüljenek érdekeik, kell tehát egy velük „kompatibilis” politikai szervezet.

A magyar társadalom tapasztalatai nem túl jók a gazdaság és a politika eddigi együttműködéséről: ez a hírhedt pártfinanszírozás-rendszer. Ezért amikor az ellenzék és a versenyszféra között megkötendő „Újszövetségről” írunk, akkor mindjárt az elején le kell szögeznünk, hogy itt nem a régi, kontraszelektív, a pártok és a velük szimbiózisban élő, kivételezett gazdasági holdudvar által üzemeltetett „ancien régiméről” beszélünk, amely valójában egy tökéletesen versenyellenes, tehát a tulajdonképpeni versenyszféra valódi érdekei ellenében való korporatív rendszer volt. Amiről itt szó kell legyen, az egy kifejezetten meritokrata, polgári és a polgári jog talaján működő politikai-gazdasági rendszer, amely átlátható.

…Ez az egész, az ellenék által a versenyszféra felé teendő új közpolitikai ajánlat azért (is) lenne fontos, mert ez ad stabil anyagi támogatói hátteret egy olyan ellenzéki stratégiához, amely alapjaiban térhet el a ma követett, csupán a Fidesz-rendszer keretein belül taktikázó ellenzéki léttől. Annak idején, a 2002-es Fidesz-vereség után Orbánék lassú, szívós és jól átgondolt munkával kiépítettek egy olyan gazdasági (és média-)hátteret, amelynek tagjai abban voltak érdekeltek, hogy a politikai kapcsolataik és ne a teljesítményük alapján legyenek sikereik. A Fidesz megszervezte az ország kontraszelekció-párti erőit: gazdasági, kulturális potentátokat és egyszerű embereket, Közgéptől Békemenetig, HÍR TV-től polgári körökig... Az ellenzék ezt csak egy totális ellenparadigma felállításával és konzekvens, rendszerépítő alapelvként való használatával képes megdönteni – mert a Fidesz-rendszer nem győzhető le abban részt véve.

…Ehhez képest egy szót sem hallunk ellenzéki körökből arról, hogy ők is tudnák: a Fidesz-rendszeren kívül kell és lehet csak politikai sikert elérni. Vajon nem tudják, hogy a Fidesz nem azért tartja fenn a demokratikus intézményeket és nem azért tart választásokat sem, hogy ezzel esélyt adjon az ellenzéknek a pozíciófoglalásra, a megerősödésre, hanem csupán azért, mert így konfliktusmentesebb hatalommonopóliumot működtetni. Nem kell magyarázkodni – hiszen „darabra megvan minden”. De arról persze „gondoskodva van” – és lesz is! -, hogy ezek az intézmények ne kerülhessenek ellenzéki kézre, és hogy a választást az ellenzék egyszerűen semmiképp se nyerhesse meg.

Tragikus tévedés az a játék, amelyben az egyik fél a másik által még éppen meghagyott kis demokratikus résekben, fragmentumokban akar megkapaszkodni – és e kis résekért egymással marakodik, mintha valami valós értékről lenne szó. Az egész olyan, mintha kóborkutyák marakodnának gumicsontokért: a „nyertes” is éhen döglik, mert a gumicsont nem ehető!

Az ellenzék esélye nem a demokratikus bohózat papírdíszletei között keresendő, hanem az e bohózatban nem érdekelt körökkel való közvetlen kapcsolatban. Ne feledjük: az ország, a lakosság és a vállalkozások zöme nem érdekelt egy kontraszelektív, „ledominált” és emiatt teljesítményhiányos és szegény társadalomban. És ők – a nagy többség – nem úgy állíthatók az ellenzék mellé, hogy képviselőjelölteket kínálnak fel nekik, hanem úgy, ha egy minőségileg jobb, sokkal élhetőbb ország hiteles vezetőinek fogják látni az ellenzéket.

 

 

 

 

1 Itt szó szerint vett mániákról van szó: Részben arról az „üldözési mániáról”, amely Orbánt a maga személyében jellemzi, és amelynek komoly politikai-gazdaságpolitikai stratégiai döntéseket befolyásoló negatív következményei vannak. Részben pedig arról a személyes ízlésvilágról és szellemi orientációról, amely bizonyos „presztízsberuházásokat” indukál.

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr466606957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2014.08.15. 19:08:23

Megy itt a nemzetietlen, komcsi locsogás, asszem, kiküldöm a TIKK-et.

Moin Moin 2014.08.15. 19:21:22

@HaFr: Mát a Schmittmariskát dicsőítő írásodból világossá vált számomra, hogy beléptél a NER-be!

...Lehet, hogy a TEK-be is.

Mélyfúró · http://melyfuro.blog.hu/ 2014.08.15. 20:21:03

Az SZDSZ által az MSZP-re és az országra kényszerített neoliberális társadalmi és gazdasági modell megbukott. Az ellenzék problémája az, hogy ezen a modellen kívül nincs ötlete, hogy mit kéne kezdeni az országgal.

Moin Moin 2014.08.15. 20:26:36

@Mélyfúró: Magyarországon még soha, egyetlen pillanatig sem volt liberális alapokon nyugvó gazdaság - ehhez egyetlen kormány sem volt kellően meritokrata. Azt csak az Fidesz- és a szélsőjobb média szajkózza, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányok liberális gazdaságpolitikát folytattak, ám ez nem igaz. Még talán-talán az 1998 és 2001 közötti 3 évben a Fidesz volt ehhez a legközelebb, de az is Makó-Jeruzsálem volt az igazi liberalizmushoz... Bokos sem volt liberális - ui. ahhoz tisztában kellene lennie a vállalatgazdaságtannal.:-)

Mélyfúró · http://melyfuro.blog.hu/ 2014.08.15. 20:39:55

@Moin Moin: Ok, akkor vedd ki belőle a liberálist. Az ellenzék problémája az, nincs ötlete, hogy mit kéne kezdeni az országgal. Az ellenzéknek a hatalom akarásán túl, mondani kéne valami hihetőt a társadalom számára. Jelenleg az emberek nem látják, hogy miért lenne jobb, ha ismét az MSZP/Gyurcsány/Bajnai vezetné az országot.

Moin Moin 2014.08.15. 20:43:11

@Mélyfúró: A kommented lényege a liberalizmusgyűlölet volt - ha kiveszem belőle a liberalizmust, akkor semmi mondanivalód nem marad!:-)

Egyébként: a Fidesznek/Orbánnak sincs (adekvát) ötlete, hogy mit kellene kedzeni az országgal - ezért nem látjuk, miért lenne jobb, ha továbbra is ő vezetné az országot!:-)))

Mélyfúró · http://melyfuro.blog.hu/ 2014.08.15. 20:56:23

„Orbánnak sincs (adekvát) ötlete”
Nagyon rossz, hogy ez így van, de Orbán megengedheti magának, hogy ne legyen ötlete, hiszen így is megválasztják az emberek.

Mélyfúró · http://melyfuro.blog.hu/ 2014.08.15. 21:31:01

Egy potens ellenzék, néhány év kitartó munkával képes lenne kormányváltó hangulatot teremteni, és akkor simán leváltható lenne a Fidesz.
Amíg a jelenlegi ellenzék marad, addig marad Orbán is!

Moin Moin 2014.08.15. 21:37:10

@Mélyfúró: Á, nem hiszem, hogy Orbán lenne Matuzsálem a Szentírásból... Ui. ahhoz, hogy EZ az ellenzék megokosodjon, minimum 969 év kellene - addig meg nem fog élni!:-)

explanatus 2014.08.16. 19:52:25

Amikor a gyerekem azt mondja : Apúúúúú ! Ezt nem kellett volna! Akkor tudom, hogy valamit elcsesztem és jobban oda kell figyeljek legközelebb, mert neki az „égő”.

A jobb- és baloldalnak nincs gyereke?
Nekik nem „égő” ?
Még nem?

Többet kéne társaságba járniuk!

serwer 2014.08.16. 23:10:46

Orbánnal egyetértek, az eddigi politikai berendeződés halott, idejétmúlt és változásképtelen. Persze amit ezután javasol, az maga a bohózat.
A megoldás a közösségi döntésekben lesz, amikor is a mai magyar politikai vezetőket és megmondó embereket elnyelik a temetők, végre elérkezik az politikai elit néküli politizálás. Ez a jövő!
Nincs olyan messze ez az állapot, a legfiatalabb elitista esetében sem több, mint 20 év.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.08.17. 07:24:01

"a Fidesz-rendszer önmagát (belátható és kiszámítható időn belül) az intézményrendszeren belül leválthatatlanná tette"

Még szerencse, hogy ez nem igaz.

2014.08.17. 08:21:06

@maxval a bircaman: Ugyan már. Szerinted a jelenlegi vezetés kíván valóban független bíróság előtt elszámolni a tevékenységével?

Ha nem, akkor szerinted mennyi időt telik el a két esemény között:
A: a Fidesz számára egyértelművé válik, hogy (demokratikus vagy "utcai" okok miatt) elveszítheti a hatalmat;
B: nemtelen tőzsdehuszárok támadása miatt a forint árfolyama összeomlik, államcsőd, szükségállapot következik, a bosszúszomjas EU meg nem pumpál böhöm pénzeket a megmentésbe.

Hol akasztasz le egy olyan ellenzéket, amely ezt a helyzetet kezelni képes (nagyon durva háttéralkuk nélkül)? Szemben az erre évek óta készülő kormánnyal - jegyrendszer: Erzsébet utalvány/SZÉP kártya; állami takarékszövetkezet (az OTP nem akart a cosa nostra NER részévé válni); mezőgazdaság - hűbéri rendszer; média; energiaszolgáltató; ...

Jóóó reggelt, Vietnam! :-D

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.08.17. 08:47:50

@Kedves Loránd x:

Hogy jön ide a bíróság?

S eleve mikor szoktak kormányok bíróság előtt elszámolni?

profilo 2014.08.17. 09:41:47

Tragikus a poszt.
Leírod,hogy mit,miért és hogyan kellene,majd közben úgy,hogy magad sem látod,elmagyarázod és meg is indoklod,hogy ez miért nem lehetséges.
Tragikus,hogy egyesek mennyire álomvilágban élnek,és erre az sem mentség,hogy ezt külföldön teszik.

csak egy néző 2014.08.17. 10:17:58

Mekkora poén lett volna, ha ez az impotens ellenzéknek már aligha nevezhető veszekedő pártocskák, egyöntetűen Tarlós javasolták volna főpolgármesternek. Lett volna nem kis tanácstalanság a fideszben. A tanácsadók izzadtak volna, mint kurva a templomban, hogy akkor ez most, hogy is van?

2014.08.17. 16:27:39

@maxval a bircaman: Hmm... "elszámoltatási kormánybiztos" fogalma és története megvan? Szerinted ha itt kormányváltás lenne, nem lennének feljelentések?

Mindegy, hagyjuk, ennek így nincs értelme.

2014.08.18. 06:29:53

@maxval a bircaman: egy személyes megjegyzés: tudom, hogy saját megmondóember szereped lehetetlenné teszi a számodra, hogy tőled eltérő véleményt konstruktívan kezelj. Nem vagy olyan ostoba, mint amilyen kérdéseket nekem felteszel, de így "beszélgetni" igen fárasztó, nincs sok motivációm folytatni.

Az elmúltnyócév vezetői tudatában voltak annak, hogy hatalmuk nem "Istentől és a magyar őserőtől való", hanem egyszer véget ér. Ugyanolyan önző, fogalmatlan balfékek, mint bárki, akit ez a szerencsétlen populokrácia magasba emel - de nem égették fel a hidakat a hátuk mögött. Csűrték, csavarták a törvény betűjét, de a magyarázható határon belül maradtak, "erkölcsileg helytelen", valódi vezetőhöz méltatlan dolgokat műveltek, de a törvény betűjét nem szegték meg. (Talán megtették volna, de a nyakukon lihegett a Fidesz által tüzelt utcai tömeg.)

Na ez változott meg. Az állandóan vizionált külső támadások ürügyén valódi törvénysértések zajlanak, az "új generáció" túl ostoba és mohó. Hiába a testre szabott, utólagos hatályú törvények; ez csak "keleten" működik. Ha itt újra nyugati típusú demokrácia keletkezne, akkor szerintem nemzetközi szakértők és bíróságok vizsgálnák, megáll-e a "bűnszövetkezet" fogalma, és igen, érdeke lenne az EU-nak, hogy példát statuáljon a mostani folyamatok elemzésével, a következmények (például a várólisták halálos áldozatainak) feltárásával, és a felelősök elítélésével.

Mit fognak találni? Egy talán pár tíz fős "kemény magot", akik elhiszik magukról, hogy feltalálták a spanyolviaszt, és éles elmével egyedül ők látják át a "nemzetközi politika és gazdaság boszorkánykonyháját", álmaikkal "felemelik a magyarságot", akár tetszik, akár nem. Ez itt "isteni küldetés" (Balog Zoltán, most figyelj: emberi erőforrás miniszter :-D ).
Mellettük egy ugyanekkora gazdasági csoportot, akiknek ez mindegy, de versenytársak nélkül, silány munkával sok EU-s pénzhez juthatnak.
Egy kábé tízezres "haveri kört", akik ebben a saját szintjükön tevőlegesen, tudatosan részt vesznek.
Egy százezres kört, akik látják ugyan a folyamatokat, sok hasznuk nincs belőle, de a gerincük elég hajlékony ahhoz, hogy a többiek elé kunkorogják magukat "mert élni kell valamiből".
Egy talán milliós "hívő" tábort, akiknek mára már csak az maradt, hogy a gonoszok ott lihegnek a határon, és egyedül a Fidesz ébersége és harca menti meg a magyarságot.
Egy sokmilliós, apátiába süllyedt, megosztott, felelőtlen, érdemi gondolkodásra képtelen, kliséket szajkózó tömeget, akik mindezt lehetővé teszik.

Ja, és pár tízezer olyat, akik azt hiszik, néhány arc ellen kell lázadozni, "összefogni", "takarodj-ni" és nem a globális populokrácia ellen, amelynek mindez egyenes, természetes következménye. És amely egyébként így vagy úgy, pár év múlva véget ér.

Értelmetlen rizsa, ugye? Szerintem is, csak szerintem nem a tartalma, hanem az olvasók felfogóképessége miatt. Eredmény szempontjából persze mindegy. Az Isten irgalmazzon nekünk... Vagy ahogy Széchenyi írta:

„Népek kormányaikkal való diszharmóniáját harmóniába hozni mindig nehéz, még akkor is, ha a vezetők és a vezetettek – amennyire lehet – világosan látnak. Ha azonban a népek rövidlátással vannak megverve, a hatalmon lévők pedig egyenesen vakok, akkor a harmónia megteremtése némiképp bizony meghaladja az emberi erőt, s ilyenkor dönt a véletlen, a világszellem, a magasabb fény, a fátum, az Isten.”

2014.08.18. 07:31:34

... Aztán jött a csúf északi szél, és becsukta a mesekönyvet. Jót tesz az EU "nyugati" országainak az itt kiképzett, olcsóbb orvos, mérnök, ápoló, tanár. Ez a forgatókönyv a tipikus kapitalista csődkezelés: a felhasználható értékek kimentése, a maradék eldobása (nyugat-putyinia).

Á, csak reszelgetem a körmöm és hülyeségeket beszélek. :-) Abba is hagyom.

2014.08.18. 07:43:00

@maxval a bircaman: az, hogy sajnálatos módon csak a hozzád hasonló gondolkodású emberek reagálnak az írásaimra - azt meg minek.

Röviden: a technikai lehetősége fennáll annak, hogy kimásszunk a magunk által ásott gödörből. A hozzáállásunk azonban lehetetlenné teszi.

Oszt jónapot.

borzimorzi 2014.08.18. 14:42:03

@Kedves Loránd x: Ez nem egészen így van. Az tiszta sor, hogy a gödörbe taszítottak egyesével nem tudnak kimászni, de nem is lehet szárnyakat adni egy egész nép mindegyik tagjának egyenként, külön. Viszont össze lehet és kellene is hozni egy olyan csapatot, amelyik képes ledobni a kötélhágcsót azoknak, akik lent vannak.

"Kell egy csapat." Mert az Orbán utáni időkben nem mindegy, hogy újabb autokrata kört futunk, vagy demokrácia lesz.

Persze, az is lehet, hogy csak hányjuk itt a borsót a falra, és eleve nem demokráciára van huzalozva a magyarok agya.

Szeretném azt hinni, hogy alkalmasak vagyunk a demokráciára.

Csak tudod, olyan ez, mint mikor a pedofil szentatya osztja az áldást. Nem sokan kérnek belőle. Hazánkban a liberalizmus és a demokrácia, általában a nyugatos értékek önjelölt és egyedül felkent hirdetői korrupt alakoknak bizonyultak. Az SZDSZ működése konkrétan szitokszóvá tette a magyar nyelvben a liberális szót. Két évet küzdöttem ez ellen belülről is, tehát tudom, miről beszélek. Amikor a meritokratizmus és a párt belső demokráciája végképp, még nyomaiban is eltűnt, kiléptem.

De ez nem azt jelenti, hogy a liberalizmus az ördögtől való. Ez csak azt jelenti, hogy az SZDSZ a szemétre került, mert túl kevesen voltunk, akik meg akartuk tisztítani és gatyába akartuk rázni.

Üdv:
b
süti beállítások módosítása