„…A fény uralkodjék, a legerősebb szellem parancsoljon, a legvilágosabb elme rendelkezzék. A külső formákról, melyek segítségével egy ilyen eszmét valósággá alakítanak át, nem kívánunk vitatkozni: teljesen közömbösek, merőben a jelmez kérdései. Mindegy, hogy egy ilyen uralkodó főpapnak, birodalmi elnöknek, vagy népbiztosnak nevezi-e magát; mindig ő lesz a legitim király, mert ő a filozófus király…”
Egon Friedell: Az újkori kultúra története - 1927
Esterházy Pétert, az írót felkérte a Magyar Rádió, hogy ajánljon műveket és kulturális programokat a hallgatóknak – és nem arra kérték fel, hogy olyan műveket ajánljon, amelyeket Orbán Viktor és csicskásai ajánlanának. Esterházy Péter nemzetközi szinten is elismert, kitűnő író, sok évtizedes, méltán sokra értékelt életművel a háta mögött – Orbán Viktor pedig nemzetközi szinten nem elismert politikus, aki kitűnni csak krakélerséggel, unortodoxiával és némi üldözési mániával tud. Több évtizedes életműve pedig a state capture…
Esterházy legutóbbi ajánlottjai közül az orbánista Közrádió kivágta az író azon mondatait, amelyekkel az Alföldi-féle Nemzeti Színházat ajánlotta…
Mi a baj Esterházyval? Nem elég magyar? De hiszen az egyik legősibb, magyar főnemesi család sarja! Gróf, aki magában hordja a teljes magyar kultúrát - és ráadásul jelentősen gazdagította is azt. Aligha van a „kicenzúrázói” között olyan, aki nálánál jobban tudná-ismerné, mit is jelent magyarnak lenni. Igaz: Esterházy nem a ma divatos magyarság híve. Mindig is kritikával és iróniával illette a bornírt, teljesítménytelen és szlogenekkel dobálózó-takarózó „magyariságot” – mint ahogy kritikával és iróniával illette annak idején a szintén csak bornírt, teljesítménytelen és szlogenekkel dobálózó-takarózó „létező szocializmust” is!
A baj ott lehet, hogy a mai Orbán-törpék, akiket a Kegy és az, hogy a rezsim használni akarja őket, magas pozíciókba helyezett, utálják a hozzájuk képest óriási, magukban is szilárdan megállni és életművet alkotni képes szellemeket. Ráadásul ez a szellem – Esterházy – azt is példázza, hogy lehet valaki magyar úgy is, hogy nem magyarkodik: lehet valaki egyszerre, szerves szimbiózisban magyar és európai, sőt világpolgár. Úgyhogy nem igaz, totálisan hamis az orbánista felvetés: „Magyar vagy, vagy európai? Magyar vagy, vagy világpolgár?”
A szar, ha átkötjük is nemzetiszín pántlikával, mégis csak szar marad. Viszont, ha egy Esterházy-kaliberű író leírja a „szar” szót, az igenis, lehet világirodalom – „csak” éppen világszintű tehetség kell hozzá és nem valami olyasmi, amivel az ember a Magyar Művészeti Akadémiának a Nemzeti Együttműködés Rendszere által megbecsült, magasra értékelt és körbekitüntetett tagja lehet… Mert ne feledjük: az igazi művészet nem állami kitüntetés, hanem tehetség dolga.
Esterházy egyetlen mondata többet nyom a latba Németországban, Brüsszelben, a világban, művelt – és: döntéshozó – körökben, mint a Fidesz-Alaptörvény, Simicska Lajos és egy frissen avatott turulszobor együttesen – és ez így is van jól. …Azért arra kíváncsi lennék, hogy a „nemzeti urak” mikorra lesznek képesek eljutni arra az idoljukkal és önmagukkal való szembenézési szintre, ahová Esterházy eljutott a Javított kiadással1?
…Kérem kedves Olvasóimat, segítsünk mielőbb eljutni nekik ide – ha nem önszántukból, akkor az elveszett-tőlük/általunk visszavett hatalom súlya által!
1 A Javított kiadás c. Esterházy-könyvről ld. itt: http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li0514
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek