„Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!”
Petőfi Sándor: Nemzeti dal – 1848. március 13.
A Fidesz-kommunikáció az nyomja, hogy az új erősen korlátozó választási regisztrációs (op’pardon: „feliratkozásos”!) rendszerre azért lenne szükség, hogy ne a „sodródók” és „az utolsó pillanatban döntők” szabják meg a választások végeredményét, hanem az úgynevezett „elkötelezett szavazók”…
Csakhogy: az „elkötelezett” szavazó korántsem azonos a felelősen, megalapozottan, releváns információk alapján döntő, megfontolt szavazóval. Vannak – szép számmal – elvakult párthívek, akik akkor is a favoritjukra szavaznak, ha az nyilvánvalóan ostoba, kártékony gazemberek gyülekezete, és akik akkor sem szavaznának át más pártokra, ha ott csupa szentember lenne. Ugyanakkor ezek az „elkötelezettek” az elsők között fognak „feliratkozni”. Mennyivel lesz ez jobb, mint a manipulálatlan korlátozatlan szavazati jog? Mennyivel inkább remélhető ettől jobb, felelősebb kormányzás?
Semmivel!
A tervezett új rendszerben ugyanúgy – vagy még hatékonyabban - lehet „láncszavazni” és szavazatokat ellenszolgáltatásokért megvásárolni, mint eddig. (Megjegyzem: ez eddig egyáltalán nem volt jellemző, az ezzel kapcsolatos „városi legendák” leginkább csak a 2002-es és 2006-os Fidesz-vereség megokolására szolgáltak!) Ugyanis az új, feliratkozásos rendszerben az előző „szervezési feladathoz” képest csak annyi a különbség, hogy máskor lesz az a két alakalom, amikor a megvett szavazónak meg kell jelennie. Eddig ugye volt a szavazás első és második fordulója, most pedig lesz először a feliratkozás, másodszor pedig maga a(z egyfordulós) voksolás. Ráadásul, ha valóban bevezetik a feliratkozók későbbeni szavazási kötelezettségét is, valamiféle szankcióval, vagy akár kedvezménnyel összekötve azt, akkor ezzel máris legális eszközhöz jutnak azok, akik „garantált (lánc)szavazatokat” akarnak szervezni.
Azt hiszem, lassan odaérkeztünk, ahonnan már megkérdőjelezhető lesz az, hogy a 2014-es választás megfelel-e az EU elveinek, továbbá az is, hogy el lehet-e fogadni a népakaratot tükrözőnek és legitimnek egy ilyen szisztémában megszervezett szavazás során kialakult választási végeredményt.
Mit lehet és mit kell egy ilyen helyzetben tenni?
Alapvetően két dolgot – és persze ezek egyike sem az az őrültség, amit Debreczeni József ajánlgat: a bojkott.
Az első dolog, hogy Alkotmánybírósághoz, EU-hoz szaladgálunk, ám ennek eredménye körülbelül a kutya vacsorájának bizonyosságával mérhető össze – pláne az időtávlatokra való tekintettel. Az is egy további baj ezzel a szaladgálós, tiltakozós, beadványozgatós módszerrel, hogy nem ad megoldást arra a nagy kérdésre, hogy „Ha a Fidesz nem, akkor vajon ki?”. Ha erre is akarunk megoldást, akkor csak a másik dolgot választhatjuk, ami ebben a helyzetben megteendő: olyan ellenzéki erőt kell összehozni, amely „saját pályáján” is megveri a Fideszt. Ez persze jóval több tudást és aktivitást követel, mint az első, passzív, a megoldást másoktól váró ötlet – de csak ez működik!
A jelenlegi pártok csak tiltakozni tudnak – vagy: csak arra lesznek képesek, hogy kollaboráljanak a Fidesszel egyes, számukra is kedvezőnek gondolt kérdésekben, mint például az MSZP a részvétel kötelezővé tételében. Azonban ezeknek az emlékezetébe szeretném idézni azt, hogy mindazok a politikai erők, amelyek eddig vállalták a Fidesszel való kollaborációt (Kisgazdák, MDF), a politikatörténet szemétdombján végezték. A Fidesszel nem lehet kiegyezni – mert egyeduralomra törekszik. Ebben lehet támogatni – akár politikai pártként, akár „elkötelezett szavazóként” – ám arra semmi remény, hogy ezért cserébe a Fidesz majd „nagylelkű” lesz. Nem: a Fidesz egy szűk, zártkörű klub – és a klubon kívüliek és „nímandok” számára csak a szolgaszerep az, amit nekik a Fidesz szán.
Amit itt a Fidesz csinál, az a színtiszta politikai apartheid: vannak-lesznek első és másodrendű állampolgárok – és az a rendszer kodifikált célja, hogy ez utóbbiak ne szólhassanak bele érdemben a közéletbe: „For Fidesz-people only!” (Lásd erről például ezt itt: http://index.hu/belfold/2012/08/02/szazezrek_maradhatnak_le_2014-ben_az_egyeni_jeloltekrol/)
…Van egy kellemetlen hírünk fideszéknek: Magyarországon is vannak Mandelák és Martin Luther Kingek, akik elvégzik a kötelességüket, betöltik történelmi feladatukat és megszervezik a Fidesz-apartheid ellen hatékonyan fellépő, a közjót és a köztársaságot képviselő új politikai mozgalmat. …Az egyszerű, másodrendű magyarok pedig gondolkozzanak csak el Petőfi bevezetőben idézett szavain!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek