Ma az egyik törzskommentezőnk „kész recepteket” kért tőlünk Magyarország felvirágoztatására. Ugyan mi inkább hiszünk az „életmód-tanácsadásban”, mint a gyógyszerfelírásban, azonban be kell látnunk, hogy vannak olyan jellegű betegségek, ahol a beteg további kezelhetősége érdekében a terápia első eleme a gyógyszer kell, hogy legyen. Jellemzően ez a mentális betegségek esetében van így – és azt ugye már jóval korábban meg kellett állapítanunk, hogy országunk és társadalmunk „mentalitás- és pánikbeteg”… Jöjjön hát a receptírás – meglátjuk, lesz-e hajlandóság a gyógyszerek beszedésére?
Előre szólunk: a javasolt szerek keserűek, büdösek (mint a munka…) és jellemzősen súlyosan sértik a magyar nemzeti büszkeséget! Továbbá: legtöbbjük nem alkalmazott a jelenlegi hazai „politikai gyógyászatban”.
Tehát…
1.
Abból kell kiindulnunk, hogy az elmúlt két, „szabadlábon töltött” évtized nem igazolta azt, hogy akár a magyar nép, akár a belőle eddig kikerült politikai elit képes lenne saját sorsát célszerűen, súlyos szubjektivitásoktól többé-kevésbé mentesen és hatékonyan kézbe tartani. Ezért – jobb jövője érdekében – bizonyos „idegen attraktorokat” kell működésbe állítanunk.
Mivel a rendszerváltás óta működő és eddig létrejött politikai pártokról bebizonyosodott, hogy mind e pártok, mind vezetőik alkalmatlanok egy modern, XXI. századi ország létrehozására és vezetésre, ellenben mentalitásuk „ezer szállal kötődik” a régi, nem demokratikus és nem teljesítményelvű magyar közmorálhoz, ezért e pártok további léte, működése, továbbá egykori és mai vezetőik közhatalom-gyakorlása az ország szempontjából nem kívánatos. Ezen vezetők új politikai csoportosulásokat sem hozhatnak létre (mondjuk a következő 10 évben), illetve nem lehetnek szervezetek, politikai pártok, stb. vezetői, közpénzekből működő intézmények, szervezetek döntéshozói és tanácsadói (áttételesen, cégeiken keresztül sem).
…Meggyőződésünk, hogy az ezzel okozott személyes szabadságjog-korlátozások súlya összemérhetetlenül kisebb lesz, mint az a kár, amelyet e szereplők további hatalomgyakorlása okozhatna:-) Így, tekintettel a közérdekre, a lépés kurvára demokratikus… (Figyelem: a fenti szabályozás nem zárná ki a hatalomból pl. Bajnai Gordont, vagy Oszkó Pétert, lévén hogy ők nem voltak „pártkatonák” – az LMP-nek meg bocsika!)
Aztán…
2.
Új politikai, társadalmi szervezetek létrehozása esetén bevezetendő az a korlátozás, mely szerint nem működhetnek antidemokratikus pártok, mozgalmak, egyesületek, stb. (Elvileg egyébként ilyen „korlát” ma is létezik – csak a mai pártok szartak-szarnak rá, önérdekekből…) Minden szerveződésnek el kell fogadnia egy egységes „demokratikus minimumot”:
· a szerveződés nem törekszik hegemonisztikus hatalomra
· nem csökkenti és nem korlátozza a népfelség érvényesülésének lehetőségét a „jelen állapothoz” képest (kivéve háború, általános katasztrófahelyzet esetén)
· programjában és tevékenységében nem irányul más etnikumok, vallások, más demokratikus ideológiák ellen
· transzparens gazdálkodást folytat
Amely szervezet ezt megszegi, működése azonnal megszüntetendő. Ha egy szerveződés valamely tagja, vezetője a fentiekkel ellentétes lépést, megnyilvánulást tenne, szervezeti tagsága és vezetői pozíciója automatikusan, azonnal megszűnik – és rá az előző javaslatban kifejtett „politizálási tilalom” lép életbe.
…Mivel a magyar köz- és politikai élet egyik alapvető baja a magyar társadalomban, politikában, gazdaságban és közgondolkodásban mélyen gyökerező és (ha őszinték vagyunk magunkhoz) elfogadott korrupció, ezért:
3.
Létrehozandó egy független testület, melynek tagjai azok lehetnek, akik a világ 10, korrupcióval legkevésbé fertőzött országában (Ausztrália, Dánia, Finnország, Hollandia, Izland, Kanada, Svájc, Svédország, Szingapúr, Új-Zéland) legalább 5 éves köz- és/vagy államigazgatási, versenypiaci, vagy az adott állam költségvetésében ellenőrző funkciót betöltő szervnél szerzett felsővezetői tapasztalattal rendelkeznek és ezen tevékenységük eredményes volt, továbbá mentes minden „botrány”-tól.
E testület szervezi, irányítja, illetve ellenőrzi a közpénzek, az állami és önkormányzati vagyon és az EU-s források magyarországi felhasználását. Előzetes jóváhagyása nélkül a kormány, az országgyűlés és az önkormányzatok ilyen irányú döntései érvénytelenek. A testület létszáma szükség szerint alakítandó (nem lesz kevés…, minimum többszáz főben kell gondolkodni!) – de az erre fordított (szintén nem kevés) kiadás még mindig mélyen a jelenleg „korrupció áldozatául eső” kiadások nagyságrendje alatt fog maradni! Ráadásul: a testület tartós (legalább 10 éves) működése segít „leszokni” a korrupcióról (mivel azzal eredményt nemigen lehet e rendszerben elérni, ezért más, teljesítményelvűbb eszközöket kell „bevetni”).
A testületnek nem kell Magyarország területén működnie (az informatika korában élünk!) és természetesen magyar állampolgárok is tagjai lehetnek – feltéve, hogy szakmai előéletük megfelel a fentebb leírt kritériumoknak. Legények: lehet ugrani!:-)
…És ha már az informatika századában élünk, akkor:
4.
A teljes magyar köz- és államigazgatást át kell szervezni elektronikus alapúvá. Ezzel teljesen „szabványosítható” ez a terület, nem lehetnek „egyéni kilengések” – viszont megnő a szakszerűség. (Ez erősen emlékeztet a XVIII. századi porosz közigazgatásra – az is tök jól működött, hasonló szervezési elvek alapján!) A közigazgatásban dolgozók jövedelmét (és: előrejutási lehetőségeit) az általuk elintézett ügyek gyorsasága és szakszerűsége alapjára kell helyezni – ebben is jó eszköz az „automatizálás”, mert objektív értékelést tesz lehetővé. Mindez növeli a társadalom hatékony működését – ezen keresztül pedig a gazdaságét is. A közszférából jövő, e programmal egybevágó javaslatokat támogatni kell, a szférában dolgozók szakmai véleményét ki kell kérni a rendszer felépítése során – de „hagyományos szakszervezeti érvekkel” nem kell foglalkozni…
5.
…Hasonlóan figyelembe veendők a szakmai és hatékonyságjavító javaslatok más, közszolgáltatás végző ágazatok esteében is (jelesül pl. az egészségügyben), de a „speciális magyar helyzetre” vonatkozó érvek az asztalról lesöprendők – az ezekkel „érvelőkkel” egyetemben. Az elmúlt két évtized tapasztalatai ugyanis egybehangzóan azt mutatják, hogy a magyar szakmai elitek hajlamosan a számukra szubjektíve kedvező és/vagy megszokott viszonyokat konzerváló „új javaslatokat” tenni.
6.
…És ha már az egészségügyet emlegettük: bevezetendő a „bonus-malus”-rendszer. Az életmóddal is összefüggő krónikus („állapot-„) betegségekben szenvedők közül viszonylag alacsonyabb Tb-költségeket fizetnek azok, akik egészséges életmódot folytatnak és maguk is hozzájárulnak állapotuk javulásához-fenntartásához, mint azok, akik szarnak az egészségükre. Ha ez a rendszer jól bevált az autóbiztosításban, akkor vajon miért nélkülöznénk legnagyobb értékünk, saját magunk esetében?:-)
Ezzel ha nem is azonnal, de néhány éves távlatban javul a népesség általános egészségi állapota és több pénz marad az igazán korszerű egészségügyi ellátásra – valamit az egészségügyi dolgozók megfelelő bérezésére is.
7.
…Hasonlóan teljesítménycentrikussá kell tenni az oktatást is – mindenek előtt a felsőoktatást. Az oktatók és az intézmények finanszírozását össze kell kapcsolni az oktatási és tudományos színvonal emelésével – mindezt nemzetközi mérőszámokhoz és kritériumokhoz kötve, kizárva a hazai, belterjes hatásokat. Ez persze jó nagyot ad az „Universitas szuverenitásának” szeme alá…, de a jelenlegi rendszer a tapasztalható tudásszint semmiképp sem igazolja. Nincs magyar felsőoktatási intézmény a világ első 100-a között és a magyar oktatók, kutatók nemzetközi publikációs indexe nagyjából Alsó-Gumipartéval vetekszik… Mindez „köszönhető” a „hagyományos magyar mentalitás” és a nagyfokú egyetemi függetlenség igen szerencsétlen kombinációjának.
…Satöbbi, satöbbi, satöbbi…
Látható, hogy vannak „konkrét receptek” – de hogyan vegyünk rá egy egész társadalmat a kezelésre? Erre csak egyetlen reális mód létezik: olyan politikai erőt kell létrehozni és hatalomba juttatni, amely tud és akar is majd élni a receptekkel. Ehhez előbb sok-sok ember kell, akik hiszen abban, hogy Magyarországot az ésszerűségnek kell vezetnie és készek ezért jó ideig „ingyenmunkára” is. Minden azon múlik, hogy van-e elég ilyen felkészült, közösségalkotásra képes jelentkezőnk?
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek