Nos, itt az ideje, hogy elkezdjük felépíteni azt az új, demokratikus Magyarországot, amelyről úgy hittük: már 20 éve épül. Tévedtünk – és hogy mennyire, azt miniszterelnökünk ma elhangzott szavai igazolják.
Ma világossá vált, hogy Orbán Viktor egy párhuzamos valóságban él. Régóta kilépett abból az európai világból, amelyben mi élni akarunk.
A magyar politika „világhíre” 1962 óta nem volt olyan rossz, mint manapság. Vettem a fáradságot és áttanulmányoztam az elmúlt fél század német sajtójának a mindenkori „kortárs” magyar politikával foglalkozó írásait – ez a mai webvilágban már elég könnyen lehetséges – és legutóbb ennyi és ilyen értelemben negatív állásponttal csak 1957 és ’62 között, a korai Kádár-rendszerben lehetett találkozni. Akkor az okok egyértelműek voltak: a levert ’56, az azt követő igazságtalan eljárások és a szovjet csatlósállami mivoltunk. És ahogy csökkent a diktatúra „masszivitása”, ahogy Kádárék kezdtek rájönni arra, hogy „úgy nem megy tovább”, úgy halkultak a sajtókritikák is. Ez pedig csak egyet jelenthet: az a sajtó valóban a tényleges magyarországi politikai helyzethez igazítja kritikája erejét…
És ma? Miből gondolják egyesek, hogy ma „tények nélkül” kemények a kritikák?
Nem emlékszem olyan esetre, amikor a strasbourgi képviselők tömegesen támadtak egy „csapaton belüli” miniszterelnököt, amikor az a féléves elnökség programját ismertette előttük. Erre azt mondani, hogy ez csupán egy „magyarellenes pszichózis”, hogy ez „nemzetközi összeesküvés a magyarság ellen”, vagy hogy „ez a mi totális meg nem értésünkből fakad”, nyilvánvaló képtelenség: ez csak egy, a maga valóságával szembenézni képtelen, ahhoz túl gyáva politikus és nép önvédő-önfelmentő próbálkozása. Vegyük már észre: Európa csak a hülyéket vegzálja. Európa a simán futó ügyeket kedveli – mert ugyebár a higgad és magabiztos, önérzetes polgárok nem lármáznak és nem hőzöngenek, konfliktusaikat igyekeznek csendben, békésen elintézni. Hangoskodni, erőszakoskodni, ökölharcot vívni pedig a frusztrált és magabizonytalan prolik szokása… Bizony!
Miként számol el magában azzal Orbán, hogy most ő vált a világ szemében egyeduralkodóvá? Hogyan veheti komolyan azt, hogy a 2/3 felhatalmazza arra, hogy érdekei szerint alkotmányozzon, változtasson meg „törvényi és intézményi akadályokat”? Miben különbözik egy ilyen hatalomgyakorlás attól, amit a szocializmusban – még alulról – annyira utált? …Vagy azóta rájött arra, hogy ez milyen „célszerű”, ha az ember „felül van”?
Nincs gyakorlati különbség egy „alkotmányosan egypárti” és egy ugyan alkotmányosan elvileg többpárti, ám a valóságban egypártiként működtettet hatalom és politikai berendezkedés között: mindkettő annak érdekében működik, hogy az „uralmi elit” léte, pozíciója és tettei megkérdőjelezhetetlenek legyenek a gyakorlatban. Az pedig, hogy a „politikai elméletek” terén létezik „különbség”, a valóságban semmit de semmit nem jelent – aki mégis ezen rugózik, aki mégis ezzel próbálja-akarja méricskélni Orbán „demokrata vagy nem demokrata” mivoltát, az vagy naiv elméletieskedő, vagy cinikus…
Orbán azért hazudik ország-világ előtt, mert jól tudja, hogy sem elvileg, sem gyakorlatilag nem demokrata és nem hasznos az országnak, amit tett és tesz. Amikor olyasféléket mond, mint ma is Strasbourgban, akkor lepleződik le igazán…
„Magyarországon éppen a jogállam újjáépítése folyik…” - mondta, miközben éppen ő bontotta le a jogállam számos intézményi és szemléleti elemét. „…Most írtak új sajtótörvényt az 1986-os helyett…” – állítja, csak akkor nem tudjuk, hogy a ’90-es évekbeli Médiatörvény ugyan mikor keletkezhetett? Nyilvánvaló az igyekezete: úgy akarja feltüntetni a világ szemében, mintha ő egy kádárista, azóta is változatlan formában fennálló sajtótörvény helyett adott volna az országnak egy új, demokratikus törvényt. Micsoda ócska próbálkozás! Aztán: „…az előző kormányzat idején a titkosszolgálatot politikai célokra használták, meghamisították a költségvetési adatokat, a rendőrséget pedig békés tüntetők ellen vetették be.” – hú, vazze, ehhez aztán már pofa kell! Hát ki nevezte ki a Terrorelhárítási Központ élére Hajdu Jánost, a Fidesz korábbi biztonsági igazgatóját? Ki neveztette ki a Fidesznek dolgozó UD Zrt. volt vezetőjét, Horváth Józsefet a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettesévé? „A „meghamisított költségvetési adatok”-kal meg már a kormányváltás óta megy a cirkusz: csontvázak itt, csontvázak ott, csontvázak mindenütt – csak éppen egy szál költségvetési csontocskával elő nem álltak, khm… Na és azok a „békés tüntetők”! Hogy miféle kapcsolat állt fenn a minden állami ünnepen békésen törve-zúzva tüntetők és a Fidesz között, azt csak a Jóisten (no meg Orbán és az előbb említett „Fidesz-közeli biztonsági szakembergárda”) tudhatja – ja meg minden értelmes ember is… „…nem lehet megkérdőjelezni a magyar nép demokratikus elkötelezettségét” – mondta Orbán. Hát igen: nem is a magyar nép demokratikus elkötelezettségét kérdőjelezik meg az európai urak, hanem az övét, Orbán Viktorét. Hé, Viktor, nehogymá’ ránk kend a szarodat! Semmi közünk a manipulációidhoz!
Aztán itt van ez a szánalmas duma, hogy „…a [színtiszta Fideszes] médiatestülettel nincs semmi baj, azt a parlament választotta meg, és ez demokratikusabb eljárás, mint egyes országokban, ahol a miniszterelnök nevezi ki az ilyen testületek tagjait.” Aranyom (ahogy szegény Hofi mondaná): A parlament 2/3-át a Fidesz teszi ki (KDNP-ről, mint nem valós jelenségről, komoly ember nem beszél!), a Fideszről meg a gyerek is fújja, hogy ott abszolút központi vezetés van – mondhatni: egyszemélyi, az meg te vagy, Viktor! Magyarán: amit a szegény parlamenti 2/3-dal csináltatsz az a te akaratod. Nemá’ hogy azzal gyere, hogy azok ellenedre nevezték ki a Médiatanácsot, mert bizisten fejre állunk!
„Én vagyok az európai baloldal számára a legveszélyesebb példa” – mondta Orbán a Hír TV-nek a vita után… Hát, nyugodj meg: nem csak a baloldalnak! De arra, hogy valaki veszélyes, nem szokás büszkének lenni… Mert tudod: az nem érdem, hanem állapot!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek