Megnéztem az index.hu videóját, melyet Schmitt Pál fogadásáról készítettek a parlamentben a 25. magyar Forma1 futam kapcsán. http://index.hu/video/2010/07/30/made_in_china_a_szent_koronan/
A party a Parlamentben volt, a végén a Schmitt Pál kikísérte Ecclestone urat, a Szent Korona mellet, Köztársasági Elnök aspiráns urunk lelkesen magyarázta, hogy ez a mi koronánk, több mint 1000 éves, valamint, hogy még mindig őrizzük első királyunk jobb kezét. Ecclestone-t ez láthatóan annyira érdekelte, mint ha egy krokodilnak fuvoláznánk, de vicceskedve jegyezte meg, szívesen megnézné, nincs e a korona alján egy Made in China felirat.
Schmittnek eszébe sem jutott, hogy „aktuális-e” most a magyar történelem, hogy vendége egyáltalán érdeklődik-e ez iránt, vagy sem… NEKI ez A fontos, ez itt AZ Ő ORSZÁGA.
Erről eszembe jutott egy holland barátom megjegyzése rólunk, magyarokról…
Ő 18 éve él Magyarországon, egy szál gatyával jött ide, elvett egy magyar nőt, ma az alföld közepén lakik onnan dolgozik, 15 év budapesti multikarrier után. Jó 10 éve ültünk egy kocsma teraszán, ahol szabad fordításban a következőket mondta:
„Én frankón nem értelek titeket. Olyan hülyeségekre „figyeltek” az életben, hogy ilyet még más országban nem láttam. Amikor a 92-ben ide jöttem dolgozni, minimum 100 ember magyarázta el a 5-7 éven át a Nagy Magyar Történelmet, mintha másról nem tudtak volna beszélni. Folyamatos bizonyítási kényszerük volt és azóta is van, ha megtudják, holland vagyok. Elindultak, Szent Istvántól, jött a „mi állítottuk meg a törököket” szakasz, egy kis rohadt monarchiázás, 48-49-es forradalmak, 1945, ruszki, 1956, rendszerváltás. További sztenderd sztorik: legtöbb Olimpiai érem, Nobel-díjas lélekszám arányosan, gyufa, golyóstoll, hologram, Rubik-kocka, ja és egy kis Aranycsapat. Minden csak volt, múlt, elmúlt, akkor, stb.
Amire viszont kíváncsi voltam, akkor és ma, hogy élnek a magyarok, mik a gondjaik, hogy és mit szeretnek, mire büszkék ma, mi a tervük a jövővel, tehát a jelen és jövő kérdései. Ha erre rákérdeztem, jön a minden szar, semmi sem működik, érzed, hogy az addig lelkesen és kipirulva mesélő partnered elkomorul, és bezárkózik.
Amint elkezdesz magyarokkal dolgozni, nem is érted, hogy az egyenként elképesztő teljesítményre képes, tehetséges, okos, kedves és sokat dolgozó ember, együtt miért nem ér el jobb eredményeket. 2-3 évbe tellett mire rájöttem, mert nem bíztok a közös jövőben, egymásban, a másik mindig hülye, ezért nem beszélitek meg vele problémát, vagy ha valaki igen megsértődtök, az „ügy megoldása” nem fontosabb mint az ego. Nem vagytok elég fókuszáltak, önállók, kitartók. No persze vannak kivételek, ők a sikeres emberek, aki jutnak valamire. De az ország valahogy nincs megszervezve, és nem jogilag, hanem társadalmilag„.
Valahogy Ecclestone kapcsán is ez jutott eszembe. Egy komoly kérdése volt Schmitthez, azért még ő adja majd át a díjakat a verseny végén…
Sajnos Holland barátomnak igaza van, abban, hogy az réved a „büszke” múltba, aki nem képes a jelenben egyenletes, folyamatos, magas színvonalú teljesítményt nyújtani, mely kivívja a hazai és nemzetközi közösségek elismerését.
Pedig az élet a jövőről szól – lehetőleg a sikeres jövőről. Egy könyven olvastam egy mondatot: „Ami a múlt felé néz, az halált idéz.” - és én nem akarok haldokolva élni – hát ti, magyarok?
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek