2010.07.05. 23:04 Szerző: piefke

Pintér és a gyerekbörtön

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-  Figyelj, kiccsávó, mivel okítana téged a Sanyi bácsi?! Böjtönkével!!!

Börtönbe a szegényekkel!” – LÁTSZÓLAG ezt üzeni az új Pintér-féle gyerekelzáró törvényelképzelés. Már önmagában ez is szörnyű lenne, de a dolog VALÓDI üzenete még ennél is tragikusabb: „Ki a szegényekkel a társadalomból! – pontosabban a „rendes emberek” környezetéből.

Ezzel az elképzeléssel a Fidesz-kormány a magyar társadalom legaljasabb, legönzőbb ösztöneinek tenne engedményt – népszerűséget kérve cserében. Annak az ösztönnek, amely azt mondatja ma sok emberrel, hogy „Semmi közöm a nyomorodhoz!

Ha egy társadalomban annyira általánossá válik az önzés, továbbá annyira nem működik a többiek segítésének ösztöne, hogy ezt már törvénybe is lehet iktatni, akkor „itt a vége!”… Egy társadalom ugyanis nem csak a „jólmenők” társadalma: sokan azért nem képesek „jólmenni”, konszolidált középosztálybeli életet élni, mert már a startnál nem voltak adva számukra ennek elemi feltételei sem. Nem olyan közegbe születtek, ahol a szorgalom gyümölcsei lógtak a fákon – így a „szorgalom” és a „gyümölcs” számukra nem lettek összefüggő dolgokká.

Ebben a közegben előbb jön el a szükség, mint a szükséglet kielégítésére való képessé válás. A képlet végletes és tragikus: éhség – gyümölcs – lelopni! És fogalmuk sem lehet arról, hogy Középnépéknél ezt így csinálhatják (sajnos ott sem elegen): munka – gyümölcs – megeszem – a magokat elültetem – sok gyümölcs.

Mit változtat az ő képletükön a börtön? Hazug, álszent, önfelmentő duma, hogy „…és ott majd munkára neveljük őket!” Aranyom: jártál már fiatalkorúak börtönében? Nem? Akkor képzeld el, mi van ott – és belátod: ostobaság attól nevelést várnod!

Nem: te is jól tudod, ha őszinte vagy magadhoz, hogy marhaság  a börtön munkára nevelő ereje. Te csak azért mész bele ebbe az álszentséggel letakart szemétségbe, mert azt akarod, tüntessék el a környékedről a veszélyes fiatalokat!

Figyu: nem ez a módja! Egymillió ember (tudod: a szegények) problémáját nem lehet börtönnel megoldani. Ezt csak egy gyenge, önbizalmát vesztett társadalom képzeli. Egy erős és magabiztos társadalom integrál és hasznosítani igyekszik minden polgára erejét. Idejében törődik a kezdődő problémákkal, segít azokat megoldani… Nem igaz, hogy akkor kell elkezdeni „ezekkel a srácokkal” törődni, amikor megvolt az első lopásuk: az csak a folyamat vége. Ha „mi, rendesek” elzárkózunk ettől a feladattól, akkor ők, mivel nem veszthetnek semmit, ránk támadhatnak.

…Ja és ez nem is csak „cigánykérdés”. Nem csak cigányok vannak a szegények soraiban. Tudja Ön, kedves Középnép, hogy a ’20-as – ’30-as évekbeli nincstelen és ezért tanulatlan zsellérek leszármazottainak nagyon jelentős része ma is a társadalom legszegényebbjei közé tartozik? Tiszta jellemű, színmagyar, tősgyökeres alföldi legények és leányok! Velük sincs semmi baj „alapból”, csak hát a Környezet, amely determinál.

A jól szocializáló környezet a jól működő környezet. Ahol tudást, kapcsolatokat lehet szerezni. Erre a „normális emberek” közösségei adhatnak mintákat – vagyis: mi magunk!

Nézzük a dolgokat a (későbbi) „piti tolvaj gyerek” szemével: eszmélése első pillanatától kezdve ellenségnek tanulta, tapasztalta a Középnépet! Természetesen nem értette, mert nem érttette meg vele senki sem, hogy miért van a Középnépnek mindene, amije neki nincs és nincs senkinek sem az ő környezetében. Mármost: hogy hallgasson az ember az ellenségre? Az hiába mondja neki, hogy ezt, vagy azt tedd, amíg azt tapasztalja, hogy őt is ellenségnek tudja, kezeli a társadalom, addig bizony nem fog a társadalomra hallgatni és nem hallgat a társadalmat vele szemben képviselő tanítónénire sem!

Az emberek együttműködni szeretnek, ez adja a legstabilabb fegyelmet is: a társakkal való együttes tevékenykedés, amelynek eredményét mindannyian tapasztalhatják. A közösség sokkal jobban szocializál, mint a büntetés!

Emberek: integrálni kell, nem „deportálni”!

…Hogy azt nehezebb? Nos, annak idején suliba járni is nehezebb volt, mint lófrálni, mégsem tettük – mert egyrészt tudtuk, megértettük, hogy a tanulás hosszú távon a hasznunkra válik, másrészt féltünk az atyai pofonoktól.

Ez így van a „deportálással” is: nehezebb törődni, foglalkozni velük, de hosszabb távon csak ez lehet eredményes. És ha nem ezt tesszük, hanem „kiképzőtáborokba” zárjuk őket, ahol csak a gátlástalan erőszakot tanulják meg, akkor előbb-utóbb ez  a”kiképzett had” ad majd az egész társadalomnak hatalmas pofonokat!

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr312132151

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Locassen 2010.07.06. 11:36:28

ennek a nyavalygásnak csak akkor lenne létjogosultsága, ha az állam a fenyítésen és a kriminalizáláson kívül nem nyújtana más lehetőséget a felfelé mobolizálódn vágyóknak; csakhogy aki akar, az a különféle ösztöndíjak, pozitív diszkriminációs intézmények révén zöldágra vergődhet, aki hajlandó munkát belefektetni a saját boldogulásába; azt a bűnözéskultuszt viszont, ami a társadalom bizonyos köreiben kialakult, fel kell számolni, mert a személyes biztonság és a magántulajdon veszélyeztetése a teherviselő rétegek egzisztenciáját támadja, ami jelen gazdasági helyzetben nem megengedhető

piefke 2010.07.06. 13:42:29

Tipikus duma!

Ha elgondolkodtál volna a poston, akkor beláthatnád, hogy a felfelé mobilizálódáshoz az kell, hogy úgy érezhesse az alul lévő, hogy reális ez az esélye és befogadják. Ma az első felfelé tett lépését is elzárkózás és előítéletek kísérik – nagyjából azon a gondolatmeneten haladva, amit te is jársz a kommentedben.

A postban arról írtam, hogy nézzük a dolgokat, a helyezet az alul lévő gyerek szemével, mert akkor láthatjuk meg mi itt fenn, hogy mik a valódi lehetőségek.

Ösztöndíjak, pozitív diszkriminációs intézmények: Láttál te már közelről igazi anyagi és szellemi mélyszegénységben élő embert? Beszéltél ilyennel? Azok, amiket emlegetsz, számára semmit sem jelentő, felfoghatatlan fogalmak – és senki nincs a környezetében, aki elmagyarázná ezt neki.

A bűnözéskultusz megállíthatatlan erővel/erőszakkal. (A közismert példa, New York: itt sem CSAK rendőri jelenléttel értek el viszonylagos sikereket – egyébként a helyi rendőri jelenlét csak áttereli a bűnözést). A már az erőszakra és bűnözésre „átállt” ember lelkében egy erőszakos külső hatás csak még nagyobb agressziót kelt – biztosan hallottad már a „sarokba szorított patkány” kifejezést…

De beszéljünk egy kicsit a személyes biztonságról és a teherviselő réteg egzisztenciájára IGAZÁN veszélyes dolgokról is:
Ha megnézed a bűnügyi statisztikákat és nem csak demagóg kijelentésekből szerzed ismeretidet, akkor azt látod, hogy a bűnözés és az erőszakot, tehát a személyi biztonságot veszélyeztető bűnözés az utóbbi években csökken. (Ami nőtt, az a fehérgalléros bűnözés.) A teherviselő réteg egzisztenciájára pedig nem garázda borsodi, vagy nyóckeri cigánygyerekek veszélyesek, hanem a hibás gazdaság- és társadalompolitika, az a fajta koncepciótlanság, ami az utóbbi éveket éppúgy jellemezte (Bajnait kivéve, de az külön ügy), mint az új kormány tevékenységét.
Én ettől tartanék a teherviselők helyében! Persze foglalkozhatunk apróságokkal is, ráadásul célszerűtlenül…

Neked pedig azt javaslom, hogy próbálj lehiggadni és akkor tudod objektíven látni, hol és mi a baj, mit és hogyan célszerű korrigálnunk.

Locassen 2010.07.06. 16:51:56

tipikus persze, mégis mit vártál?:)

1. "Ma az első felfelé tett lépését is elzárkózás és előítéletek kísérik" - ez lufi, mindenfajta konkrétum nélkül - de ha te tudsz olyan példát, hogy egy szorgalmas, igyekvő gyereket az oktatási intézmény, vagy bármely más állami szerv részéről diszkrimináció ért, akkor ne habozz megosztani velünk; a probléma az, hogy az otthoni szocializációs mintában még csak nyomokban sincs az eurokonform viselkedési minták elsajátításának mintája, ezért a felnövekvő generációtól a saját közössége tagadja meg a változtatás lehetőségét - amik amúgy nemzeti/EU-s forrásból rendelkezésre állnak.

2. vidéki vagyok, úh igen, elég sok szegény ismerősöm van - de egyrészt ők nem lopnak, és nem törnek be sehova, másrészt meg egyszerűbben is meg lehet fogalmazni amit mondtam, hogy más is megértse, ne csak a hozzád hasonló intellektuális nebáncsvirágok - csak akkor meg a durva frazeológiába kötnél bele...

3. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az "erőszakra átállt" emberekkel mégis mihez kezdesz: ugyanis pont azért lettek bűnözők, mert nem elég racionálisak ahhoz, hogy a társadalmi együttműködés keretein belül működjenek, tiszteletben tartva mások jogait. Ergo rábeszélni nem tudod őket az életstratégia megváltoztatására, annál is inkább, mert amit ők csinálnak, azt a közvetlen környezetük is elfogadja és bátorítja. És ha már ezeket az elemeket nem tudjuk megjavítani, akkor marad az, hogy elkülönítjük őket a jogkövető többségtől, az utóbbiak érdekében.

4. A bűnügyi statisztikákra ne tessék már hivatkozni, elég sok helyen le lett írva, hogy milyen módon érik el az állítólagos trendfordulót (feljelentésről lebeszélés, nem bűnügy, hanem szabálysértés etc.). Ami meg a gazdaságpolitika jó vagy rossz voltát illeti, hadd szabadjon felhívnom a figyelmed, hogy az nem büntetőjogi kategória - ámbátor az elmúlt évek teljesítménye, a te drágalátos Gordonkádat is beleértve, valóban kriminalisztikai jelzőkkel illethető csak.

5. "Persze foglalkozhatunk apróságokkal is" akkor meg minek írtad meg ezt a jeremiádot, ahelyett hogy 7/24 a kormányt szapulnád? Attól, hogy a bűnözés összegszerűen kevesebb kárt okoz, mint derék vezetőink ámokfutása, még nem ok arra, hogy ne foglalkozzunk vele. Arról nem is beszélve, hogy míg a kormányzati balfaszkodás költségeit a nép en globe szétterítve viseli, addig egy rablás, rablógyilkosság, vagy zsilipkapulopás kézzelfogható embereket tehet tönkre. Őket nem fogod megvigasztalni azzal, hogy statisuztikusan erre milyen kevés esélyük volt...

Összefoglalva továbbra sem értem, mi a probléma a büntetőintézkedések szigorításával. Olyan, hogy "megélhetési bűnözés", különösen fiataloknál, akiket kiemelten kezel a szociális háló (csp, önk. segélyek, ingyentankönyv, iskolai étkeztetés, ösztöndíjak), egyszerűen nincs. Bűnözés van, azt pedig meg kell torolni, mert ezt diktálja a jogkövető többség igazságérzete - ha nem tesszük, akkor milyen alapon várjuk el tőlük, hogy betartsák a törvényt?

piefke 2010.07.07. 23:19:45

@Locassen:

Mit vártam? Eredeti, a valóságon alapuló, a tények összefüggéseire is tekintettel lévő hozzászólás!

...Mivel pontokba szedve írtál, így a válaszokat én is így adom meg:

1. Viccelsz? Egy (nevezzük nevén: általában cigány-)gyerekről általában KI SEM DERÜL, hogy tehetséges. Amit ui. egy modern XXI. sz.-i társadalomban „mi” tehetségnek tartunk, az az ő közegében „meg sincs fogalmazva”… És hogyan legyen „szorgalmas és igyekvő” valamiben, amiről nem is tudja, hogy létezik és esetleg neki nagyonis „feküdne”?
A baj tehát már az iskola és az állami szervek „bejelentkezése” előtt keletkezik – ha akarunk tenni ellene, ott kell kezdenünk.
Ebben tehát egyetértünk: valóban az otthoni szocializációs mintákkal indul a jelenség…
Azonban: mivel otthon az van, ami van, már az iskola előtt (óvodában) elkezdődik a szegregáció – nem a pedagógus „gonoszságából”, hanem egyszerűen azért, mert a gyerek a többiekhez és az elvártakhoz képest deviánsan viselkedik (ő ui. csak így tud, mert ez számára a természetes és egyedül ismert). Ő tehát (viselkedésében) „rossz gyerek”-ként könyvelődik el és ez transzponálódik a későbbiekben a viselkedésén KÍVÜLI területekre is. Már senkit sem fog az érdekelni, hogy milyen képességei vannak, lennének, csak az, hogy „ne legyen baj vele az órán”.
Így működnek a dolgok…

2. Valóban (akkor kimondom én): a cigányságra jellemző inkább a megélhetési bűnözés, de ne legyünk álszentek. BIZONYOS FAJT megélhetési bűnözés valóban rájuk jellemző, MÁSFAJTA meg a nem cigányokra! Mire gondolok? „hazavinni” ezt-azt a gyárból (ez már a ’60-as években is megjelent, ld. „üzemi szarkák”). Mivel én is vidéki vagyok, ezért számos konkrét példát ismerek erre: jelesül a szüleimmel szemben lakó derék, színmagyar (ráadásul erdélyi eredetű) embert, aki napi alkoholszükségletének anyagi alapjait teremti elő ezen a módon…:-)
Úgyhogy ne mongyuk má’, hogy „a magyar nem lop!”

(Ja, az az „intellektuális nebáncsvirág” kifejezés, amit nekem juttattál, nagyon tetszett és az engem ismerők körében osztatlanul harsány röhögést váltott ki, mondván: ha Tisztelt Kommentező tudná, kiről beszélt így, megfagyna benne a vér és a szar!:-) Maradjuk annyiban, hogy az intellektuális nebáncsvirágság a legkevésbé sem jellemző rám és nem is valahol a budapesti belvárosi alternatív humánértelmiségi közegben van a „természetes élőhelyem”…:-)

3. Valóban: a rábeszélés módszere nem működik – itt tévednek az előbb emlegetett széplelkek… Az agresszió ui. ösztön, mely normális esetben az emberben erős gátlás alatt van. Ami ezt a gátlást felszabadíthatja, az vagy a stressz, vagy egy olyan közeg, amely bizonyos okok miatt abnormálisan kénytelen működni (pl. ellehetetlenülnek tartósan és általánosan a normális megélhetés és emiatt a normális viselkedés).

Az agresszió (leegyszerűsítve) csak „kikapcsolt ráció” esetén működik – és a ráció „off állásban” van, akkor a rációra ható magyarázatokkal nem sokra mehetünk…
Mit tehetünk? Aktivizálunk egy másik ösztönt: a példakövetést. Olyan példákat, példaadó személyeket kell az agresszióba süllyedt közösségek elé állítani, akit ők elfogadnak (ennek mechanizmusára most nem térnék ki…) és akkor az emberben alapvetősen igen erős mintakövető és együttműködő ösztönök bekapcsolnak. (Ha ez bővebben érdekel, a későbbiekben erről is válthatunk szót…)

Most az „elkülönítésről”: ha ezt az utat választjuk, akkor ezzel gettóba kell zárnunk 700.000 embert. És vagy hagyjuk őket ott elpusztulni (mivel a szükségleteiket nem lesznek képesek megtermelni), vagy vállaljuk 700.000 inaktív ember létminimumon való ellátását – ahelyett, hogy bekapcsolnánk őket a gazdaságba. Ez ostobaság lenne! Ráadásul ez a népesség rohamosan szaporodik, tehát a probléma is eszkalálódna! (A „megoldás” erkölcsi, etikai oldalával nem foglalkoztam – elvégre elvileg ki is lehetne irtani őket – csupán gazdasági és társadalmi irracionalitására hivatkoztam.)

4. Igen, „sok helyen le lett írva”. de ezek nem objektív fórumok, valamit „állítani és bizonyítani akartak ezzel”. Egyébként: ha igaz is lenne, hogy „lebeszélnék” a rendőrök az áldozatokat, akkor ez nem új jelenség lenne, nem a szocik találták volna ki (annál is inkább, mert köztudott tény, hogy a rendőrökre nem jellemző a szoci szimpátia) – tehát a korábbi statisztikák is torzítottak. Akkor pedig, ha a régi torzhoz képest a mai torz mégis kevesebbet mutat, csak az lehet, hogy MÉGISCAK csökkent az említett esetek száma, a relatív csökkenés fennáll! Egyébként: épp az erőszakos bűncselekmények áldozatait képtelenség „lebeszélni” a feljelentésről, ha már egyszer elmentek a rendőrségre… Vagy mit gondolsz: egy bicskázást a „kevésbé súlyos” tökönrúgásra változatnának?:-)

5. + 6. Nem azt mondtam, hogy „nem kell foglalkozni a bűnözéssel”, de azt igenis mondom, hogy célszerűtlenül nem szabad vele (és semmi mással sem) foglalkozni! És amit ez a kormányt akar, arról minden hozzáértő tudja, hogy abszolút kontraproduktív.

Ez a probléma a büntetőintézkedések szigorításával. Mert mi is az igazságszolgáltatás IGAZI feladata? Nem más, mint A TÁRSADALOM MŰKÖDÉSÉBEN KELETKEZETT ZAVAR MEGSZÜNTETÉSE. Kérdés, hogy megszüntetjük-e a zavart valóban azzal, ha börtönökben komplett bűnözőképezdéket hozunk létre a fiataloknak? Ha „kibaszott szigorúan” bánnak ott velük, akkor ne hidd, hogy ennek az eredménye a bűnöző megjuhászodása lesz: fenét! Mivel tartósan erős stressznek lesz kitéve, kikapcsol benne (még inkább) az agressziót gátló mechanizmus! (Erről fentebb már írtam.) Na, ezt akarjuk?
A büntetés célja már vagy két évszázada nem a „megtorlás”. Aki „meg akar torolni” az már maga is érzelmi, indulati alapon járna el – tehát: ő maga is stresszben él és ettől vált „agresszióigénylővé”! A stressz pedig nem csökken az erőszak fokozásával – mivel az az ellenoldalon is fokozza az erőszakot…

Látod: ha higgadtan és megfelelő összefüggésekbe helyezve vizsgálod a dolgokat, kiderül, hogy ami ”elsőre tuti jó” megoldásnak tűnik, a valóságban éppen hogy szörnyen veszélyes! A „jogkövető többség igazságérzete” pedig éppen a magyar társadalom igen magas „stresszindexe” miatt bizony(mondjuk ki) erősen torzult. és ismered a mondást: „A harag rossz tanácsadó!”

…Javaslom: járj el köreinkbe, beszélgess, kérdezz, gondolkozz el a hallottakon, tanulj – és meglátod, ha jobban érted majd a világot, higgadtabbá is válsz! Tudod: mi „a legerőszakosabban támadókról” sem kívánunk lemondani és kirekeszteni őket!:-)

(De ha csak trollkodnál itt a blogon, azt is örömmel vesszük - tudod: mi kedveljük az ógermán mitológiát... Én pl. berszerker vagyok!:-)
süti beállítások módosítása