2011.10.23. 23:05 Szerző: Đđ

A sikertelenség kulcsa

Mélyen tisztelt publikum, kéretik egy kis csend
Ki nem szökött meg eddig, most már maradjon is bent!
Ülj közelebb a párodhoz, ez később fontos lesz,
Hogy együtt tudjunk mulatni, a tudnivaló ez,
Csak ennyit kell, hogy megjegyezz:

Egyedül nem megy, egyedül nem megy,
Egyedül nem megy. Ha-ha-ha-ha!

Kern András: Egedül nem megy

 

A mai „Milla-tüntetés” kapcsán nem árt elgondolkodnunk a sajátos magyar „mozgalmi szeparatizmuson”. Vajon miért van az, hogy gyakorlatilag azonos célokat követő szervezetek és az azokban tevékenykedő emberek képtelenek együtt, egymást kiegészítő módon dolgozni? Miért van az, hogy mindegyikük „csakis a maga módján” akarja csinálni, amit csinál és előbb-utóbb összevész azokkal, akik valamit valamiért másképp látnak?

Vegyük a „Millások” esetét: a szervezet létrejöttét és első sikereit követően hamarosan kettévált. Lett/maradt egy „civil” csoport, a nevét megtartó Egymillióan a magyar sajtószabadságért (EMS) Facebook-közösség és megalakult a „csupán civilkedést” céljaik eléréséhez kevésnek tartó Egymillióan a Demokráciáért Egyesület (EMD). Jó magyar szokás szerint az egykor együtt dolgozó-gondolkodó, de immár két csoporttá vált társaság tagjai egymást kölcsönösen „renegátnak” nevezik, jóféle „szektává” válnak, „dogmák” mentén… És senki, de senki nem gondol eközben arra, hogy tulajdonképpen mindkettőjüknek igaza van, mert szükség van a sikerhez egy szervezetten politizáló erőre és egy civil támogató háttérre is – valahogy úgy, mint a háborúban: a „hadseregnek” kell a „hátország”, annak munkája, támogatása, de ugyanakkor a hátország sem lehet képes „győztes háborút vívni” a fegyelmezett „reguláris alakulatok” híján!

…Mára (a ma délutáni tüntetésre) odáig fajult a helyzet, hogy a „klasszikus millások” (EMS) immár csak az „ortodox civileket” engedték szóhoz jutni a tüntetésen – sem egykori társaikat, az „egyesületieket”, sem azokat, akikre a „politikai kötődés” leghalványabb árnyéka is vetül, de még a szakszervezeti és rendvédelmi „celebeket” sem…

Önzés, szerepkeresés, féltékenység, pozícióféltés – nagyjából ezek azok a tulajdonságok és motivációk, amelyek a „szeparatizmus” mögött állnak. És persze a magyar társadalomra általánosan jellemző kooperáció-hiányos attitűd. Igen: demokratáink is elsősorban és mindenek előtt magyarok – és csak ezután, „másodsorban” demokraták. Olyan „ösztönök”, minták működtetik őket társadalmi aktivitás közben, amelyek eleve megnehezítik, vagy akár el is lehetetleníthetik a közös, sikeres fellépést és az egyébként helyes célok elérését.

Aligha lehetséges, hogy „tisztán civilmozgalmári eszközökkel” el lehet érni egy, a mainál sokkal inkább demokrata módjára viselkedő kormányhatalmat – ráadásul egy olyan társadalomban, amelyben nem is léteznek olyan „állampolgári ösztönök”, amelyekre támaszkodhatna egy csupán civil, az állampolgárok tömeges aktivitására apelláló társaság. Ez bizony illúzió. És nem fog menni a dolog úgy sem, ha mindenki, akinek a többiekétől egyben-másban különböznek a „kedvenc módszerei”, külön-külön fog szerveződni, akciózni. Tudomásul kell venni, hogy aki „szeparatistáskodik”, az a mai Fidesz-rendszer szekértolója, legyen bár szavaiban annak bármely erős kritikusa is. Ezen el kell gondolkodniuk azoknak, akik ma (is) oly könnyen és (számukra) magától értetődően akarják megmondani, hogy ki van velük és ki nem?

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr313325163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Yumurdzsak 2011.10.24. 00:20:52

'Tudomásul kell venni, hogy aki „szeparatistáskodik”, az a mai Fidesz-rendszer szekértolója'

a szeparatizmus élenjárója pont éppen táncos fleto

Vértes László · http://kozlogika.blogspot.hu/ 2011.10.24. 08:54:31

Épp erről a témáról írtam a blogomon, íme egy rövid idézet:

"...stratégiai ellentmondás, hogy akkor lehet sikeres egy ellenzéki vezéralak, ha össze tudja fogni a követőit, ám ezzel éppen ellenfelét, Orbán urat utánozná. Az ellenzék a Fidesz kormányzása alatt elharapódzott egy-kettő bal-jobb drillhangulattal szemben a széttartás szabadságát követeli, ami definíció szerint nem hozhat átütő erőt: képzeljünk el egy militánsan antimilitáris sereget, amelyik csak azért fogott fegyvert, hogy ne kelljen katonáskodnia, azaz hogy az első és utolsó csata után hazamehessen. Ilyen sereg élén nem lehet négy évig állni, legokosabb az első ütközet előtt letenni a fegyvert."

Elemzésem ennél részletesebb, érdemes átfutni.

mikénehavóna 2011.10.24. 14:21:25

megalakult a „csupán civilkedést” céljaik eléréséhez kevésnek tartó Egymillióan a Demokráciáért Egyesület (EMD).

Könyörgök, az EMD azért alakult meg, hogy könnyebb legyen a szervezés, és demokratikusabb a működés. Egy egyesület miért nem civil, he?

Vámos Anna 2011.10.24. 14:21:39

Ez egy igen pontos értékelése a dolgoknak. Én azért remélem, hogy ki tud alakulni egy békés egymás mellett élés/dolgozás hamarosan. :)
És azt nem látom annyira tragikusnak, hogy az EMD nem volt színpadon (hiába, nem vagyunk [reményeim szerint még] megkerülhetetlen erő), de a nagy várakozást és reménykedést keltő Szolidaritás mozgalmat nagy hiba volt kirekeszteni.

mikénehavóna 2011.10.24. 22:01:25

Bizony, a Szolidaritást kihagyni szarvashiba volt. Még nagyobb hiba, hogy a tömeg nem vonult velük. A vonulás mindenféleképpen hatásosabb és látványosabb mint az egyhelyben ácsorgás. 56-ban is vonultak a fiatalok, nem álldogáltak. Egy többtízezres felvonulást nem tudja a média sem elmismásolni.
süti beállítások módosítása