Hol vannak ők most, hol lelem?
Elő nyakas vitézek!
Kiket a bor s a szerelem
Félistenné igézett?
Ah, mind oda; útnak eredt,
Csüggedt fejű filiszterek...
Ó, jerum, jerum jerum!
Ó, Quae mutatio rerum!
Oh, alte Burschenherrlichkeit! (Ó, régi legénykori gyönyörűség!) – régi diákdal, 3. vsz. (https://www.youtube.com/watch?v=UOOdGHuAClw&feature=related)
„Ó, jaj, minő változása a dolgoknak”: a Fidesz nem tart nagygyűlést október 23-án!
Emlékszünk még: 2006 és 2010 között ez volt a Fidesz-naptár legfontosabb napja. Ez volt a politikai tematizálás alapja: a magyar nép „olthatatlan szabadságszeretetének” szimbóluma. Elképzelhetetlen volt, hogy Orbán Viktor e napon ne mondjon gyújtó beszédet, ne legyen körülötte legalább néhányszázezer híve, akik kórusban viktorviktoroznak (és követelik Gyurcsány vérét).
…„Ó, régi legénykori gyönyörűség!” – amikor még Orbán és a zemberek úgy érezhették: ők (és csakis ők) az igazi Magyarország…
Nem hihető az a magyarázat, hogy csupán Orbán brüsszeli útja elegendő ok lenne az egész happening lefújásához. Ha ez lenne az igazság az azt jelentené, hogy a „nekünk nem parancsol” Brüsszel éppen hogy annyira „parancsol”, hogy még az ünnepünk nagy, közös megünneplése is elmarad emiatt – „ó, jerum, jerum”, hát ezek szerint mégsem nyertük meg a múlt év ősz elején nagy dérrel-dúrral elkezdett „szabadságharcot”???
Nem hihető az sem, hogy a Nagy Fideszben, vagy akár a magyarság „több mint kétharmadában”, amely állítólag őket támogatja, ne akadt volna egyetlen ember sem, aki Orbán helyett beszélhetett volna egy kiadósat – hogy Kéri László 2006-os szavaival éljünk: meghallgattunk volna akár egy „gyújtó hatású Áder-beszédet” is…
Mi is mondott Szijjártó ma, magyarázatul az ünnepség lemondására? „Az euróválság magyarországi hatásait ki kell védeni, a magyar miniszterelnöknek pedig mindig ott kell lennie, ahol az országnak a leginkább szüksége van rá.” – Hát, ebből annyi igaz, hogy jobban teszi Orbán, ha megmutatja magát Brüsszelben, mintha össze-vissza beszélne az Astoriánál, a neki háttal tüntető, igazi szabadságot követelő tömeg mögött, államköltségen. Valóban: ha nem akar végleg kiiratkozni az EU-ból, akkor nem teheti meg, hogy távol maradjon, amikor az EU következő éveiről és az euróválság megoldásáról döntenek – de kik is? A németek és a franciák, leginkább – ebben Orbánnak szava nemigen van: ő csak tudomásul veheti, amit ők elhatároznak. Az tehát nem igaz, amit Szijjártó mondott, mivel „az euróválság magyarországi hatásait” nem Brüsszelben és Orbánnak, hanem Budapesten és Matolcsynak kellene-kellett volna kivédenie: szakszerű, megalapozott gazdaságpolitikával és stabil költségvetéssel, ami ugyebár jövőre nem lesz...
Nem: a 2011-es Fidesznek kifejezetten jól jött, hogy Orbánnak kötelező jelenése lesz aznap Brüsszelben: így nem kellett azzal szembesülniük, hogy „magára a Fideszre” más aligha kíváncsiak „többszázezres tömegek”, legfeljebb Orbán lett volna még képes aktivizálni a maradék tábort egy-két órára. Ez lehet a valódi oka annak, hogy a Fidesz nem tart ünnepi gyűlést „A Magyar Szabadságvágy Nagy Napján”: a párt megkopott nimbusza. Mert bizony: meglehetősen hiteltelenül koppantak volna azok a szavak, amelyek a szabadságért és a demokráciáért való küzdelemről emlékeztek volna meg – attól a párttól, amely az elmúlt két évtized messze legnagyobb jogszabályi szabadság-korlátozásait iktatta törvénybe és amely tető alá rittyentett egy olyan új alaptörvényt, amelyből tételesen kimaradtak az előzőben még benne szereplő egyéni és kollektív jogok…
Bizony, ki kell mondanunk: azért mond le a Fidesz-vezérkar kurtán-furcsán az október 23-i ünnepségéről, mert immár éppen ők váltak a magyar szabadság aktuális ellenségeivé.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek