„Wenn das Geld im Kasten klingt, die Seele in den Himmel springt.”
(„Amint a pénz a ládában csörren, lelked rögtön a mennybe röppen.”)
Johann Tetzel dominikánus búcsúcédula-árus szólásmondása – 1507.
Nemrég megszületett az új törvény az egyházakról – és annak tartalma azonnal ki is verte a biztosítékot… Egyházról és üzletről fog szólni ez a poszt – de indítsunk két idézettel, amelyek jól jellemzik az érem két oldalát: a szépet és a csúnyát.
Elsőként Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője c. regényéből:
„Milyen szerencse az emberiségre ez a Jézus, ez az isten, aki ember volt. Az Istenről nem tudom, milyen, a Jézusról tudom. A Jézus ösmerősöm, és mindenkinek ösmerőse. Tudom, mit csinált, tudom, hogy gondolkozott, még az arcát is ösmerem. Nem az tölti el lelkemet megnyugvással, hogy ő uram nekem, de az, hogy ismerősöm.
Kétezer évnek előtte élt ezen a földön egy ismerősöm, milyen világokat összekapcsoló gondolat! Az akkori emberekből és az utánok valókból is por lett, a porból fű lett, a fűből tudja Isten, mi lett, de ő, az én ismerősöm, mindig élt, mindig volt és mindig lesz.
Ha elutazom messze, idegen országokba, idegen népek közé, az arcok mások, az állatok is mások, a füvek is mások, az ég is más, minden más, már azt kell hinnem, kietlen, megborzasztó elhagyatottságomban és magányomban, hogy nem is ezen a világon vagyok többé, mikor egyszerre valamely emberlakta telep szélén elémbe bukkan egy kereszt és azon egy sebektől vérző pléhember, az én ismerősöm.”
…Ennyit a hitről, az igaziról, ami az érem szebbik oldala - és most nézzük, mi a helyzet az „intézményesült hittel”, az egyházzal. Jöjjön erről egy klasszikus zsidóvicc:
Áll Kohn bácsi Rómában, a Szent Péter-tér sarkán és figyeli, amint a bíborosok gyülekeznek a konklávéra: mindegyikük luxusautón érkezik, Mercedesek, Rolls-Royce-k, BMW-k sorakoznak. Kohn bácsi elmorfondírozik:
- Micsoda virágzó üzlet! Ha meggondolom, hogy az alapító egy girhes szamárral kezdte!
Az első idézet az igazi egyházat írja le, a második a bizniszegyházat.
A mostani törvényt azzal indokolja a kormányoldal, hogy számos, egyházként bejegyzett szervezetecske működik az országban, amelyek nem folytatnak valós hitéleti tevékenységet, hanem csupán az egyház-lét anyagi előnyeit, kiskapuit használják ki. Ezzel pedig kárt okoznak az államháztartásnak.
Semmiféle megalapozott számítás nem készült arról, hogy ez a kár valójában mekkora. Ma nagyjából 300, magát egyháznak hirdető csoport létezik Magyarországon – a kétezer évestől a néhány évesig, a milliós létszámútól és a néhány tucat fősig – és nagyjából 1,3 millió ember tartja magát aktív és rendszeres vallásgyakorlónak, hitéleti tevékenységet folytatónak. A 300-ból most, az új egyházügyi törvény startjánál 14-et ismertek el; ezek, mondhatni „atombiztosan” valódiak. Vannak még továbbá azok a nyilvánvalóan komoly hitelvek alapján működő egyházak, amelyeknek kiterjedt, sok esetben akár több ezer éves „nemzetközi hálózatuk” van: iszlám, buddhista, metodista, stb. És vannak (biztosan) a (picike) kamuegyházak…
Számoljunk egy kicsit: mekkora is lehet a „kamukár” egy évben? Legyünk a törvény alkotóival szemben igazán nagyvonalúak és tételezzük fel, hogy 100 kamuegyház van, amelyek nyilván a legkisebb taglétszámúak között lapulnak meg. Mekkora kárt okozhat egy ilyen? Néhány milliósat? Egy-két tízmilliósat? Mondjuk, hogy kamuegyházankét évi ötmilliót – ezt szorozzuk meg 100-zal: ezek szerint évente félmilliárd a kár…
…Miközben csupán idén a katolikus egyháznak adott állami többletjuttatás 15-20 milliárd Ft! (http://index.hu/belfold/2011/07/12/tobb_penz_kapnak_az_egyhazak_de_elszamolni_nem_kell_vele/) …És ezzel a pénzzel el sem igen kell számolni: meg amire megy… (Az Állami Számvevőszék ugyanis csak az egyházak által az államtól kapott céltámogatások felhasználását ellenőrizheti.)
Szóval: ez a kurvaigazságos állam, amelynek egy picikét sem hajlik a keze a katolikus egyház felé, egy ki sem számolt, de legfeljebb százmilliós nagyságrendű „egyházi adócsalással” takarózik, miközben ennek az összegnek a százszorosával „bővít keretet” katolikuséknál…
De miért avatkozik az állam – a törvény szerint a parlament – az egyházi dolgokba? Azok nem csupán az egyes, adott egyházak és híveik „belügyei”? És: miért a parlamenti képviselők kétharmadának véleményétől függ az, hogy egy egyházat elismernek-e, vagy sem? Próbáljunk e kérdésekre válaszolni!
Az állam mostani vezetői azt mondják, hogy az általuk elismert, valóságos egyházak komoly (és sokba kerülő) társadalmi tevékenységet folytatnak: iskolákat, óvodákat, kórházakat, szociális intézményeket tartanak fenn… Igen, „tartanak fenn” – de nem „el”, mivel ezen intézmények valódi eltartója az állam, éspedig mindenki adójából. Mert az állam az egyháznak intézményei után normatív támogatást fizet – többet is, mint a hasonló tevékenységet végző világi, „civil” intézményeknek. Hogy miért fizet többet egy egyházinak, jó kérdést – értelmes választ erre még nemileg hallhattunk!
Több pénzt fizet az állam egy egyházi iskolában oktatott gyerek után, mint egy világi iskolába járó társa esetében – miért? Jobban tanít az egyház? Jobban teljesítenek az egyházi srácok a PISA-teszteken? Jobbak az egyházi sulik felvételi adatai? Nem: nincs jobb szolgáltatás – csak magasabb állami támogatás!
…És mi van azzal, hogy a parlamenti képviselők döntenek az egyházak valódiságáról? Ez is bizarr egy ötlet. Nem hinném, hogy ha bejelentkezik egy egyház, hogy szeretné elismertként regisztráltatni magát, akkor a Hon Anyjai és Atyjai rácuppannak a teológiai szakirodalomra és éjt nappallá téve elemzik-mérlegelik az adott hitelveket és liturgiákat. Ráadásul ugye a kereszténydemokrata képviselők eleve csak elutasíthatnak minden más hittételt – hacsak nem veszélyeztetik saját lelki üdvösségüket azzal, hogy bálványimádókat és hamis istenek apostolait hozzák helyzetbe az Egy Igaz Istennel szemben. Hát lehet úgy elfogulatlanul állást foglalni, ha az embert közben a Poklok Tüze fenyegeti?
De mi van az állami pénzek elfogadóival? Hogy is néz ki Krisztus Szegény Egyháza „anyagi téren”?
Nos: erről pl. a pécsi püspökség környékén lehetne sokat megtudni! (http://index.hu/belfold/2010/10/26/negyven_rendbeli_feljelentes_a_pecsi_puspok_ellen/) Ha van valahol egyházi biznisz, akkor az ott van, ha van bizniszegyház, akkor az a katolikus – tényleg jó helyre megy a pénz és tényleg vakon meg lehet bennük bízni.
„Krisztus szegény egyháza”… Vicc.
…És ha már a szegénységnél tartunk: miért van az, hogy ez az egyház egyetlen szót sem szól akkor, amikor az őt oly gazdagon dotáló kormány úgy kezd bánni embertömegekkel, hogy az ellenkezik minden keresztényi elvvel? A választások előtt tudtak körlevelet irkálni arról, hogy kire is kell szavazniuk a híveknek – most viszont nincs tintájuk arra, hogy az általuk éppen a keresztény egyház iránti szimpátiájuk okán támogatott politikai erők alkotta kormányon számon kérjék a legelemibb krisztusi tanítást…
Mekkorát változott Jézus óta a világ: akkor még elég volt harminc ezüstpénz az árulás díjaként – ma ehhez úgy látszik huszonmilliárdos többletjuttatás kell. Ha az egyház gazdag, akkor befogja a száját és kollaborál… Kíváncsi lennék arra a jelenetre, amikor majd a mai magyar püspöki kar tagjai kerülnek Krisztus ítélőszéke elé. Vajon sikerül-e majd „kommunikálniuk”, miért nem álltak az igazság mellé, miért nem harcoltak a kormány ellen, amikor az oktalan, ostoba és semmiféle racionalitással nem magyarázható lépéseivel a szegénységet és a kiszolgáltatottságot növelte és megalázó helyzetbe hozott embertömegeket?
…Azzal zárom e posztot, amit Jókai ír A Kőszívű ember fiaiban - mert azt nyugodtan magukra is vonatkoztathatják a magyar egyháznagyok:
„- Segítéd-e a nyomorultat?
- Nem!
- Fölemelted-e az elesettet?
- Nem!
- Oltalmazója voltál-e az üldözöttnek?
- Nem!
- Hallgattál-e a kétségbeesők könyörgéseire?
- Nem!
- Törülted-e le a szenvedők könnyeit?
- Nem!
- Kegyelmeztél-e a meggyőzötteknek?
- Nem!
- Szeretettel fizettél-e szeretetért?
- Nem! nem! és mindörökké nem!
…»Mire használtad a hatalmat, amit kezedbe adtam? Boldogítottad-e a milliókat, akik rád voltak bízva? Építettél-e az utókor számára, mely tőled várta jövendőjét? Igazán szolgáltad-e hazádat, vagy porban csúsztál idegen bálvány előtt? Éltél-e a te nemzetednek, vagy eladtad annak oltárait, melyen az én nevemnek áldozatai füstölögtek?«”
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek