Nálunk nem a demokrata ösztönök, a társadalom demokrácia iránti természetes elkötelezettsége hozott létre egy demokratikus alkotmányt, hanem éppen fordítva történt: 22 évvel ezelőtt az alkotmányosság, a ’89-es alkotmány adta a meg/hozta el a demokráciát. Ez egy történelmi szükséghelyzet (a Szovjetunió elsorvadása, a hidegháború elvesztésének következtében) hazánkra gyakorolt hatása volt és ebben a kényszerhelyzetben egy szűk szellemi-politikai elit hozta össze a demokratikus kereteket rögzítő alkotmányt.
Ennek következtében a magyar politikai közgondolkodásban mindeddig nem lehetett az demokratikus, ami nem volt alkotmányos – de a tegnapi nappal ez a helyzet megváltozott. Ismét kaptunk egy elit által írt alkotmányt, amely ugyan elemeiben sok demokráciát tartalmaz, ám az a szellemiség, amely az egészet íratta, inkább tekintélyelvű – és ugye a tekintélyelvűség nem fér össze a demokrácia alapját adó elképzeléssel, a „győzzön a jobbik!”-elvvel, ahol is (ideális esetben) a vezetésre legalkalmasabb kerülhet vezető pozícióba és a pozíciót nem a „rendiség” elvei határozzák meg.
Mindezeket azért írtam le, hogy megvilágítsam annak a kérdésnek a jogosságát, miszerint létezik-e még Magyarországon alkotmányos mód a demokrácia továbbéltetésére?
Az alkotmányozók szándéka világos: „Addig maradok, ameddig akarok!” – ez pedig nem vág egybe a demokrácia alapelvével: „Addig maradtok, ameddig mi ezt akarjuk!” Mi fog történni abban az esetben, ha a Jónép már nem akarja, hogy maradjanak?
Elvileg – ha lesz hozzá elég erős, életképes politikai alternatíva, „váltópárt” – a választásokon a mostani kormánypártok leválthatók lesznek, ha a választók többségének ez lesz a szándéka. Kevéssé valószínű, hogy a nyilvánvaló választói szándék ellenére a megbukott kormány nem adná át majd a hatalmat. Viszont az is nyilvánvaló, hogy nem szándékszik elbúcsúzni a hatalomtól. Ezért igen valószínű, hogy a későbbiekben a „sarkalatos (2/3-os) törvényekben” majd egy olyan választási rendszert határoz meg, amelyben (elképzelései szerint) könnyebb lesz megőriznie a parlamenti helyek többségét. Ezzel párhuzamosan – propagandaeszközökkel és más módokon is – igyekszik majd a kormányerő a választópolgárokat „távol tartani” az ellenzék támogatásától. Megnehezítheti majd az ellenzéki pártok fenntarthatóságát is: már csökkentette a nekik juttatandó állami kvótát pl. - és bizony: az Ud. Zrt. óta tudjuk, hogy ennél „sötétebb” eszközöktől sem riad vissza a Fidesz, ha egy politikai ellenfél ellehetetlenítéséről van szó… Ráadásul mindezt most a teljes hatalmi eszköztár birtokában teheti - és igen szűkre szabott ellenőrzési-számonkérési eszköztár áll a társadalom és az ellenzék rendelkezésére ezt a folyamatot kontrollálni.
…És ha mégis „megtörténik a baleset” és elveszítik a következő választásokat, akkor még mindig marad „a hatalom árnyéka”, „kísértete”: a mostani ciklusban igen hosszú időre kinevezett Fidesz-közeli személyek a hatalmi és egyéb fontos pozíciókban, akiket oda bebetonoz az új alkotmány. És nyilvánvaló, hogy ezzel a „gárdával” a Fidesz mindent meg fog tenni azért is, hogy ellehetetlenítse az új kormány sikeres és eredményes munkáját és azért is, hogy a hatalmi struktúrákat a saját érdekei szerint működtesse (vagy éppen ne működtesse azokat az új kormány céljait szabotálandó).
Belátható, hogy sem a hatalom megszerzése, sem annak későbbi gyakorlása nem lesz egyszerű egy esetleges politikai ellenerő részére. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ha egyszer az lesz a választói szándék, hogy ez az új erő vezesse tovább az országot, akkor a demokrácia szabályai szerint ezt mindenkinek tiszteletben kellene tartani – és aki ezt nem teszi (és véleménynyilvánítása nem marad meg a demokrácia adta keretek között), az onnantól nem tekinthető és nem is kezelhető demokratikus erőként.
Nagy valószínűséggel ki fog alakulni egy olyan helyzet, amely a „kettős hatalom” kifejezéssel írható le. Ha sikerül a választásokon a jelenlegi kormányerők leváltása, akkor is megmarad egy láthatatlan és informális hatalmi struktúra, amely létét a tegnapi alkotmányra alapozza.
És itt el fog válni egymástól az alkotmányosság és a demokrácia. Lehetséges, hogy majd választanunk kell, melyik a fontosabb: az alkotmány be- és fenntartása, annak összes nemdemokratikus és bénító következményeivel együtt, vagy a demokrácia?
…De ezek majd 2014 kérdései lesznek – addig még egyéb feladataink vannak!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek