Tegnap Matolcsy György fogta magát és egy laza mozdulattal átlendült az épeszűség eddig még az ő forradalmár és szabadságharcos lelkét is béklyókba kötő korlátain. Isteni képzavar – illik posztunk témájához!
Mert hát mi más is lenne a téma, mint a nevezett úr által jegyzett és a mai Magyar Nemzetbe csomagolt írás: „Bajnai és Oszkó beismerte a hamisítást” (http://mno.hu/portal/764937)
Jobb szellemi kondícióknak örvendő és nem elvakultan fidesziánus olvasó, ha elolvasta a nevezett írást és annak előzményeit, Matolcsy vádját (http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/02/04/matolcsyek_onkritikat_varnak_az_imf-tol/), majd a Bajnai-Oszkó páros válaszát (http://oszkopeter.blog.vg.hu/2011/02/07/emlekbe/), akkor elképed. Nem is azon, hogy Matolcsy miképpen volt képes Bajnai és Oszkó válaszából azt kiolvasni, hogy „beismerték a hamisítást” – ez érthető, hiszen ez az érdeke. Ami igazán elképesztő, az a csend, amellyel a magyar közélet ezt a nyilatkozatot fogadta: hogyan maradhat az az ember a kormány legfontosabb minisztere, aki képes volt erre?
Tőlünk nyugatra, a „kétsebességes EU” magasabb fokozatú országaiban ha egy miniszter rágalmazni akar és ennek érdekében hazudni/kényszerül, akkor is legalább arra ügyel, hogy ellenfelei írásban tett kijelentéseit nem „írja át”. Persze, tudom én, hogy ez szokása mai kormányunknak: hiszen a médiatörvény kapcsán az EU-hoz küldött „fordításokban” is „eszközöltek hasonló változtatásokat”… Ott a lebuktatáshoz két nyelv ismerete kellett – de a mostani Matolcsy-csúsztatáshoz elég letölteni a netről a fenti három linket és összevetni őket.
Mert mit állít Matolcsy:
„…a volt kormányfő és pénzügyminisztere Oszkó Péter be is ismerték azzal, hogy azt mondták a 3,8 százalékos hiányhoz már 2010-ben kellettek volna azok a 600 milliárd forintos kiadáscsökkentő intézkedések, amelyeket a kormány 2013-14-re tervez. "Ha ezekre szükség lett volna, akkor ezek nem voltak benne a Bajnai-Oszkó páros költségvetésében."
Jó, jó, de mit írt eredetiben Bajnai és Oszkó:
„…A Bajnai-kormány által készített 2010-es költségvetés reális alapokon nyugodott, és amennyiben a mi felelősségünk lett volna annak végrehajtása, akkor az ország fejlődését és polgárait veszélyeztető intézkedések, a visszamenőleges hatályú és szektorális különadók és a magánnyugdíj rendszer felszámolása nélkül is sikerült volna teljesíteni a célokat.”
Hát, ez azért nem ugyanaz, sőt:
„…világosan látszik, hogy az eltervezett hiánycélt az új kormány nem akarta teljesíteni, mert hatalmi érdekei mást diktáltak. A költségvetés kiadásai 2010 végére jóval meghaladták az általunk eltervezettet. Ennek okai azonban nem az előző, hanem az Orbán-kormány intézkedési között, vagy nem-intézkedései között keresendők.”
Továbbá:
„…A második félévben a költségvetés kiadási oldalán semmilyen megtakarítás nem vehető észre (a júniusban ígért, majd elfelejtett 120 milliárd forintos megtakarítás ellenére). A kiadások az új kormány időszakában mintegy 150 milliárd forinttal haladták meg az eltervezettet. Ez egyrészt betudható a forint látványos gyengülésének, a magasabb kockázati kamatfelárnak, másrészt az új kormányra kevésbé jellemző takarékos és szigorú gazdálkodásnak.
Elszaladtak a minisztériumok kiadásai, új igények léptek fel, mint például a Terrorelhárító Központ létrehozása, amelyek szükségessé tették a költségvetési korrekciót.
A bevételi oldalon a társasági adó csökkentése pedig mintegy 70-80 milliárd forinttal rontotta a költségvetés helyzetét.
Az így keletkezett lyukak betömésére volt szükség a szektorális különadók (360 milliárd forint) kivetésére és a pénztári befizetések (50 milliárd forint) elvételére. Az inflációt növelő, növekedést visszafogó különadókat ráadásul a legnagyobb társasági adóbefizetők finanszírozzák, akiknek a társasági adóalapjukból kiesett az a 360 milliárd forint, ez további mintegy 70 milliárd forinttal csökkentette a társasági adóbevételeket. Összesen tehát mintegy 150 milliárd forinttal kevesebb társasági adót érkezett be a költségvetésbe az új kormány döntéseinek következtében.
Az adóintézkedések és a nyugdíjpénztári átalakítások nettó egyenlege így hozzávetőleg 260 milliárd forint, amelynek a felét az új kormány által teremtett új kiadások és a pazarlóbb gazdálkodás vitte el.
Ennek eredményeként a valós feszültség a 2010-es költségvetésben a GDP 0,5-0,6% volt, amit nemcsak a nemzetközi és hazai elemzők, hanem mi is pontosan jeleztünk a kormányzati átadás-átvételi dokumentumokban.”
Ami az egész Matolcsy-manőverben a legszebb, hogy a Magyar Nemzetben ő maga „ismeri be” (hogy az ő szavaival éljek), hogy:
„A nemzeti ügyek kormánya azonnal szakított a megszorítások kudarcot vallott politikájával...” – akkor most kinek is köszönhető a hiány? Hm… Csak nem az új kormánynak? Ezek szerint mégsem a bűnösnek kikiáltott Bajnai-Oszkó, hanem a „nemzetmentő” Orbán-Matolcsy párosnak?
És Matolcsy tovább beszél:
„…A kormány azonban többletkiadásokat is vállalt, amelyek nem szerepeltek a 2010-es költségvetési törvényben. A magyar gazdaság lelkét adó kis- és közepes vállalkozások helyzetének javítása érdekében kis híján felére csökkentett társasági adó bevezetése, és a válságadók miatt csökkenő társasági adóalap 70 milliárd forintos társasági adó bevétel kiesést jelentett…”
Kész! Off…
Tehát, összefoglalva amit Matolcsy mond: Bár mi, az új kormány eleresztettük a gyeplőt, de mindenért az a rohadék Bajnai Oszkó a felelős (és persze Gyurcsány…)
Azt hiszem, ez a szint, amit Matolcsy a Magyar Nemzet-beli cikkével elért, immár semmivel sem haladja meg a 2006-os utcai randalírozók szellemi horizontját. Akár oda is adhatnánk az ország vezetését a Budaházy-Toroczkai-tandemnek…
Észre sem vennénk a változást.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek