Kedves Viktor!
Így szólítalak, per tu, hiszen ha igaz, hogy én vagyok a Történelem Ura, te pedig Egy Új Világ Teremtője, akkor kollégák vagyunk, természetes a tegeződés…
Írattam már idén tavasz óta neked néhány levelet a néhai Kádár elvtárssal – rá, sajnos, nem hallgattál, ezért most eljutottunk oda, hogy személyesen, mindenféle „közvetítő” nélkül írok, mert olyan súlyos helyzetbe hoztad magad, hogy úgy érzem, rászorulsz a személyes jó tanácsra!
Több, mint két évtizede látom, mit csinálsz. A ’80-as évek végétől hallom, miket mondasz – és azt is észreveszem, miben mondasz most mást, mint amikor elindultál annak idején egy célszerűtlen és hazug hatalommal szemben.
Viktor, hogy juthatott el valaki, akinek egykor „mindene” volt a szabadság két évtized alatt oda, hogy elkezdje „kényszeríteni” az embereket? Annak idején – többek között – éppen azért nevezted – joggal – bitorlónak Kádárt, mert tévútra vezette az országot, így-úgy megszerzett hatalmát nem legitimizálta legalább utólag a jó kormányzás teljesítményével. Nem lett általa Magyarország „sikertörténet” – ki tudja, talán nem is lehetett az akkori világban…
És most mit kell tapasztalnom?
Te is megszerezted így-úgy a hatalmat. 8 évig hagytad, hogy 2,5 millió többé-kevésbé naiv emberünk beleélhesse magát abba az illúzióba, hogy a XXI. század elején lehetséges személyes teljesítmény és személyes felelősségvállalás nélkül jól élni. És ezek az emberek megválasztottak téged – sokan talán azért szavaztak rád, mert nem volt jobb kínálat, vagy mert azt remélték, hogy te erkölcsösebben és célszerűbben fogod ezt az országot kormányozni, mert tanultál az előző évek erkölcstelen és ostoba kormányzásának sanyarú tapasztalataiból…
Kurvára tévedtek!
Azok is, akik el akarták kerülni a teljesítményt és a felelősségvállalást. Azok is, akik szilárd erkölcsi alapokat és ezek alapján hozott döntéseket reméltek tőled. És leginkább azok csalódtak, akik bíztak a célszerűség és a szakmaiság térnyerésében.
Leírták már Földi Szolgáim itt, ebben a Blogban, hogy igazi legitimitást egy hatalomnak hosszú távon csak a jó teljesítmény adhat. Érhet el valaki „ezerszázalékot” a választásokon, lehet „több, mint 200/3”-a is az országgyűlésben – de ha nem jól kormányoz, akkor a joga a kormányzásra elenyészik. És akkor onnantól már csak bitorolja azt a hatalmat, amellyel az emberek – tudod, akiket Szíjjártó haveroddal napi 100-szor emlegettetek – egy demokráciában felruházták egy időre: pontosan addig, amíg jól teljesít. Mert a demokrácia igazi értelme éppen az, hogy a nép a legjobb kormányost juttathassa pozícióba.
És akit odaemelt a nép, annak kutya kötelessége mindenféle személyes szempontokat nélkülözve a legjobbakat maga köré venni, hogy ők kormányozzanak, hogy ők hozzanak jó és célszerű döntéseket és hogy ez a kormányzás sikeres legyen. Egy megválasztott vezetőnek egyszerűen nincs joga „szubjektív személyi döntéseket” hozni, mert a nép azért hatalmazta fel őt, hogy az egész országot építse, ne pedig a saját világát. És aki nem ezt teszi, aki hülyéket vesz a kormányba és aki „önérdek-vezérelt üzleti körök” ágenseként gyakorolja a hatalmat, az ezzel épp a legitimitását veszíti el…
Itt most már te vagy a „bitorló”, Viktor: huszonvalahány éves „kanyar” után éppen te lettél az „Új Kádár”! Éppen te…
…Mit csinálhatsz most?
Választhatod azt az utat, hogy új kormányt alakítasz. Kijelented, hogy tévedtél – „Errare humanum est!”; nem tudom, dakotául hogy van? – megszólítod az ország tényleg legjobbjait (nem „haverokat” és seggnyalókat!), hogy segítsenek a munkádban és megfogadod, hogy hallgatsz is rájuk. Ebben az esetben lesz egy kis morgás – de a nép végül belátja, hogy minden, amit történik, valójában érte történik – és te azért tudsz jól kommunikálni: el fogod tudni magyarázni és fogadtatni a dolgot. Így 2014-re lesz esélyed ismét a halalomban maradásra – megérdemelsz ennyi „személyes örömöt” azért, mert képes voltál szembenézni önmagad hibáival és volt erőd a változáshoz-változtatáshoz is.
Vagy egyszerűen le is mondhatsz – szólhatsz a Bajnai&Oszkó-tandemnek talán, de Bokros is hazajönne, ha felhívnád telefonon…
Vagy megteheted - még egy ideig - hogy ugyanezt csinálod, amit az elmúlt fél évben. Ebben az esetben te megbuksz, utálat tárgya leszel – és hosszú évekre eltékozlod a nép esélyét a sikerre. És persze hamarosan összeáll egy „váltópárt” – aztán jön számodra a „gátszakadás”, egy „ezerszeres személyes Kolontár és Devecser”…
…Az óra elkezdett visszafelé járni! Fogy az időd, dönts!
2010. november 30.
Üdvözlettel:
„A Történelem”
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek