Már évszázadok óta minden Magyarországon felnövő generációnak jutott valami elkúrás, akadt elgondolkodni valója, hogy valami, amibe nagy reményekkel belekezdett, miért nem sikerült. Most éppen mi, akik 1989 óta lettünk felnőttek, gondolkodhatunk el azon, hogy vajon miért ment félre a rendszerváltás? Miért nem azt kaptuk, amit reméltünk, amikor váratlanul és felkészületlenül megnyílt húsz éve előttünk ez a lehetőség, amelyre évszázadok óta vártunk?
Hogy juthattunk ide? Hogyan történhetett meg velünk, az országgal, a néppel, az a szégyen, hogy országunk vezetését olyanokra bíztuk, akik sem komolyan vehető választási, sem reális kormányprogramot nem tudtak, vagy nem akartak készíteni – ráadásul tettük ezt úgy, hogy teljhatalmat kaptak tőlünk ennyire felkészületlen és/vagy lelkiismeretlen politikusok? És miért van, hogy új vezetőink is kényszeresen a múltat magyarázgatják, nem a jövővel foglalkoznak? És az hogyan történhetett meg, hogy húsz év demokrácia és szabadság után nem akadt náluknál jobb alternatíva?
Miféle átok alatt áll ez az ország? Mi a baj? Mi a baj oka? Mit tehetünk a baj és oka ellene? Itt az ideje, hogy e három kérdésre válaszoljunk – mert akkor tudunk válaszolni előző kérdéseikre is. A következő három poszt erről fog szólni.
Itt az ideje annak is, hogy végre előre gondolkodjunk, hogy ne csak folytonosan utólag elemezgessük a „miért nem sikerülteket” – és ha ezt az előre gondolkodást nem teszi meg a politikai elitünk (mert nem képes erre), noha ez elemi kötelessége lenne, hiszen ezért bíztuk rájuk a hatalmat, akkor tegyük meg mi magunk!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek