2010.05.15. 09:32 Szerző:
piefke
…Nézzük már közelebbről ezt a „zsidó összeesküvés”-kérdést!
Igen, valóban vannak sikeres zsidó (vallású? származású? - mert ezt a kérdést is eléggé pongyolán kezelik!) üzletemberek, vannak hosszú ideje eredményesen működő „zsidó (helyesen: izraeli) tulajdonban” lévő vállalatok… Mint ahogy vannak sikeres holland, kínai, indiai, japán, német, svéd, stb. tulajdonban lévők is.
MINDEN sikeres ember és vállalat „titka” ugyanaz a néhány dolog: kreativitás, célszerűség, ésszerűség, helyes, eredményes és átgondolt stratégia, konzekvens cselekvés, tudás, kitartás. Ehhez még a tapasztalatokat, továbbá az azok megszerzését megkönnyítő kulturális közeget lehet hozzáadni.
Mind a zsidó, mint az előbbiekben felsorolt egyéb társadalmak, kultúrák jellegzetessége, hogy sokra tartják a felsorolt tulajdonságokat és hosszú ideje gyakorolják is ezeket. Ezek határozzák meg azt a közeget, amelyben a gyerekek felnőnek és ha épp tehetségesnek születnek, akkor a közeg segíti is őket abban, hogy felnőve a társadalom és önmaguk számára a lehető legtöbb hasznot legyenek képesek hajtani. (Itt nem csak anyagi, hanem szellemi, közösségi jellegű „másodlagos hasznok” is értendők.)
Ha egy kultúra ilyen, akkor biztosan eredményesebb is lesz, mint egy olyan, amelyben ezek a tulajdonságok nincsenek ennyire meghatározóan jelen. És akkor azok a kevésbé sikeres „stratégiájú” kultúrák és népek, melyek kapcsolatba kerülvén az eredményesekkel, magukat hátrányban érzik, elkezdik utálni, irigyelni „azokat”, a „másokat”; elkezdik „bebizonyítani” maguknak, hogy a „mások”, a sikeresebbek „összeesküdtek ellenük” és „direkt céljuk” a megnyomorítás, az elfoglalás és a megsemmisítés… Nem az lesz a „koncepció”, hogy tanuljunk, szervezzük meg jobban a dolgainkat és ezáltal legyünk mi is sikeresek, hanem az, hogy „szabaduljunk meg a konkurenciától!”.
Ezt pedig aligha lehet „a minőség forradalmának” nevezni (Németh László után) – hiszen nem a maguk jobbá tételében keresik a megoldást. Nem, ők „tökéletesek” és ha megszabadulnak „elnyomóiktól”, akkor „eljön a jólét”! Jól értsük meg: nem az a „megoldási javaslatuk”, hogy mi is legyünk jobbak, hanem az, hogy „tűnjenek el a jobbak!”.
A német azt szokta mondani: „Komm mit, mach mit, sei besser!” („Gyere velem, csináld velem, legyél jobb!”) – ez egy eredményes stratégia! Minőségpárti és kooperatív.
…Továbbá: miért van az, hogy mindig a zsidó tőke befolyásától félnek a jobboldalon? Hiszen akad épp elég svéd (Grippen), francia (Pécsi Vízmű), osztrák (Strabag), stb. „kártékony behatolás” is, mégsem találkoztam még jobboldali fórumokon pl. svédellenes uszítással, nem olvastam, hogy „lenne igény az Endlösung der Schwedenfragére”!
Itt, bizony, évszázados „társadalmi-kulturális hagyományok” élnek tovább, amelyek túléltek rendszereket, mert a hagyomány, akár jó, akár hibás, már csak ilyen: kevés változtatással adják tovább generációról generációra. Elhangzanak félhangos félmondatok a szülőktől, nagyszülőktől, nagybácsiktól – és a gyerek ugyanúgy „belenő” ezekbe, ugyanúgy beleépülnek a gondolkodásába, mint az, hogy hogyan kell felöltözni az Operába, vagy hogyan kell villamoson utazni (nem köpünk a padlóra!). Sikeres svéd kereskedővel aligha találkoztak gyakran dédapáink – sikeres zsidóval viszont gyakran! „Miért megy olyan jól a Kohnnak?!’ Bizony azért ment jól, mert többet tudott, jobban szervezett… Jobbak voltak a stratégiái. Persze, elsősorban önmagára és a családjára gondolt, ezért élt, ezért dolgozott – de ezzel mindenki így van: a magyarok sem mindenek előtt a haza üdvéért mennek dolgozni…
Még egyszer: azon legyünk, hogy mi szerezzünk több, jobb, megalapozottabb tudást, hogy a mi legkülönbjeink, legfelkészültebbjeink kerülhessenek döntéshozó pozíciókba és ne azon legyünk, hogy hogyan rekesszük ki a jobbat, a korszerűbbet. Mert a felkészületlenebb a sikeresebbet sosem fogja tudni „kirekeszteni”, „elszigetelni”, netán legyőzni – ez nem lehetséges.
Utolsó kommentek