„A USA időnként borháborúkat vívna, hol Közép-Amerikában, hol Afganisztánban, légiereje szőlőhegyeket támadna, borpincéket és présházakat lőne rommá. Ez irányú tevékenysége a magyarországi polgári erők néma helyeslésével találkozna, miután ezen erők egy olyan bortörvényt támogatnának, melynek értelmében gimnazista gyerekeket egy korty kannás bor miatt börtönbe lehetne csukni.”
Váncsa István: Füvescikk – 2003 (Megjelent az Élet és Irodalom LVI/18, 2003. május 5-i számában)
Nem tudhatni, hogy a legújabb fideszes ötlet, Kocsis Máté 8. kerületi polgármester kötelező drogtesztelési javaslata (https://www.facebook.com/kocsismate?fref=nf)1 része-e a Fidesz kétségbeesett és reménytelen próbálkozásának, hogy a saját korrupciós ügyeiről elterelje a közfigyelmet? De tegyük fel, hogy nem úgy született ez a felvetés, hogy Habony Árpi körbeemailezte az összes fideszest, hogy „Gyerekek, ki-ki dobjon már be minél nagyobb baromságot, hogy ne csak Vida Ildikóról szóljanak a hírek!”. Tegyük fel, hogy ez a fiatalember, aki még életében semmi mást nem csinált, mint hogy Fidesz-politikus volt2, valóban komolyan gondolja, amit ír.
Mi lenne ebből?
Hát, lenne mindenek előtt egy évi tízmilliárdos tétel a központi költségvetésben: ebből 4,2 milliárd a közvetlen gyorstesztek költsége3, a többi pedig a kapcsolódó laboratóriumi tesztek anyag-, intézmény-, személyzeti és adminisztrációs költsége. Jó tudni ugyanis, hogy a drogfogyasztás, különösen a szintetikus drogoké, egy sima, évi egyszer készülő gyorsteszttel nem is mutatható ki: ahhoz vér- vagy még inkább szöveti (pl. haj) vizsgálatok kellene, laborban, komoly tárgyi és személyi infrastruktúrával.
…Valóban arra kell-e költenie a kormánynak tízmilliárdot évente, hogy iskolásokat vegzáljanak? És: valóban meggátolható-e, csökkenthető-e lényegesen a drogozás ezzel az évi egyszeri teszteléssel?
Akik ismerősek a kriminológia és a kriminálpszichológia tárgykörében, azok tudják a választ: nem!
Még inkább erre a következtetésre jutunk akkor, ha a drogozás – különösen a fiatalkori drogozás – valódi okait szemléljük. Azokat az okokat, amelyekről persze Kocsis és fideszes társai nem akarnak tudni és még kevésbé akarják arról a társadalmat felvilágosulva látni!
A drogozás legfőbb, leggyakoribb oka a perspektívátlanság – ami a legtöbb esetben egyenlő a szegénységgel. A „luxus-drogfogyasztás” (húznak egy csíkot a Képviselő úrék a zártkörű „klubban” a lányok és az „ismert és ellentmondásos megítélésű vállalkozók” társaságában…), vagy a kíváncsisából való kipróbálás korántsem a legjellemzőbb esetek, ráadásul az utóbbit csak akkor követi függővé válás, ha a (fiatalon) megtapasztalt pillanatnyi „élmény” sokkal jobb, mint bármi, amit addig az illető megtapasztalt, vagy bármi, ami előreláthatólag vár rá az életében.
Egy gyorsteszt nem változtat a szocializáltságon, a szocializációs mintákon. Ha a tesztelés „Damoklész-kardjával” csak tovább frusztrálják az amúgy is mióta az eszét tudja frusztrált fiatalokat, akkor – a növekvő frusztráltság következményeként [humánetológia!!!] csak a szerhez nyúlás esélyét növelik, hiszen a szerencsétlen fiatalnak éppen az az egyik baja, hogy nem ismer eszközöket a frusztráltsága feloldására!
Akkor mi a teendő?
Két dolgot kell-lehet tennünk. Az egyik teendőnk a drogfogyasztó és a drogozás által veszélyeztetett közeggel kapcsolatos.
Fentebb azt írtam, hogy a perspektívátlanság és az azt okozó szegénység a drogokhoz nyúlás leggyakoribb oka. Nos, a szegénység ok és okozat is egyben: az abból való kitöréshez kompetenciák kellenének – ezek megszerzését viszont akadályozza a determináló (ismeret- és kompetenciahiányos, alkalmatlan társadalmi stratégiák mentén élő) környezet, valamint az anyagiak hiánya. Így zárul a kör… Ha ezt a kört meg akarjuk törni, hogy csökkentsük a droghoz nyúlásra késztető okot, akkor bizony a veszélyeztetett társadalmi rétegek általános életesélyeit kell növelni: perspektívákat adni nekik, éspedig kompetenciáik fejlesztése által.
Ez persze szakmailag (és nem „indulat- és erőpolitikailag”!) alaposan kidolgozott oktatási-társadalmi programot tételez fel, ami sokba kerül és sokáig tart. De enélkül nincs megoldás, mert marad a kompetenciahiányos tömeg és marad a szegénység, ami perspektívátlanná teszi ezt a tömeget. Ha nem dolgozunk ki és nem viszünk végig következetesen egy ilyen társadalmi kompetenciafejlesztést, akkor ugyan hiába kameráztatná be az összes gyereket és fiatalt Kocsis úr, és hiába nézné őket 7/24-ben online, hogy mi megy be és mi megy ki, akkor sem érne el valós eredményt – legfeljebb (ahogy a szakértők egyértelműen leírják) csak a tesztekkel sokkal nehezebben és drágábban követhető dizájnerdrogok felé terelné őket.
…A másik dolog pedig, amit meg kellene gondolnunk és utána meg is kellene tennünk, az, hogy kiemeljük a drogozás ügyét a kriminalizációból. Hogy az miként lett „bűnüldözött” és hogy miért kellene felhagyni ezzel a módszerrel, már leírtuk évekkel ezelőtt a Mákony c. posztunkban, ezért most nem ismétlem meg: az okfejtés és az érvek ott megtalálhatók… (Érdemes megnézni az ott a poszt végén szereplő kis közvélemény-kutatás eredményeit is!)
Ha lenne „politikai tennivalója” a Kocsis-féléknek, akkor ez a két dolog lenne: amihez persze hozzáértés, belátás és bátorság szükségeltetne! Jó, ha tudja, kedves Kocsis úr, hogy a politikus igazi feladat nem az, hogy kihasználva a nép tájékozatlanságát, kiszolgálja a(z akár téves) közvélekedést, ezzel téve szert népszerűségre. A politikus (az ún. „államférfi”) szerepe ennél jóval több: adekvát módon informálnia kell a társadalmat, megismertetve vele az egyes jelenségek valódi okait és összefüggéseit, valamint az egyes alternatívák következményeit is. Aki csak annyit képes írni, hogy „drogellenes politikáról szeretnénk hallani”, az ezzel a félmondatával nyilvánvalóvá teszi, hogy semmit sem ért abból, amivel foglalkozik! Nyilvánvaló az ilyen „politikusról”, hogy semmi másra nem képes, mint hogy együtt ugasson a falkával, amely a saját félelmei, szorongásai miatt bármikor kész lenne egy megalapozatlan és bizonyosan eredménytelen „módszerrel” arra kötelezni az összes gyereket és fiatalt 12 és 18 éves kora között, hogy eltűrjön egy efféle erőszakos és értelmetlen beavatkozást…
Kocsis azért akarja az állami erőszak eszközét bevetni (teljesen inadekvát módon!), hogy ezzel „népszerű” lehessen – és persze vélhetőleg azért is, hogy az emberek a Fidesz-állam által „megvédve érezzék magukat a mindenféle veszélyes alakoktól” és így még akkor is elfogadják a Fidesz-állam hatalmát, ha az egyébként velejéig korrupt! „Igaz, lopnak – de legalább nem lesz a gyerekem drogos!” – gondolhatja sok naiv, szorongó magyar, olvasva Kocsis ötletéről. Dehogynem, kedves magyar, bizony, könnyen drogos lehet, ha egy nem csupán drogügyben, hanem általában véve is inkompetens és csupán a saját hatalmát féltő kormány vezeti az országot. Mert egy rosszul vezetett társadalom szegény lesz, a szegénység esélyrontó hatásáról pedig fentebb már írtam…
Ez a kormány az elmúlt négy és fél évében semmit sem tudott úgy elintézni, hogy az hosszú távon is működőképes lett volna, pozitív össztársadalmi hozadékot produkálva ezáltal. Ha „kezelt” egy problémát a Fidesz-hatalom, akkor azt rendre félrekezelte, nem ismervén a valós összefüggéseket és nem is lévén érdekelt abban, hogy megismerje és a társadalommal is felismertesse azokat. „A hatalom arra kell, hogy lophassunk!” – a Fidesz-képlet ilyen egyszerű. És ha a hatalommegtartásban segít az minket, hogy kiszolgálunk egy sajnálatos társadalmi tévedést, ha attól véli magát „megvédve” a tájékozatlan, viszont „a drogosoktól” és a saját gyereke drogossá válásától is félő választó, ha a saját gyerekét is állami kontroll alá engedi helyezni – mint írtam, teljesen értelmetlenül -, akkor hajrá: van még lejjebb is!
…De kérdem én: nem lenne jobb szembenézni a valóságos helyzettel? Nem lenne jobb, ha a Kocsis-félék által uralt (és, mint írtam-láttuk, semmi valóban hasznosat produkálni nem képes) állam helyett mi mutatnánk olyan példákat a fiataloknak, amelyek vonzóbbak a drognál?
Igen: itt az a kérdés, hogy mi, magyarok tudunk-e perspektívákat kínáló Magyarországot építeni? Hogy mik ennek az eszközei? Hogyan lehet megszerezni az ehhez szükséges ismereteket? Honnan indulhat el ez a (nagy részben önismereti) folyamat? Kik lehetnek a kezdeményezői – akik nyilván sokkal kompetensebbek, mint a Kocsisok? És ha ők sokkal kompetensebbek, akkor nem lenne célszerű, ha ők vezetnék az országot?
Sokszor leírtuk már itt, hogy Magyarországon az az abszurd helyzet áll fenn már jó ideje, hogy épp azoknak nincs politikai képviseletük, épp azokra nem támaszkodik a politikai hatalom, akik pedig tudásuk, felkészültségük és valóságismeretük révén eltartják az országot. Ha megkérdeznénk egy efféle „átlagos GDP-termelőt”, hogy mit szól Kocsis javaslatához, akkor valószínűleg azt válaszolná, amit a Facebookon kommentezett neki valaki: „Öreg, te beteg vagy!”
Én inkább megbízom egy GDP-termelő véleményében, mint egy olyan „politikuséban”, aki soha életében még egyetlen fillér GDP-t meg nem termelt! Szerintem, ti, magyarok, állampolgárok és szülők is akkor jártok el bölcsen, ha így tesztek – és nem engedtek hatalmat birtokolni Kocsi-féle „betegeknek”!
…Ja, és ha már rendszeres ellenőrzést emlegetünk: nem lenne sokkal hasznosabb a közélt és a politikai szféra kontrollja? Erre örömmel áldozunk évi tízmilliárdot – feltéve, ha nem a Kocsisok építik ki és működtetik ezt az ellenőrzőrendszert! Mert a saját „önkontrolljuk” éppoly kevés valós közhaszonnal jár, mint amennyivel a drogkontrolljuk járna!
Kamerázzuk be a Fideszt! És teszteljük mi, magyar választópolgárok, akár naponta, hogy melyikük aznap hány négyzetméterrel növelte az ingatlan-portfólióját és hogy a miből van annyi föld a családja nevén! Mert jelenleg olyan ez az egész magyar hatalmi szféra, mint egy drogos lázálom: tágulnak a lakások falai és négyzetméterei, vagyonokat látunk felpúposodni szerény állami jövedelmekből és közben sötét, alvilági figurák ugrálnak a szemünk előtt…
…Meg kéne szervezni már végre nekik egy jó kis hatalomelvonót!
(A kép Kowalsky Balázs Gyula A teknőc álma című, magántulajdonban lévő festményének felhasználásával készült.)
1 A javaslat szövege: „Szinte minden nap olvasni droggal kapcsolatos híreket. A téma körül komoly viták bontakoznak ki, mert egyre több társadalmi réteget érint. Megdöbbenve olvasom sokszor, hogy számos "szakértő" drogpolitikát emleget, ugyanakkor sokan vagyunk, akik inkább drogellenes politikáról szeretnénk hallani. A drog ugyanis életveszélyes, féltjük tőle a gyermekeket és a jövőnket is. Szerintem érdemes lenne bevezetni a rendszeres drogkontrollt a legveszélyeztetettebbek, a döntéshozók és a közvélekedést formálók számára. Így a 12-18 év közöttiekre, a választott politikusokra és az újságírókra vonatkozhatna az évenkénti kötelező drogteszt. Javasolni fogom az országgyűlési frakciónak, hogy a közeljövőben tűzze napirendre a kérdést és a részletszabályok megvitatása után készítsen jogszabály-tervezetet.”
2 Kocsis pályafutása a saját honlapjáról: http://www.kocsismate.hu/bemutatkozas - érdemes megnézni a saját maga által hozzá mellékelt fotót is, a kétgombos zakón begombolt mindkét gombbal és a zsebre vágott kezekkel! „Le style c'est l'homme même!” – mondaná erre a jó öreg Buffon gróf…
3 Forrás: http://index.hu/belfold/2014/12/06/kocsis_drogtesztre_kotelezne_a_12-18_eveseket/
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek