delfin és ember.jpg

„A geometriához nem vezet királyi út”1

 

[Az újbaloldalisággal foglalkozott előző posztomat - Az újbalosok esete Newtonnal – azzal zártam, hogy miképpen lehet egy minden embernek kedvező és kellemes életfeltételeket biztosító közeget létrehozni. A mai poszt erről fog szólni: ennek technológiai, társadalomszervezési feltételeiről – és következményeiről.] 

A baloldalon most vákuum van – mind Magyarországon, mind a világban. Ez pedig nem biztos, hogy a legadekvátabb irányvonalnak kedvez. Lehet, hogy a legtetszetősebb fog teret nyerni, mint például a feltétel nélküli alapjövedelem ötletével házalók/népet bolondítók, vagy a nagyobb társadalmi újraelosztást követelő demagógok, mint a Syriza – és persze azok a „szakemberek”, akik úgy szeretnének a saját pályájukon érvényesülni és „tekintélyekké” válni, hogy „szakmai prostituáltakká” válva, a laikusok szemében szakmailag megalapozottnak tűnő érveket szolgáltatnak ezeknek az újbalos populizmusoknak. Sokan megérezték most, hogy „van mit keresni a baloldalon” és most nyomulnak is, hogy aztán baloldali „népvezérekként”, vagy épp „szakmai megmondóemberekként” egy ideig jól megéljenek. Minél egyszerűbb és minél inkább a látszat által igazolt egy állítás – és: minél inkább felment az egyéni felelősség és az öngondoskodás alól -, annál könnyebben terjed el az egyszerű, kiszolgáltatott és jobb jövőre vágyó, de azt a saját inkompetenciájuk következtében el nem érő emberek körében…

Az imént „a tömegek inkompetenciáját” említettem – de vajon kompetensebbek-e azok a(z új) közéleti szereplőaspiránsok, akik manapság szerveznek baloldali mozgalmakat, köröket? Egyáltalán: mit is jelent, mit kellene jelentsen a XXI. század elején a kompetencia, amely a társadalmi kérdésekbe való adekvát beleszólás előfeltétele?

Évszázadok (ha nem évezredek) óta megszoktuk azt, hogy a társadalommal és a politikával foglalkozók, különösen az elméletgyártók, általában „humán közegből” jönnek. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy gondolataik, megérzéseik és véleményük volt az emberről, mint társadalomalkotó lényről, nem pedig tudásuk. Nem is csoda: hiszen azok a tudományágak, amelyeknek a ma már a humángenetika, az evolúciós genetika, a viselkedéstan és az agyműködés területein az emberről, mint egyénről és mint közösségalkotó entitásról felhalmozott tudást köszönhetjük, csupán alig néhány évtizede születtek meg. Igazi felfutásuk pedig szinte csak néhány éve jött el.

Igen: csupán néhány éve tudjuk azt részletekbe menően, hogy mekkora és milyen hatást gyakorol a társadalomra az ember „állati öröksége”. Voltak persze erről sejtések – olykor egészen szélsőségesek is, mint a fajelméletek -, de éppen a tények és összefüggéseik nem ismerete következtében „hordtak félre” ezek a tézisek. Kiindultak egy-egy, már ismert(nek vélt) részletből, mint például a fajok között és a fajokon belül az erőforrásokért folyó küzdelemből és annak szelekciós hatásaiból – és e kicsiny és legtöbbször félreértelmezett részletekből általános érvényű „filozófiákat” fabrikáltak. Az eredmény vagy nevetséges lett, vagy (ha hatalomra jutottak e nézetek képviselői) borzalmas…

…Azért emlegetem ezeket a részigazságokból kiinduló tévedéseket, mert az az érzésem, hogy mára sem sokat javult a társadalmi elméletgyártók „emberismerete”, már ami az ember természettudományok általi „feltérképezettségét” illeti. Ha ma „új elméleteket” látunk, akkor ezek bizony évszázadokkal korábbi szellemi konstrukciók irányát követik: akár konzervatív, akár baloldali, akár liberális az „újdonság”, valójában csak a saját elődeinek tevékenységét akarja „jobban csinálni”. Istenemre: mintha nem fedeztük volna fel a villanymotort és ma is csak egyre jobb gőzmozdonyokkal akarnánk ellátni a vasutakat!

Az emberi szellemtörténet legnagyobb részében az elméletek és a nagy társadalom-átalakítók úgy foglalkoztak az emberrel, mint egyénnel és mint társadalomalkotóval, hogy eközben fogalmuk sem volt az emberről, mint biológiai-evolúciós entitásról. Ez azért volt így, mert a természettudomány még nem, vagy csak hiányosan tárta fel ezt a területet – az utóbbi időkben pedig azért, mert a már rendelkezésre álló természettudományos tudás még nem került át a társadalomtudományos elmékbe, így ott adekvát rendszerré sem állhatott össze. Sajátságos, hogy ma egy mobiltelefont jóval komolyabb természettudományos megalapozottság jellemez, mint bármelyik ismert társadalmi, politikai, vagy épp gazdasági koncepciót.

Nem látok egyetlen olyan új társadalom-leírást sem, amely céljául tűzte volna ki az utóbbi időkben szerzett természettudományos eredmények integrálását – sem az említett „embertudományokat”, sem pedig az új technológiai forradalmat illetően. Ez pedig nagy baj! Nagy esélyről mondunk le akkor, amikor újkonzervatív, vagy újbaloldali „prekoncepciókkal” akarunk társadalmat formálni és működtetni, ahelyett, hogy ezt „etológiai-technológiai” alapokon próbálnánk meg! Ugyanis kivételes pillanatában vagyunk az emberiség történelmének: amikor már tudatában vagyunk az emberi viselkedés „evolúciós rétegezettségének” és így tudjuk, hogy a ráció korántsem „mindenható” és nem is képes teljességgel uralni, netán „megjavítani”, „felemelni” az embert valamiféle „ideális állapotba”. És: tudhatjuk már azt is, hogy olyan technológia birtokába jutottunk, amely képes lesz ésszerűbben működni, mint ahogy azt az emberi elme bármikor is produkálhatná.

…De mi továbbra is (például) „baloldali megoldásokat” pórbálunk találni, vagy éppen „konzervatív érzülettel” akarunk XXI. századi kérdésekre válaszokat adni. Csodálom és furcsállom, hogy akár nagyon fiatal és/vagy nagyon tehetséges emberek is, ahelyett, hogy fognák magukat és a teljes emberi tudás felhasználásával írnák le és oldanák meg a „nagy társadalmi egyenleteket”, egyszerűen csak fogják magukat és „újrakezdik a XIX. századot”. Írásaikban, egymás közötti kommunikációjukban a legnagyobb természetességgel használják az informatika eredményeit – és eszükbe sem jut e technológia társadalmi hatása, legfeljebb csak a „távmunka” szintjén…

Az biztos, hogy az új technológia, amely egyre nyilvánvalóbban tart a mesterséges intelligencia felé, annyira át fogja formálni az emberi világot, a társadalmat és a javakhoz jutás módját, mint annak idején a neolitikus, vagy az ipari forradalom – vagy még sokkal jobban! És ahogy egy paleolit átlag-ősembernek sem volt fogalma arról, miképp fog majd működni a mezőgazdaságra és állattenyésztésre alapozó neolit kor, vagy ahogy egy középkori átlagjobbágynak sem voltak kompetenciái annak felmérésére, hogy milyen lesz majd a gőzgépek, robbanómotorok és a villamosság kora, úgy egy mai átlagember sem képes felmérni azt, hogy mit jelent majd az életére, a munkájára és a megélhetésére az, ha 10-20-30 éven belül a melóját egy „robot” fogja végezni… Éppen ezért nagyon nagy felelősség a mában politikailag és érzelmileg manipulálni, vagy épp népszerű szlogenekkel áltatni az „átlag-huszonegyedik századit” – mert a végén még kihal, mint az ősember!

…Apropó, kihalás: az biztos, hogy vége van annak a korszaknak, amelyben egy társadalom erejét jó részben a benne élők száma adta – mert a társadalom által használt technológia lépett az emberi fizikai teljesítőképesség helyébe és sok esetben már ma is, a jövőben pedig egyre nagyobb mértékben ez történik a szellemi teljesítőképességgel is. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy „az emberi elme és kreativitás pótolhatatlan”: az emberi elme is éppúgy egy anyagi képlet, mint lesz majd a mesterséges tudat - és így az emberi kreativitás is csak egy anyagi rendszer működése, mint lesz majd az a „gépi kreativitásnál” is. Márpedig, ha anyagi jelenség a szellem és a kreativitás, akkor anyagi rendszerrel reprodukálható is. És: ha ez a reprodukált anyagi rendszer, amely immár rendelkezik majd kreativitással, gyorsabb működésre képes, mint az emberi tudat, akkor ez a gyorsabb működés azt jelenti, hogy gyorsabban „tenyészti” az információkat” és gyorsabban is fedez fel új összefüggéseket azok között. Ez pedig röviden a gyorsabb fejlődést jelenti majd: a mesterséges tudat „pillanatok alatt” elér majd olyan szintre, ahová az emberi tudat, lassúbb működése, tehát lassúbb haladása következtében, sohasem lesz képes immár követni. Jól értsük meg: egyszerűen nem fogjuk érteni az ő gondolatait: mert annyival előttünk fog járni - ahogy a fentebb emlegetett paleolit ősember sem értené meg egy mai ember gondolatait. A mesterséges tudat és kreativitás mellett „őstudattá-őskreaivitássá” fogunk válni!

…És ez nem századok-évezredek múlva lesz: csupán legfeljebb néhány évtizedre vagyunk ettől – na, ezért kell alaposan és populizmustól, „könnyebb utaktól” mentesen gondolkodnunk a társadalom jövőjéről!

A technológia és a tudat jövőjéről szóló passzus elején azt írtam, hogy vége a sok ember munkaerejére alapozó sikeres és erős társadalom paradigmájának – tulajdonképpen csak e paradigmaváltás okát megvilágítandó írtam le röviden, mi vár a tudatra, nem pedig „önálló témaként”. A lényeg: a technológia veszi át a(z ember)tömeg helyét – ezért értelmetlenekké, sőt, kifejezetten károsakká válnak a „nagyobb népszaporulatot” követelő, azt megoldásként ajánlgató, ám teljességgel végiggondolatlan elképzelések, amely pedig ma általánosan elterjedt és elfogadott „gondolat-szenttehén”. Károsak ezek az elképzelések, hiszen ha követnénk őket, csak növelnék a majdan munkaerőként feleslegessé váló embertömegeket. Ezzel pedig növelnénk az ellátás-igényt – és ha azt nem tudjuk az elvárt szinten teljesíteni, akkor a társadalmi feszültségeket is.

A munkanélküliség hosszabb távon nem a munkaidő csökkentésével, vagy „kétkezi” munkahelyek „teremtésével”, netán közmunkával oldható meg, hanem radikális népességszám-csökkenéssel. Ez egyébként nyilvánvalóan a ma annyit emlegetett környezeti terhelés jelentős csökkenésével is jár – így egy lépéssel több értelemben is sokkal minőségibb létfeltételeket fogunk tudni teremteni.

Az „embertelen” (értsd: jóval kevesebb emberi közreműködést igénylő) technológia korának eljövetelével gyakorlati lehetőséggé válik az, hogy immár nem kell elvárnunk az emberektől azt, hogy „minél többet dolgozzanak”, hiszen erre sem technológiai, sem pedig hatékonysági-gazdaságossági alapon nem lesz szükség. Rengeteg emberi szabadidő fog keletkezni és ez a folyamat nagyon rövid idő alatt fut majd le – ami azt jelenti, hogy akár évek alatt annyira átalakulhat a társadalom „munkaszükséglete”, amennyire azt ma el sem tudjuk képzelni, el sem tudjuk hinni! Itt állnak majd százmilliók, akiket magas szintű „ellátásban” (eltartásban) tud majd részeltetni a technológiai – és akiknek nem kell ezért majd megdolgozniuk…

…Mihez kezdenek majd a gyakorlatilag csak szabadidőből álló életükkel? Miféle kompetenciáikat kell ebből következően majd az oktatásnak fejlesztenie? Mit fognak csinálni a „nagyon-nagyon kreatív és nagyon elhivatott” embereken kívül a többiek, akik „csak úgy elvannak” és akiknek a Paradicsomból való kiűzetés óta terhes volt az „arcodnak verítékével” koncepciójára alapozott életük? Bizony: aki adekvát „tömegpolitikát” akar csinálni, annak ezekre a kérdésekre kell működőképes válaszokkal szolgálnia! Immár nem az lesz a kérdés, hogy hogyan „igazságos” és „szükséges” elosztanunk a társadalomban a gazdaság által minden korban csak szűkösen előállított erőforrásokat. Ennél alapvetőbb kérdésekkel leszünk elfoglalva: a „Homo Átlagembericus” lesz a földi élet történetében az első élőlény, akinek egyszerűen nem kell semmit sem tennie azért, hogy mindenkor kellő bőségben élhessen és késztetése szerint elszaporodhasson. Olyan politikai, társadalmi koncepciókat kell majd felkínálnunk az emberiség számára, amelyek ma még a kérdések szintjén nincsenek megfogalmazva, nemhogy általánosan elfogadott válaszok lennének ezekre – holott, mint írtam, alig pár évtizednyire vagyunk ennek aktualitásától!

Ha idejében nem gondoskodunk az új technológia által teremtett új világ új közmegegyezéséről, új paradigmájáról, akkor a káosz kora jön el – amelyet sem a hagyományos bal-, sem a hagyományos jobboldali módszerekkel és gondolkodásmóddal nem lehet majd sem elkerülni, sem uralni. Amikor ma olyasmikkel kapcsolatban folyik a „parciális igazságkeresés”, hogy használjuk-e a géntechnológiát és ha igen, miféle korlátokkal, vagy hogy mennyire alkalmazzuk az ember „technikai felfejleszthetőségét”, akkor én mindig elképedek, mert ezekre a kérdésekre csak egy sokkal nagyobb kontextusban lehet értelmesen válaszolni: használjuk-e a XXI. századi technológiát, vállalva és megoldva az ezzel járó alapvető társadalmi változásokat – vagy pedig (ki tudja, hogyan?) „parancsoljuk megálljt” az általános tudományos és technológiai haladásnak, annak érdekében, hogy az emberi létezési formák, életmódok jelenleg ismert „repertoárja” mentén létezhessünk továbbra is?

Aki járatos mind az evolúciógenetikában, mind pedig az emberi történelemben (nem sokan vannak ilyenek), annak világos, hogy a másodikként leírt „önkorlátozó-konzervatív” opció a gyakorlatban nem lehetséges – mivel az egyszerűen ellentétes az emberiség (és egyben minden természetes élő organizmus) ősi genetikai örökségével. Ez azt jelenti, hogy minden élő szervezet arra van „programozva”, hogy a maga számára lehetőség szerint biztosítsa az erőforrások maximumát, továbbá, hogy ezek birtokában maximálisan szaporodjon. (Itt az első a keményebb késztetés – hiszen a második (a maximális szaporodás) csak az erőforrásokhoz képest értelmezhető.) Ez pedig nem mást jelent, mint hogy a számunkra az erőforrásokat biztosító technológia fejlesztésének „leállítása” ellentétes az egyik legősibb és legerősebb genetikus késztetésünkkel, az „alapszoftverünkkel”. Ezért nem működtek és nem is működnek sosem az önkorlátozásra alapozó társadalmi és gazdasági koncepciók: ezeket az emberi genom örökösen felülírja. (Itt jó tudni, hogy a tudat és a gének „harcából” az esetek zömében a gének kerülnek ki „győztesen” – még ha esetenként ez csak igazi „pürrhoszi győzelem” is csupán!) A nagy társadalmi és filozófiai kísérletek mind elbuktak: mert nem volt meg az alapjuk az ember természetes egyéni és közösségbeli viselkedését meghatározó evolúciós örökségünkben. A fejlődést minden korban ez az evolúciós örökség motiválta (az erőforrás-biztosítási késztetés), a szellemi konstrukciók, mint eszközök, (jó esetben) ezt csupán támogatták. Mivel az evolúciós késztetés ma sem állt le, így, ennek következtében nem fog leállni a technológiai fejlődés sem – ezzel kell számolnunk! Amikor „társadalmi mérnöki tevékenységet” folytatunk, akkor ez kell legyen a konstrukció alapja – különben csak egy újabb kommunizmust tákolgatunk! …Tudom, hogy a szellem embereinek mindez „méltóságon aluli” és nagyon nem tetsző dolog – de az evolúciót nem ők irányítják. Avagy: ha mégiscsak valóra akarnák váltani a „technológia-ellenes” elképzeléseiket, akkor bizony az emberi genomot kellene átalakítaniuk – amihez viszont hatalmas technológiai fejlődés kellene, nem beszélve a dolog társadalmi elfogadtatásáról…

Amikor a társadalmi tervezés természettudományosításáról írok, akkor természetesen nem valami „lélekidegen”, merev rendszer mellett kardoskodom: a dolog lényege az, hogy ne akarjunk semmi olyasmit, aminek nyilvánvaló és feltárt genetikus, vagy humánetológiai akadálya lenne. Nem szól a dolog a kulturális és gondolkodásmódbeli sokszínűség és változatosság ellen sem – csupán a pusztán csak szellemi vagy érzelmi/indulati/sérelmi, vagy épp önzésalapú „részigazság-politizálás” ellen. (Egyébként önmagában az is nagyon jól bizonyítja az emberi evolúciós örökség „közpolitikai működését”, hogy a legtöbb politikai, vallási, társadalmi elképzelés és „igazság” egyáltalán nem kognitív, hanem kifejezetten értelmi-ösztönös alapú. Az ösztönök és érzelmek ui. sokkal „ősibb rétegei” az emberi agynak, mint a racionális gondolkodás és ekként sokkal nagyobb a befolyásoló képessége is.)

A posztot a „baloldali vákuummal” kezdtem. A baloldal volt az a politikai csoport, amely mindig is büszkélkedett a „tudományos megalapozottságával”, azzal, hogy „az objektív igazság” náluk van. Ehhez képest azok, akik ma az új baloldalon mozgolódnak, a legalapvetőbb tudományos információkkal sem rendelkeznek, hanem csupán „lélekből”, politikai divatok, az alternatív szellemi undergroundban „menő” eszmék és írások alapján akarnak társadalmat alakítani, tele szubjektivitással. Ha egy kicsit elgondolkodnának, ők is rájönnének: ebből így „jobb világ” nem lehet! A politika nem arra való, hogy abban „kiéljük magunkat”, sem pedig arra, hogy a saját, zárt kis szellemi köreinkben jól elbeszélgessünk… A politika: közös jövőnk felelős alakítása. És ha valaki csak azért politizál, hogy a saját szubjektív, a tényekkel nem számoló szellemi konstrukcióit erőltesse, az vagy nevetségessé, vagy diktátorrá válik – vagy esetleg egyszerre mindkettővé. És nekünk, a társadalomnak, erre semmi szükségünk!

Ha az a cél – mint a baloldal esetében – hogy „minden embernek biztosíthassuk a magas életminőséget”, akkor ez (a fentiek alapján) csak és kizárólag a mesterséges intelligenciára alapozott gazdaság által válhat lehetségessé. A mesterséges intelligenciára alapozott gazdasághoz viszont igen fejlett technológia kell, éspedig globális szinten. Fejlett technológiát pedig – az emberiség és a technika eddigi történelméből kiindulva – kizárólag csak úgy lehet(ett) létrehozni, hogy maximálisan alapoztunk az emberi-egyéni kreativitásra, szabad teret engedve a kezdeményezésnek és tudomásul véve azt, hogy ezáltal nagyfokú inhomogenitás keletkezik és áll fenn folyamatosan a társadalomban. Azok a társadalmak és gazdasági modellek, ahol az emberek korlátozva voltak-vannak abban, hogy kreativitásuk, szervező és konstrukciós készségük és innovativitásuk (akár igen jelentős) magánvagyont hozzon létre, a tapasztalatok szerint lemaradtak a technológiai fejlesztések terén.

...Így, ha távlatos célként „mindenki jólétét” határozzuk meg, akkor egészen a mesterségesintelligencia-alapú „szupertechnológia” tényleges megszületéséig kapitalizmusban kell élnünk, nem pedig valamiféle „baloldali utópiában” – mert a kapitalizmus az a társadalmi-gazdasági gyakorlat, amely a leginkább szabadon engedi érvényesülni az egyéni teremtőerőket, hiszen számol az egyéni haszon és eredmény óriási motiváló erejével. Hittel lehet „hegyeket megmozgatni” – de ezt a hitet valójában meg kell erősítse az a tapasztalat, hogy anyagi eredmények terén is megéri a hegymozgatás. Ha ez a visszaigazolás nem valósul meg (mint például a kommunista társadalmi kísérletekben), akkor a hit kihuny – és ezzel elsorvad az adott társadalomban a kreativitás is. (Különösen akkor, ha valamiféle politikai elit egyfajta „ideológia” nevében még meg is karaja szabni, hogy miben és hogyan lehetnek kreatívak az emberek és mi a „tilalmas”…)

Akik a technológiai (és az ehhez szükséges tőke-)koncentrálódás ellen vannak, azok valójában azokat az erőforrásokat sorvasztják, amelyek pedig szükségesek lennének a „szupertechnológia” megalkotásához – ezzel pedig a baloldali célok megvalósulását gátolják.

Gondolják meg, mit tesznek!

 

 

 

1 Eukleidésznek tulajdonított mondás: állítólag így felelt Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó kérdésére, hogy létezik-e könnyebb módszer a geometria elsajátításához, mint az Eukleidész által írott Elemek c. mű áttanulmányozása. A „királyi út” a katonai táborban az uralkodó felvonulására szolgáló széles – és nyilván könnyen járható – út elnevezése volt az ókorban.

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr786389817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Geo_ 2014.06.20. 20:07:12

SZVSZ mesterséges intelligencia nélkül is eljuthatunk ahhoz az állapothoz, hogy a hagyományos munka-fogalom és tevékenység feleslegessé válik.

Az érdekes, hogy éppen Marx mondta, hogy a kapitalizmus majd kitermeli azt az állapotot, hogy felszabadul az ember a kényszermunka alól - így egy igazi baloldalinak azon kellene ügyködnie, hogy a kapitalizmus minél jobban - és az egész Földön - fejlődjön. (Én ilyen alapon vagyok kapitalizmus-párti.)

„önkorlátozó-konzervatív” : miért ne működhetne - ha ez a fajfennmaradás feltétele? A kapitalizmusnak ugyanis van egy meglehetősen nagy baja: növekedés-orientált. Ennek pedig vannak határai.

(A mesterséges intelligenciának majd újabb kérdései lehetnek: pl. a számára nem válik-e feleslegessé az alacsonyabb rendű humán intelligencia?)

savanyujóska 2014.06.20. 20:32:59

Már bocs, de te hány éves vagy? Valszeg nálam jóval fiatalabb, mert különben ezeket a szövegeket már hallottad volna párszor a mindenható és mindent megoldó tudományról, és szkeptikusabb lennél velük kapcsolatban. Én a nyolcvanas években már ugyanezeket olvastam, a néhány évtizeden belül, valószínűleg már az ezredforduló előtt megvalósuló robottechnológiákról, a mesterséges intelligenciáról, tudásalapú társadalomról, ésatöbbi. Katonakoromban -1987-88- olvastam Peter Atkins Teremtés című könyvét, amiben a jeles szerző arról lelkendezett, hogy most virrad a megértés hajnala, már csak néhány részletkérdést kell megoldanunk, és nyitott könyv lesz előttünk a világegyetem. Legkésőbb az ezredfordulóra... Ehhez képest az élet szerintem alapvetően ugyanolyan, mint harminc évvel ezelőtt, sokkal több kellékkel, nagyobb jóléttel, de az emberek ugyanolyanok. Ilyenek voltak száz éve, és valószínűleg ilyenek lesznek száz év múlva is. Az ember változását nem a technika, hanem az evolúció határozza meg, vagyis a változás sebessége rémisztően lassú.

nevetőharmadik 2014.06.21. 00:30:49

@savanyujóska: itt nem az ember változásáról van szó, hanem az ember környezetének (technológiájának) a változásáról. Épp az a lényeg, éppen az a kihívás, hogy az ember alapvetően ugyanaz marad, de gyorsabban változtatja meg az életkörülményeit, mint ahogy ahhoz evolúciósan (vagy akár intellektuális fölkészültségében) alkalmazkodni tudna.

Igaz ugyan, hogy a múltbeli extrapolációk sokszor tévesnek bizonyultak, de a technikai fejlődés mégis felgyorsult, a tudásanyag is jelentősen, gyorsulva bővült, csak nem feltétlen azon a területen és pont abba az irányba, amire számítottak. 60 éve még az űrutazás bűvöletében élt a "tudományos fantasztikum", de a molekuláris biológiáról, bioinformatikáról még nemigen gondolkodtak - és bár az űrutazásban sehol nem vagyunk, e másik területeken vagy éppen az informatikában olyan léptékű fejlődés tapasztalható, ami korábban csak scifibe illő lett volna.

A felgyorsult világ nem csak szólam, a fejben levő tudás félelmetes sebességgel avul el, az átlagembernek már ma is csökken az esélye a versenyképes tudás megszerzésére és megtartására, lépést tartani egyre nagyobb szellemi kihívást jelent. A társadalom nagy része már most végzetes leszakadásban van.

nevetőharmadik 2014.06.21. 02:23:31

@poszt: írtam egy baromi hosszú komentet, mire rájöttem, hogy ez a poszt nem is egy állítás, hanem kérdésfeltevés.

Ha tehát jól értem, a fő kérdés az, hogy az utóbbi posztokban taglalt genetikai peremfeltételekkel lehetséges-e egyáltalán létrehozni egy olyan társadalmi modellt, ami meg tud felelni az azon technológia által támasztott kihívásoknak, amely technológiákat éppen a genetikai programunk miatt szükségszerűen ki fogunk fejleszteni.

Miért vannak kétségeim? Amennyire látom, elviekben teremthető annyi erőforrás, amennyit szétosztva már senki nem tud többre vágyni. De mit lehet kezdeni a másik genetikai késztetéssel, a csoporthierarchiában való előrejutás vágyával? A másik fölé kerekedéssel, a hatalomvággyal... Erre milyen megoldást képes nyújtani a technológia? Az én tudásom alapján semmit, de ismereteim szerint a történelem nagy kalamajkáinak sokkal inkább volt okozója ez, mint szimplán az egyén felhalmozási vágya.

savanyujóska 2014.06.21. 11:04:07

@nevetőharmadik: A technológiai fejlődés a mindennapi életben egyszerűen csak annyit jelent, hogy az emberek szinte mindennap kapnak egy csomó új kütyüt a nyakukba, amiknek jó 90 százaléka szerintem felesleges hülyeség. Valós problémák megoldásához mennyivel visznek minket közelebb az új generációs iPodok meg PlayStationok, amiknek a fejlesztésére az elmúlt évszázadokban felhalmozott tudás és technológia nagy részét fordítjuk? A valódi problémák megoldása helyett hülyeségekkel foglalkozunk. Ahogy Buzz Aldrin nemrég mondta: „Vezetőink ötven évvel ezelőtt azzal lelkesítettek, hogy az ezredforduló után emberi kolóniák fognak élni a Marson. Ehelyett megkaptam a Facebookot.” Nem a technológia változtatja meg az embert, hanem az ember változtatja és alakítja saját igényei szerint a technológiát. Gondolj például a tévére. Amikor 60-70 évvel ezelőtt kezdett elterjedni, úgy gondolták, a népek majd ismeretterjesztő előadásokat, meg koncerteket néznek rajta, és a tévén keresztül fognak virtuális múzeumi látogatásokat tenni.

István Tamasi 2014.06.21. 12:28:17

@Geo_:
Szerintem a kapitalizmus nem növekedés orientált. A kapitalizums a maximális profitra orientált és semmi másra. Ebből következnek a problémák /fontosság és a teljesség igénye nélkül/:
- A kapitalistának kötelező a maximális profitra törekednie különben elbukik a versenyben és ennek kell alárendelnie minden egyéb szempontot. Pl a környezetvédelem számára nyűg amit a törvény ír elő és állandóan keresi a kibúvót.
- Akár válság akár prosperitás van az a bizonyos olló folyamatosan nyílik a gazdagok és a szegények között.
- Egyre hatalmasabb vagyonok koncentrálódnak egyre kevesebb ember kezében.
- A kpitalizmus története válságok és prosperitások egymást váltó sorozata.
- A kapitalizmusban kizsákmányolás alá esik nem csak a melós -akinek mai álneve munkavállaló - hanem a kisvállalkozó, sőt a közép/méretű/ vállalkozó is. Nem veszi észre a relatíve jól fizetett értelmiségi -mérnök, informatikus, stb - hogy ő is ki van zsákmányolva mert az ő agyának produktumával a tőkés nagyságrendekkel nagyobb profitot realizál mint az ő relatíve magas bére.
- Az embereket elvakítják az újabb és újabb kütyük, azt hiszik hogy azok értük vannak. Pedig csak azért robotolnak, hogy megvehessék az újabb /gyakran felesleges/ kütyüt ami megint csak a kapitalistának hajt profitot, de a realtíve jobban fizetett , de szintén kizsákmányolt mérnök /ld fent/ újabb kütyüt talál ki és kezdődik elölről az ördögi kör.

hebab 2014.06.21. 14:13:49

@poszt

Alapvető tévedés, hogy a paleolit emberhez képest mi mások lennénk. Ugyanazok vagyunk. A paleolit embert pontosan ugyanazok a problémák foglalkoztatták, mint a mai embert: mi végre vagyunk a világon? mi lesz velem halálom után? mit jelent a jó élet és hogyan érhetem el? mi a szerelem? mi a helyes és mi a helytelen? stb.
Mellesleg, ez bizonyítja, hogy egy faj vagyunk. A paleolit ember ugyanis ugyanúgy homo sapiens sapiens, mint mi. És amíg ez a faj létezik, ugyanazokat a kérdéseket fogja feltenni, és ugyanazokat a célokat fogja maga elé kitűzni. Ha mások lesznek a céljai és kérdései, az már egy másik faj lesz.
(És ezen nem változtat semmiféle technológiai fejlődés. A technológiai fejlődés különben sem azt jelenti, hogy a paleolit ember ne tudná felfogni, mi az az integrált áramkör. Ha elmegyarázná neki valaki, felfogná. Mindent fel tudna fogni, amit mi, mivel egy faj vagyunk. Persze, nem az összes tudná megérteni, de ma sem tudja az összes ember megérteni, ez nem a történelmi kortól függ, hanem az egyén képességeitől.)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.22. 19:30:09

Ha a szingularitás úgy következik be, ahogy a poszt írja - és nincs kizárva, hogy valóban feleslegessé válunk -, akkor az egésznek nincs semmi értelme. Max. jól tartott állatkerti majmocskák lehetünk a szingularitás elérése után.

Olof Johannesson: A nagy számítógép
Ray Kurzweil: The Singularity is Near

egysmás 2014.06.22. 20:29:58

@savanyujóska: A technlógiai fejlődés nem az Ipod, meg a kütyü, hanem az, hogy húsz-harminc éve kapálni kellett a kukoricát, ma meg lepermetezik a picsába és felesleges a kapásember.

Meg az is technológiai fejlődés, hogy egyetlen CNC annyit termel, mint húsz évvel ezelőtt egy kisebb forgácsolóüzem.

Meg az is a technológiai fejlődés, hogy robotok ültetik be az SMD-t és nem kellenek a forrasztós lányok.

Meg az is a technológiai fejlődés, hogy a teszkóban van automata pénztár és nem kell annyi pénztároslány.

Ez a technológiai fejlődés, nem az Ipod.

egysmás 2014.06.22. 20:48:53

"Ha idejében nem gondoskodunk az új technológia által teremtett új világ új közmegegyezéséről, új paradigmájáról, akkor a káosz kora jön el – amelyet sem a hagyományos bal-, sem a hagyományos jobboldali módszerekkel és gondolkodásmóddal nem lehet majd sem elkerülni, sem uralni. "

Ez az alapjövedelem értelme.
A káosz elkerülése.
Valamivel ugyanis fizetni kell a békéért.
Vagy vérrel, vagy pénzzel.

egysmás 2014.06.22. 21:02:08

@Geo_: Azért nem működik az önkorlátozó konzervatív, mert, ha a többiek nem önkorlátozók, akkor azok le fogják nyomni azt, aki visszafogja magát.

Ez egyszerű evolúciós elv.

maxval, a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.06.22. 21:17:15

Szép fasiszta cikk. Még szerencse, hogy sosem lesz belőle semmi.

vajdasagi 2014.06.22. 22:00:51

@maxval, a gondolkodó birca: Amikor ezt írtad, akkor nem gondolkodtál. Ez nem a Te színvonalad: passzolj.

vajdasagi 2014.06.22. 22:03:04

@egysmás: Az az (egyik) baj, hogy a káoszt informatikával és kamerákkal és robotokkal meg tudjuk majd fékezni. Tehát nem kell emiatt fizetni.

Félreértés ne essék: nem tudom, milyen álláspontom legyen az alapjövedelem ötletéről. Csak szólok, hogy nem KELL.

vajdasagi 2014.06.22. 22:08:59

@egysmás: A technológiai fejlődésről szóló kommented viszont szerintem teljesen OK. Még hozzátenném, hogy technológiai fejlődés lesz majd az egyre sikeresebb génmanipuláció az emberekben, a gondolatok olvasása és átvitele, és még ki tudja mi minden más.

Mostanában gyakran szólalnak meg olyanok, akik szerint a fejlődés nem különösen nagy, de ezek rendre azt nézik, hogy MI VAN nem azt, hogy hamarosan MI LESZ.

Márpedig ami lesz, az elképesztő. lelkesedni és elborzadni egyaránt nyugodtan lehet. Nem tudom, hogy inkább örüljek, vagy inkább rettegjek, de a folyamat nagyon gyorsan halad előre. Kérem, higgyétek el ezt nekem, mert én részben ilyesmivel foglalkozom. Aki a fejlődést alábecsüli, az vak és süket.

vajdasagi 2014.06.22. 22:10:32

Moin-Moin: gratulálok, nagyon jó cikket írtál.

egysmás 2014.06.22. 22:11:29

@vajdasagi: Milyen program és milyen kamera véd meg tőlem, és a másik egymillió magasan kvalifikált szakembertől, ha nincs munkánk, és éhezik a gyerekünk?

Hidd el, olcsóbb kifizetni, hogy otthon maradjon a tömeg, mint azt a rendfenntartó erőt kifizetni, ami képes féken tartani a tömegeket.

borzimorzi 2014.06.22. 22:31:03

Igen elgondolkodtató poszt, köszönet érte! Az utóbbi hónapokban mind Bill Gates, mind Jeff Bezos utaltak rá a velük készült interjúkban, hogy az iparban a számítógépes automatizálás gyorsan fejlődik és emiatt az emberi munkaerő egy része feleslegessé válik majd. Természetesen nem mentek tovább, és nem ecsetelték, hogy milyen szörnyű következményei lesznek ennek, különösen azon embermilliárdok tekintetében, akik nem dicsekedhetnek semmiféle versenyképesnek mondható tudással, vagyis nem sok hasznot hajtanak, viszont az eltartásuk sokba kerül. Miért? Ab start senki sem rajong azért az eshetőségért, hogy lenácizhatják, plusz a családtervezés fontosságát hangsúlyozni nem iparbárók dolga. Pláne nem sürgethetnek olyan törvényalkotási folyamatokat, amelyeknek a végén olyan nemzetközi egyezmények születhetnének, amelyek a Föld véges erőforrásaihoz igazítanák az emberiség szaporodását. Ha ugyanis ez megtörténne, akkor pl. csak olyan országok kaphatnának nemzetközi hiteleket, amelyek törekszenek rá hogy a lélekszámukat az országuk eltartóképességéhez igazítsák. Európában ez csak az őslakosság lélekszámának növelésére való buzdítást jelentene. De bizonyos, jellemzően évtizedek óta kívülről, élelmiszersegélyekkel és egészségügyi támogatással eltartott népek esetén a születésszám visszafogására való kényszerítést vagy legalábbis erőteljes motivációt jelentene. Márpedig ez nagyon komoly aggályokat vet fel, ugyanis a nemzetközi jogban a genocídium egyik formájaként tartják számon azt, ha bárki a születésszám korlátozását mozdítja elő egy adott népcsoportban. Felmerülhet, hogy ennek minősülne az, ha a Világbank nem adna hitelt az eltartóképességüket vészesen túlszaporodott országoknak mindaddig, amíg nem vezetnek be kínai mintára egykepolitikát. Lehetne - Mégpedig alappal lehetne! - a bíróság előtt arra hivatkozni, hogy ezzel csakis az emberi szenvedés mértékét próbálják csökkenteni. Jól látható, hogy a túlszaporodott nemzeteknél az emberélet milyen olcsó, hogy micsoda háborúk, terrorizmus, éhezés és járványok dúlják a túlnépesedéstől sújtott nemzeteket. Mégis, sokakat visszatart még a gondolat felvetésétől is az a tény, hogy a maguk részéről nem szeretnék magukat Hágában találni, és ott, emberiség elleni bűncselekménnyel vádolva, védekezésül előadni a fentieket.

Van annak már vagy 6 éve is, hogy indítottam erről egy topicot: forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=600&na_step=30&t=9177961&na_order=

Akárhogy is nézem, igaz marad, hogy Afrika lakosságának nagymérvű megritkulását fogják okozni azok a széplelkek, akik politikai nyomásgyakorlással évtizedek óta kikényszerítik, hogy öntsük oda a segélyt, ezzel kívülről tartsuk el az afrikaiakat százmilliószám. Mert ha megdrágul az élelem, és a fejlett világban is hiány lesz, a segélyek hirtelen elapadnak. S akkor a kívülről eltartott népesség úgy járhat, mint a rénszarvasok a Szent Máté szigetén. Egyszerre pusztulnak ki mind.

Dambisa Moyo ezzel foglalkozó írásait ajánlom mindenkinek, akit érdekel a téma, meg az interjúit is, pár a YT-on elérhető. A segélyezés eredménye a helyi ipar és mezőgazdaság ellehetetlenítésén túlmenően az, hogy a 20 évvel ezelőtti két éhező gyerek, akit a a járványok is fenyegetek, ma már családos. 2 helyett minimum 4-5 főről beszélhetünk tehát, a korábbi 2 életveszélyes probléma pedig nem szűnt meg, hanem kiegészült a segélyekkel való seftelés miatt korszerű fegyverzettel ellátott banditák hordáival (Darfúr) és az AIDS-szel. A 2 bajban levő ember helyett 4-5 lett. A 2 életveszélyes probléma helyett pedig 4. Ez az út tehát klasszikusan jóindulattal van kikövezve, de oda is vezet, ahová a klasszikus szerint vezetnie kell.

Most úgy látom, hogy ez mind csak arról szólt, hogy végül, amikor a palacknyak effektus bekövetkezik, kik legyenek a túlélők. A fejlett világ részéről egyre kevesebb törekvés van rá, hogy beavatkozzanak, amikor egyre durvább polgárháborúk és gyilkolászások történnek pl. Szíriában és Irakban. Afrikában Nigéria és Kamerun a Boko Haram játszóterei. A Közép-Afrikai Köztársaságban francia katonák próbálkoznak még rendet tenni, de bele fognak bukni. Gyakorlatilag igen csúnya eszkalációk várhatók, és a Nyugat nem fog tenni semmit. Amikor tett, akkor Irak miatt a Nyugat lett a címzetes bűnbak. Mára már mindenki rég elfeledte, miféle diktátor volt Szaddam, mindenki csak azt tudja, hogy azóta elszabadult a pokol és úgy szaporodnak a terrorszervezetek, mint eső után a gomba (ISIS, például).

Ahogy elnézem, ez a történet arról szól, hogy ki fogja majd túlélni az emberiség megfeleződését. És mivel a családtervezést erőltetni genocídium lenne, inkább hagyják elszabadulni a poklot a harmadik világban. Nem túl szívderítő. Kérdés, hogy mi itt Európában hogyan tudnánk kimaradni a haddelhaddból.

Üdv:
b

Moin Moin 2014.06.22. 23:29:11

@maxval, a gondolkodó birca: Persze, wazze: mert megvéd ugye tőle a pravoszláv típusú istenkéd!:-)

Moin Moin 2014.06.22. 23:44:58

@borzimorzi:

Minden idők minden civilizációjában jelen volt a saját világuk végzetének érzete, pl.:

"Én lettem a halál, a világok pusztítója." Vagy:

"Én Jónás, ki csak a Békét szerettem,
harc és pusztulás prófétája lettem."

...Csak most már precízen, tudományosan is le tudjuk ezt írni!:-)

savanyujóska 2014.06.23. 07:04:15

@egysmás: A kérdés az volt, mennyiben változtatja meg a technológia fejlődése az embert. Erre írtam azt, hogy nagyjából semennyivel.

nevetőharmadik 2014.06.23. 09:42:33

@savanyujóska: Nem, nem ez volt a kérdés. A poszt ezt állítja:

"az új technológia... annyira át fogja formálni az emberi világot, a társadalmat és a javakhoz jutás módját, mint annak idején a neolitikus, vagy az ipari forradalom – vagy még sokkal jobban!"

Tehát nem az embert, hanem az ember környezetét, a valóságot, amiben az ember él. Az utolsó két poszt éppen arról beszél, hogy az ember változékonysága nagyon véges a genetikai kódoltságunk miatt. A viselkedésünket alapvetően meghatározó motivációk azonosak maradnak, a racionális oldalunk ezeket összességében nem írhatja felül.

Ellenben a termelési és társadalmi viszonyok megváltoznak a technológiai fejlődés következtében: végül is a történelem nem kis részben erről szól. A történelmi korszakváltásokat technológiai ugrások okozták és nem fordítva. (Amúgy a technológia nem feltétlen "gépészet", egy kitalált termelési struktúra is technológia.)

Van ugyanakkor egy mondat a posztban, aminek kapcsán akár egyet is értenék veled meg @hebab: -bal:

"...ahogy a fentebb emlegetett paleolit ősember sem értené meg egy mai ember gondolatait."

Ezt tényleg lehet értelmezni úgy, hogy az ősember potenciális szellemi képességei kisebbek a mai emberénél. @Moin Moin: ezen állításával én sem értek egyet. Még az építészmérnöki karon mutattak nekünk egy jó kis gyűjteményt barlangrajzokról, és akkor kicsit jobban beleástam magam az őskori rajzművészetbe. 100% bizonyossággal állítom, hogy a művészeti kreativitás terén, az absztrakciós készséget, a vonalvezetés kifinomultságát és megfigyelő- és elemzőkészséget tekintve az őskori művészi elme semmiben sem marad el a mai művészi elme mögött.

Ebből én arra következtetek, hogy az ősember szellemi potenciálját tekintve azonos a mai emberrel. Egy random kiválasztott ősember éppoly eséllyel tanulhatná meg a modern kvantumfizikát, mint egy random kiválasztott mai ember. A különbség szerintem abban van, hogy az akkori tudásanyag sokkal kisebb volt, éppen azért, mert még nem volt idő egyre több "óriás vállára állni" (Newton szerint). Szerintem akkor is voltak Einsteinek meg Hawkingok, csak sokkal lejjebbről indultak (ez utóbbiak pedig túl sem éltek).

De a posztnak ez a tévedése (már ha a posztoló tényleg így gondolja) a poszt lényegét tekintve egyáltalán nem számít. Az az állítás ugyanis csak egy hasonlat azt szemléltetendő, hogy a mesterséges intelligencia fejlődhet olyan szintre, ahová az emberi elme már nem tudja követni, és nem állít olyasmit, hogy a holnap embere annyival fejlettebb lesz, hogy a ma embere már eleve fel sem foghatná annak gondolatait. A párhuzam szerintem hibás, de ez nem cáfolja az eredeti állítást.

Azzal, hogy a mesterséges intelligenciának ténylegesen mi az ember nélküli fejlődési potenciálja, arról lehet vitatkozni, de az én kompetenciámat meghaladja.

Viszont szerintem az elsődleges kérdés nem az, hogy egy ilyen ideális utópiában hogyan létezhet az emberiség, hanem az, hogy az oda elvezető "átmeneti" állapotban hogyan fognak működni a dolgok. Szerintem erre kell mindenképpen választ adni, már csak azért is, mert ha a posztoló téved valamiben, az maximum az lehet, hogy _tényleg minden_ emberi tevékenységet ki lehet-e váltani technológiával. Mert ha nem, akkor egy végtelenített átmeneti állapottal kell megküzdenünk. Azaz első körben erre kell választ adni.

A többiről majd kreatív munka után :)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.23. 10:58:42

@nevetőharmadik:

"Egy random kiválasztott ősember éppoly eséllyel tanulhatná meg a modern kvantumfizikát, mint egy random kiválasztott mai ember."

Ami viszont rögvest felveti azt a nyugtalanító kérdést, miképp fejlődhetett ki a sok tízezer évvel ezelőtti - vagy még korábbi - emberben olyan fokú intelligencia, amelyre az akkori életmódja során egyáltalán semmi szüksége nem volt.

Az evolúció általában takarékos, nem fejleszt ki fölösleges képességeket, kivéve talán a párválasztás során szükséges kellékeket (agancsok, hím madarak bóbitája stb.). Véletlen mutáció is kizárható, mivel a leletek tanúsága szerint az ember agya fokozatosan növekedett, mintha valami szelekciós nyomásra reagált volna - viszont nem lehetett ilyen szelekciós nyomás, hiszen az ember már a korai intellektuális képességeivel is bőven az állatvilág fölött volt, és a közös vadászathoz nem kell sokkal több ész, mint amennyi pl. a farkasoknak van.

"a mesterséges intelligencia fejlődhet olyan szintre, ahová az emberi elme már nem tudja követni"

Az MI fejlődése előtt lényegében nincsenek ma ismert határok, sőt olyan technológiát is használhat, amelyet az emberi agy soha, pl. kvantumszámítógép.

A kérdés inkább az lehet, vajon a jövőbéli mesterséges intelligenciák - amelyek persze már önmagukat fejlesztik és szaporítják, nem lévéns zükségük az emberre - ki tudnak-e tűzni maguk elé valami olytan célt, amely értelmet adhatna a létezésüknek.

borzimorzi 2014.06.23. 11:44:43

@nevetőharmadik: Végtelenített átmeneti állapot nem létezik. Fogalmilag kizárt.

Az esetleg ad absurdum előfordulhat, hogy a technológiai fejlettségben élen járó első, avagy fejlett világ úgy dönt, hogy a turbófokozatban szaporodó harmadik világ új és még újabb népességrobbanásainak nem vet gátat. Ennek következtében a fejlett világ óhatatlanul a teljes önfeladás állapotába kerülne, és lassan (történelmi mércével mérve persze egyáltalán nem olyan lassan) átadja saját országait is a gyorsan szaporodó népek számára. Mivel ez ellentmondana az emberi természetnek, én úgy gondolom, nem fog megvalósulni. Hanem az lesz, hogy egyszer csak észbe kapnak a tősgyökeres angolok, hollandok, svédek, dánok és norvégok, és kijelentik, hogy a velük azonos civilizációs értékeket vallókat tekintik csak elfogadott személyeknek az országaikban, természetesen tekintet nélkül a bőrszínre, a származásra és a nemre. Az intoleráns, más kultúrákat alávetni óhajtó többinek viszont mennie kell. Jelenleg ennek nem sok esélye van, egyelőre ilyesmiről csak a megvetett és a politikai közéletből kirekesztett Geert Wilders beszél. De ahogy a tősgyökeresek felismerik, hogy a gyorsan szaporodó jövevények kiénekelhetik a szájukból a sajtot, vagyis az országukat, akkor nő az esély is. Mert amikor már csak abból a kettőből lehet választani, hogy az ember inaszakadtáig ragaszkodik a kulturális relativizmushoz meg a PC-hez és elsöpri őt az idegenek áradata, vagy hagyja magát pár hisztérikus alaktól lerasszistázni, de cserébe túlélő lesz, akkor hirtelen visszapofozódik ám a Maslow piramis legaljára az összes lilaködös nagypofájú...

Az összes emberi tevékenység tehát aligha váltható ki technológiával belátható időn belül. Sajnos, a munkaerőpiac összeomlásához az is elég, ha ez a mai arányokhoz képest csak 30-50%-ben teljesül. Arra viszont jó esély van 25-30 éven belül. Különösen azért, mert a politikai színtéren rendületlenül tartja magát az a téveszme, hogy a gazdasági fellendüléshez feltétlenül több munkaerő is kell. Ezért nyakló nélkül, milliószám importáljuk az EU-ba a harmadik világ emberfeleslegét. Ami még nem lenne baj, de válogatás nélkül, tehát a legagresszívabb pszichopata analfabéta is jöhet. Láttuk Londonban pár hónapja, mi ennek az eredménye: Lee Rigby angol kiskatonát egy kenyai bevándorló egy macsetével, a nyílt utcán, fényes nappal koncolta fel. Magyarázatul a Koránt és a Shariát dicsőítette. Tessék, itt van, a 32. másodperctől kezdődik a lényeg:
www.youtube.com/watch?v=ruTu8MhSdR4

Félreértés ne essék, tisztába kell tenni, hogy nem rasszizmus kimondani azt, hogy kiegyenlített viszont szeretnék a bevándorlók és a célországok között. Egyelőre csak a bevándorlót illeti meg a választás joga, ő szabadon kiválaszthatja, hová akar menni. Viszont a célország érdemben nem válogathat. Pedig kellene. Elő kellene írni, hogy a büntetlen előélet, a célország nyelvének legalább közepes szintű ismerete és a célország lakosságához, többféle kulturális hagyományához való toleráns hozzáállás, valamint egy szakmai képesítés megléte: a bevándorlás alapfeltételei. Ezek meglétét egy interjúban és tesztekkel lehet igazolni. Természetesen mindenféle bőrszín-alapú, tehát rasszista szempontot ki kell zárni.

Ha csak eddig eljutnánk, már nagyban csökkenne a migrációs nyomás Európán, és a várható munkanélküliségi hullám negatív következményei is mérsékelhetők lennének. A jelen helyzetben nem. A jelen helyzetben okkal tarthatunk tőle, hogy a semmiféle tartalékkal nem rendelkező, ám igen kegyetlen kultúrákból jött bevándorlók a saját régi hazájuk törvényeit fogják szálláshelyeiken érvényesíteni. Így történt ez legutóbb francia földön, amikor az afrikai bevándorlók félholtra vertek egy Darius nevű Romániai cigány fiatalt, akiről azt gyanították, hogy lopott tőlük. Ez nem meglepő, pár éve volt a neten egy kenyai videó, amelyen egy férfit egy zsák krumpli ellopásáért elevenen elégettek... Mandeláné asszony fenyegetésére is többen emlékszünk még, aki ugyebár "nyakláncot" ígért a politikai ellenfeleknek. Több száz ember meg is kapta a "nyakláncot". (Vagyis azt, hogy a bokák és a csuklók összekötése után gumiabroncsot húznak rájuk, majd némi benzinnel lelocsolják és meggyújtják őket. Ennél kegyetlenebb halálnem már csak a kínai 1000 vágás lehet.)

Az nem kérdés, hogy a technológiai fejlődés egyre nagyobb arányban fogja kiváltani az emberi munkaerőt. A kérdés az, hogy milyen ütemben váltja ki, és hogy a munka nélkül maradt embertömegekkel mégis mit tudunk kezdeni, de úgy, hogy az öldöklést elkerüljük. Az EU jelenlegi bevándorlási politikájának fennmaradása esetén erre esély nincsen. Nem, hogy sok nincsen, de semmi sem.

Üdv:
b

borzimorzi 2014.06.23. 11:46:54

Természetesen viszonYt és %-bAn, stb.

vajdasagi 2014.06.23. 11:58:45

@egysmás: Egyáltalán nem biztos hogy olcsóbb lesz megvásárolni a békét, mint fenntartani azt, mert az informatika és a robotika átrendezi majd az árviszonyokat is. De ettől függetlenül azért lehet hogy én is helyeslem már ezt az alapjövedelem-dolgot (pedig a kezdetben inkább károsnak tartottam).

Hangsúlyozom: nem áll a kettőnk véleménye olyan nagyon messze egymástól. Én esetleg valamivel jobban ráláthatok a következő generációs informatikai fejlesztésekre (nem dicsekedni akartam, hanem magyarázni, miért gondolom egy picivel másként).

És nem felhőtlenül örülök én annak alapján, amit látok.

egysmás 2014.06.23. 14:07:00

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Ami viszont rögvest felveti azt a nyugtalanító kérdést, miképp fejlődhetett ki a sok tízezer évvel ezelőtti - vagy még korábbi - emberben olyan fokú intelligencia, amelyre az akkori életmódja során egyáltalán semmi szüksége nem volt.

Az evolúció általában takarékos, nem fejleszt ki fölösleges képességeket, kivéve talán a párválasztás során szükséges kellékeket (agancsok, hím madarak bóbitája stb.). Véletlen mutáció is kizárható, mivel a leletek tanúsága szerint az ember agya fokozatosan növekedett, mintha valami szelekciós nyomásra reagált volna - viszont nem lehetett ilyen szelekciós nyomás, hiszen az ember már a korai intellektuális képességeivel is bőven az állatvilág fölött volt, és a közös vadászathoz nem kell sokkal több ész, mint amennyi pl. a farkasoknak van. "

Ivari szelekció a neve a dolognak.
Az értelmesebb, jobb beszélőkéjű férfi el tudta csábítani más asszonyát, így az ő génjei maradtak fenn.
Az értelmesebb, jobb beszélőkéjű nő pedig ki tudta magyarázni a dolgokat.
Az ember számára a "környezet" nem az időjárás, vagy a táplálék volt elsősorban, hanem az a szociális közeg, amit a közössége jelentett neki, hiszen az életben maradása, szaporodási sikeressége jobban függött a státuszától, mint attól, hogy a dzsungelben, vagy az örök jég birodalmában esetleg egy mocsárban vagy a sivatagban kell-e neki leélnie az életét.
Az evolúciós nyomás így nem arra irányult, hogy a prédánál, vagy a konkurens ragadozónál kell okosabbnak lenni, hanem arra, hogy a haverodnál legyél okosabb.

@vajdasagi: Az embert vagy etetni kell, vagy megölni.
Amennyiben megölöd a munkanélkülit, az valóban olcsóbb, mint féken tartani. Kivéve, ha visszalő.
Mert, ha a börtönökben többen vannak, mint szabadlábon, az garantáltan drága mulatság...

Az alapjövedelem, mint olyan, elkerülhetetlen velejárója szerintem a világnak.
Ha világégés lesz, akkor azért (a katonák etetése, fizetése is felfogható annak), ha meg nem lesz világégés, akkor meg azért nem lesz.
A technológián ugyanis már most elég hatékony ahhoz, hogy aktívan túltermeljen.

@Geo_: " A kapitalizmusnak ugyanis van egy meglehetősen nagy baja: növekedés-orientált. Ennek pedig vannak határai. "
Amíg az ember mondja meg, hogy mi számít növekedésnek, addig a korlátlan növekedés simán elérhető.
pl. a tízes-húszas-harmincas években a gazdaságnak a hajógyártás, meg a gőzmozdony-gyártás, meg az egyéb köcölék számítottak, a növekedést pedig ezeken keresztül mérték.
Akkor is voltak emberek, akik kijelentették, hogy korlátlanul nem lehet növekedni, mert ha már mindenkinek van egy sorhajója, meg két gőzmozdonya, akkor nem akar majd többet és nem lesz kinek gyártani.
Aztán mégis töretlen a világgazdaság növekedése.

nevetőharmadik 2014.06.23. 15:39:11

@borzimorzi: Hát persze, hogy a végtelenített átmeneti állapot fogalmilag kizárt. Mindössze arra utaltam, hogy amit átmeneti állapotnak tervezünk, az végleges marad, mert a cél (amihez képest van az átmenet) nem érhető el.

Amit a bevándorlásról és idegen, erőszakos kultúrákról valamint a mi túlzott önfeladó toleranciáról írsz, azzal teljes mértékben egyetértek.

Én sem gondolom, hogy a technológia mindent ki tudna váltani. Második kommentemben (@nevetőharmadik: ) ezért vetettem fel, hogy a Moin Moin által egyik fő faktorként megnevezett hierarchiában való feljebb jutás vágya technológiai módon szerintem kielégíthetetlen. Abban sem vagyok biztos, hogy az emberi kreativitás, illetve annak "ihletett" változata technológiával kiváltható - de ez e pillanatban mindegy is, ha ki is váltható, bizonyos, hogy ez lesz az utolsó, amit ki lehet majd váltani. És igazán nagy problémákkal addig kell megküzdeni.

@Kovacs Nocraft Jozsefne: az evolúcióval kapcsolatban nem tudok neked elszámolni, én nem vagyok materialista sem ateista. Mindössze képes vagyok az evolúció rendszerén belül gondolkodni.

borzimorzi 2014.06.23. 16:23:12

@borzimorzi: Jesszum peppola! Romániából valót akartam írni, és nagybetűs maradt az R akkor is, mikor i-képzősre átírtam. A fene se érti, mi van velem, de talán nem kéne éjjel dolgoznom... Bocsánat!
Üdv:
b

nevetőharmadik 2014.06.23. 16:36:26

@borzimorzi: Szerintem ezen a blogon azért túl vagyunk azon, hogy egy-két helyesírási hibán kötözködjünk :D

borzimorzi 2014.06.23. 17:55:17

@nevetőharmadik: Köszönöm a megbocsátást, magammal nem vagyok ilyen elnéző. (Ennek szakmai okai vannak.) Persze, beszélgetésben sokkal lazábbnak kellene lennem még akkor is, ha írásban beszélgetünk.
Csak mondom, hogy ha gépek lennénk, akkor az efféle kedélyes offolás aligha fordulna elő.
Üdv:
b

borzimorzi 2014.06.25. 09:30:04

@vajdasagi: :-) Békét vásárolni soha nem lehet. Legfeljebb tűzszünetet.
Az persze igaz, hogy a legtöbb kormányzat csak arra a 4 évre gondol, amíg ő van hatalmon, csak addig terjed az előrelátása. Aztán utána az özönvíz.
Sőt, annál inkább örül, ha durva tehertételeket és problémákat hagyhat az utódjára, hiszen ha annak beletörik a bicskája, akkor annál nagyobb eséllyel hívja majd vissza a nép a hatalomba azt, akit előbben elküldött. Orbán Viktor pályája kiváló példa erre a gondolkodásra.

Üdv:
b
süti beállítások módosítása