Döbling.jpg

„Ah! hol vagy Magyarok tündöklő Tsillagja,

ki voltál valaha Országunk Istápja.

Hol vagy István király? Téged Magyar kíván,

Gyászos öltözetben te előtted sírván.”

Ének Szent István királyrúl (a Dőry kéziratos Énekeskönyvből) - 1763

 

Tegnap megalakult a Haza és Haladás Egyesület, melynek tulajdonképpeni deklarált célja az országos politikai szervezet kiépítése és (nyilván, legalábbis) részvétel a 2014 utáni kormányzásban…

Van egy tanulságos félmondat a ma a megalakulásról kiadott sajtóközleményben, íme:

Az egyesület a „haza és haladás” reformkori jelszavának jegyében kíván politikai és közéleti tevékenységet végezni…

A reformkor az I. Ferenc által 1825. június 3-án összehívott pozsonyi országgyűléstől 1848. március 15-ig tartó korszak – tehát történelmünk egy 146-187 évvel ezelőtti korszaka. Az, hogy ma is aktuálisak e korszak „harcai”, súlyos jele valaminek: a magyar társadalom másfél százada nem volt képes magát igazán „update”-elni, nem volt képes mélyebb társadalmi szerkezeteiben és mentalitásában, működési mechanizmusaiban letérni a „nem polgári” struktúrák megszabta útjáról.

Magyarország a lelkekben nem vált modern országgá, mind a mai napig számszerű kisebbségben vannak azok, akik érdekükben állónak érzik a modernitást, a polgári szemléletmódot és akik valóban eszerint is élnek és gondolkodnak.

Mindebből logikusan és kikerülhetetlenül következett akár a Kádár-, akár az Orbán-korszak: mert mindkettő egybevágott a felső hatalomtól függő, onnan „kegyet váró” és attól rettegő kisember magyar hagyományával. És mindebből sajnos az is következik, hogy igen nehéz lesz itt stabil polgári és demokratikus viszonyokat teremteni – Bajnaiék (is) nagy fába vágják az egyesületi fejszéjüket!

A reformkortól kezdve egészen napjainkig újra és újra felbukkantak a „modernizálni akarók” – és tulajdonképpen sosem sikerült nekik a dolog. Lehet, hogy külsődleges formák és intézmények terén volt változás – már hogyne lett volna. Lett parlamentünk, lettek demokratikus intézményeink és polgári törvényeink. Lett közoktatás és közegészségügy, lett szociális és nyugellátás – még EU-tagok is lettünk. Ám ha azt vizsgáljuk, hogy valójában és hosszabb távon hogyan is működtek nálunk ezek az intézmények, akkor azt kell látnunk, hogy semmiképp sem úgy, ahogy a valóban polgári „közegekben” szoktak.

A parlament „lobbi-konditeremmé” vált: nincsenek valódi viták, a döntések még csak véletlenül sem ott születnek. Újabban már a kormányzat is kívülről hozott anyagokból dolgozik és pl. nemigen támaszkodik az elvileg direkt a szakmai döntés-előkészítésre hivatott minisztériumi apparátusokra. ...Nem újdonság ez a helyzet: elég ehhez Mikszáthot olvasni… Aki ismeri onnan Kopereczky báró főispánná avanzsálását, az mindent tud Orbánról, Lázár Jánosról és a „földoligarchákról” is.

A demokratikus intézményekkel sem jobb a helyzet: ugyan miféle demokratikus intézmény az, ahová az állampolgár összeszoruló gyomorral lép be és ahol „packáznak” vele az ottani „hivatalnok urak és úrhölgyek”? Rendes, normális demokráciákban az a sztenderd, hogy a hivatalban szolgák ülnek: a köz és a polgárok szolgái – hol vagyunk ettől? Nálunk a demokratikus intézményrendszer „hatalmat gyakorol” – nyilvánvalóan a „legfelsőbb hatalom” elképzelései és akár direkt instrukciói szerint.

A törvények sem szellemükben, sem igazi, sokszor nem is nagyon leplezett céljaikban, sem pedig létrejöttük módjában nem polgáriak és nem demokratikusak: tele vannak kivételekkel és jó előre, gondosan beléjük épített „kiskapukkal” – amelyeket a hatalom gyakorlói a nekik kedvező módon nyitogat(tat)nak. Magyarországon a törvények és a szabályok olyanok, mint a MÁV-menetrend, amelyről köztudomású, hogy szinte egyetlen funkciója, hogy legyen mihez képest számolni a vonat késését… Nem az a kérdés, hogy mit mond a szabály, a törvény, hanem az, hogy kinek van/lehet/jár alóla kibúvó?

A közoktatás sem képes betölteni azt a célt, hogy minél több szakmai és állampolgári kompetenciával bíró, felelősségteljes állampolgárunk legyen. Szakbarbárokat akarunk vele gyárttatni, meg engedelmes alattvalókat – ráadásul úgy, hogy a felsőoktatásban még ennek a költségeit is ők fizessék meg. Ebből pedig aligha épül a demokrácia – sem pedig az egyéni kezdeményezőkészségre és a közös célokért való kooperációra épülő sikeres, versenyképes vállalkozásokkal teli piacgazdaság!

A szociális, egészségügyi és nyugellátás itt maga a hazugság. Egy jól működő egészségügyi, szociális és nyugellátás alapja egy polgári társadalomban az, hogy a polgárok közössége(i) előre befektetnek ebbe, tudván, hogy a „hozam” majd a minél tovább megőrzött egészségük, a biztos öregkoruk és (ha kell, ha rászorulnak időlegesen) a létbiztonságuk lesz majd. Ezzel szemben itt sem az állam polgárai nem gondolkodnak így, sem pedig a hatalom nem tudatosítja, szoktatja, neveli erre a jónépet. Mindenki csak a mának él: a jónép a ma elkölthető pénznek örül és nemigen számol 20-30-50 évvel előre, a politikai pedig úgy tartja, hogy ha belekezd az átáll(ít)ásba, azzal csak annyit ér el, hogy elveszíti a következő választást – az utódja meg úgyis mindent másképp fog csinálni, hát minek akkor erőlködnie? Ehelyett mind a nép, mind a politikusok belemennek abba az önáltatásba, hogy „Úgyse érdemes előre tervezni és takarékoskodni, mert úgyis mindig minden megváltozik a világban!” (Hm… Érdekes: a világ Németországban is változik, és mégis belefogtak egy évtizeddel ezelőtt az ellátórendszerek reformjába – és bejött nekik!)

Mindebből látható, hogy messze nem elegendő „idekopizni” a nyugati demokráciák formális, külsődleges struktúráit. Nem hozott ez eredményt sem a kiegyezés után, sem 1990-ben és nem fog 2014 után sem, ha csak ennyit teszünk. Struktúra és mentalitás közül hosszabb távon mindig az utóbbi „győz”, ha ellentét van a kettő között – ez történt meg 2010-ben is: a „felsőbbségfüggő”, rövidlátó és csodaváró, passzív magyar mentalitás „királyt” és „arisztokráciát” ültetett a demokrácia bársonyszékeibe…

…Most, 2014-gyel kezdődően itt az ideje, hogy bő másfél század után végre-valahára átállítsuk Magyarországot a demokrata útra – de ez sokkal többet követel meg a demokrácia restaurációjánál és annál, hogy szavakban „kihirdessük” a polgári viszonyokat. Nem lesz elég a hatalom birtokában „eljátszani” a demokratát: úgy is kell élni - a hatalommal is! Mert az első „mutyiletérő” megint bekapcsolja a régi társadalmi reflexeket – és akkor talán még 2112-ben is ott tartunk, hogy megalakul majd egy újabb egyesület, amely „a ’’haza és haladás’’ reformkori jelszavának jegyében kíván politikai és közéleti tevékenységet végezni…

Azt hiszem, hogy a reformkor helyett inkább az államalapítás korának társadalom-átalakító tevékenységéhez lehetne hasonlítani azt, ami most ránk vár – mert „hűbériből” demokratává nevelni egy népet legalább akkora meló, mint pogányból kereszténnyé…

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr804858219

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.10.20. 17:39:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

legeslegujabbkor 2012.10.19. 18:59:49

"mert „hűbériből” demokratává nevelni egy népet legalább akkora meló, mint pogányból kereszténnyé…"
Erről a nevelésről, és a módszerekről megoszlanak a korabeli vélemények:)
Szerintem az alattvalóvá nevelés a nagyobb munka, törvényekkel, adókkal, agymosással, és azután fent is kell tartani ezt az állapotot fenyegetésekkel.
Visszafelé valamivel könnyebbnek és gyorsabbnak érzem az "átnevelést". Szerintem most éljük át azt a periódust, hogy a szabad döntésünknek lehet szörnyű következménye is, és legközelebb már jól átgondoljuk, mielőtt mondunk vagy teszünk valamit.

2012.10.20. 18:46:51

Az LMP honlapjáról is letölthető lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/36399/koztarsasagi-minimumprogramot-mutatott-be-az-lmp-es-a-4k/ az un. Köztársasági minimumprogram

Nem kell hozzá komoly elemzés, hogy megállapítható legyen: ezen az alapon lényegében már létezik az a minimális konszenzus, ami alapján a létező pártok és szervezetek együttesen léphetnek fel, ami elvezethet a közös jelöltállításig is. („Természetesen” magán a szövegen, a megfogalmazáson a végtelenségig el lehetne vitatkozni.)

Az alkotmányozás, törvénykezés módjának 2 útja látszik:

1. A szellemi műhelyek és a minimum programot felvállaló szervezetek képviselői kidolgozzák az alkotmány javaslatot, melynek megvalósítására kérik a választók felhatalmazását. Ezzel egyidejűleg ki kell dolgozni az átmenetre vonatkozó törvényt, mely azon az elven alapul, hogy az illegitim alaptörvényen alapuló „egypárti” szervezetek, testületek, kinevezettek megbízatását azonnali hatállyal vissza kell vonni (média-hatóság, AB kiegészítés és az akkor hatályos jogok követelményeinek nem megfelelő tagok visszahívása, az egyoldalúan bebetonozottak visszahívása, stb.)
2. A fentiek alapján is látható: a legegyszerűbb megoldás az, hogy az újonnan összeülő parlament első lépéseként alkotmányellenesnek minősíti az un. alaptörvényt, visszaállítva a korábbit, s ezen az alapon megszűnik a bebetonozások jogi alapja, s közjogi alapon tán az előzőnél még megalapozottabban lehet visszavonni a kinevezéseket, szervezeti változtatásokat, stb. S ha ez megtörtént, hozzá lehet látni egy valóban korszerű alkotmány kidolgozásához.

Amennyiben nincs 2/3-os felhatalmazás, akkor az 1. megoldás a célszerű: a napi ügyek vitelére válság kormányt kell alakítani, s az elkészült alkotmány-tervezetet népszavazásra kell bocsátani.

Dr. Eleanor Pitty-Palkho dr. · http://eleanor-pitthy-palkho.blog.hu/ 2012.10.21. 14:59:21

Igen, igen, Magyarország! Bajnai Gordonnak, a világhírű technokrata, nemzetközileg és Mrs. Clintonné által is elismert, europeer gazdasági szakértő.független MSZP-s volt miniszterelnökünk végre előadja a farbát.
A baloldalnak most erőt kell felmutatnia a bankok és a demokrácia érdekében! Csakis az IMF mentheti meg Magyarországot a feudális Horthy-faszizmustól, amelyben az alsófelcsúti Victator "ius primae noctis"-ként tiporja lábbal a sajtok szabadságát!

Vagyoni helyzetéből eredendően is szociálisan módfelett érzékeny Bajnai Gordonunk remélhetőleg majd forradalmian gyújtó hangú felhívást fog intézni a munkásosztályhoz a Köztársaság védelmében, Budapest végre lángolni fog, a kétharmadot meg elzavarjuk mint a pintyet. Joggal reméljük tehát, hogy ez a pártoskodástól mentes, visszafogott szakértői elemzés végre visszaállítja majd jogos álmainkat és a haladást teljesen Horthy-fasizálódott náci országunkban, ahol éjjel-nappal folyik a liberális értelmiség Dunába lövése a fidesznácik és magyargárdisták titkos együttműködésével karöltve.
süti beállítások módosítása