Az elmúlt hetek szervezett romaellenes akciói kérdéseket vetnek fel, olyan kérdéseket, amelyek – és a rájuk adható válaszok – megvilágítják a radikális jobboldal mibenlétét és „kapcsolati hálóját”.
Nyilvánvaló, hogy azokat a „célterületeket”, amelyeken a különféle (vagy inkább nagyon is egynemű) szélsőjobbos csoportok megjelentek, mondhatni, különös műgonddal választották meg. Ez – a célterületek módszeres, sok helyi ismeretet, kapcsolatot feltételező kiválasztása – jelentős személyi kapacitást igényel: információk módszeres begyűjtését és kiértékelését. Továbbá, mivel az egyes „műveleti területeken” hasonló módszerekkel „operálnak”, ez egységes, központi irányításra enged következtetni. És ahol sok ember szervezett munkájára van szükség, ott komoly finanszírozási háttérre is szükség van – önként adódik a kérdés: honnan van pénzük a Gárdáknak, Véderőknek?
…Erre nem kíváncsi a Zállam – mert mi, zemberek, rohadtul!
Lerágott csont már, hogy a „klasszikus” Magyar Gárda: betiltott, jogilag felszámolt szervezet – és mégis ugyanúgy jelen van és tevékenykedik, mintha bejegyzett, törvényes társaság lenne. Vannak jogszabályok, amelyek alkalmazására mégsem kerül sor. Voltak-vannak nyilatkozatok a hatalmat gyakorlók részéről: a híres „két pofontól” az állam (új-)alkotmányos „erőszak-monopóliumáig” – ezt legutóbb épp Pintér Sándortól hallhattuk Gyöngyöspatán. Van a rendőrség, van bíróság – még talán börtöncella is akadna – és mindezek ellenére az (új és még újabb) Gárdák grasszálnak, pontosan úgy, mint akik jól tudják: nekik ebben az országban ugyan bajuk nem eshet!
…De vajon miért nem? Miért nem működik az állam ereje – pontosabban miért nem működtetik azt a hatalom birtokosai?
Orbán Viktor és az egész Fidesz nem a lagymatagságáról ismert, nem olyanok ők, akik eltűrnék, ha érdekeiket, szándékaikat bárkik is kereszteznék. Hiszen az elmúlt 11 hónapban sokkal nagyobb dolgokat is elintéztek: még az alkotmányt is simán lehúzták a WC-n (és írtak újat a használt papírra…). Tízmilliárdot költöttek „terrorelhárításra” – és mégsem bírnak el párszáz szélsőjobbossal?
Ez felettébb valószínűtlen!
Aztán: az említett csoportok egyike – a „Véderő” – a sokat emlegetett „kiképzőtáborában” (és azon kívül is) kézifegyverekkel gyakorlatozik, ilyen fegyvereket (köztük sorozatlövőket is) birtokol. Ezek vagy engedélyköteles fegyverek – és akkor valaki kiadta e szervezet egyes tagjainak ezeket az engedélyeket, vagy pedig illegálisan birtokolt fegyverek – akkor meg nem értem, miért nem kobozta el a hatóság és miért nem indult még eljárás birtokosaik ellen tiltott fegyverviselésért, lőszerrel való visszaélésér?
Saját állításuk szerint a „kiképzés” szerves részét képezi a lőgyakorlat is az említett fegyverekkel – ebből pedig az következik, hogy nem lehetnek hatástalanított fegyverek, tehát: állnak a fenti kérdések.
…„Ki érti ezt, kiérti ezt – én nem!” – ahogy a KFT együttes énekelte annak idején, még Orbán Viktor ifjúkorában…
Csak nem arról van szó, hogy amíg a Jónép ezzel a masírozós-véderős témával foglalkozik, addig is kevesebb érdeklődés, kapacitás jut a jelek szerint egyre húzódó szerkezeti reformok számonkérésére – vagy éppen azokra a szociális feszültségekre, amelyek a magyar társadalom számos nem roma rétegében is fokozódnak immár: harmadára csökkentett munkanélküli segély-periódus, lázongó rendvédelmisek. Csökken a kormány támogatottsága – de mi lenne, ha mondjuk „véletlenül”, „a legjobb szándék ellenére is” komoly etnikai jelmezbe öltöztetett konfliktus keletkezne? Akkor (a dolgok logikája szerint) feltételezhető, hogy a magyarság zöme „összezárna” – és szükségképpen „a dolgokat kézbe vevő” és „végre erőskezű” államhatalom mellett.
Régi, ócska recept már ez… De hát nem az egyetlen régi, ócska trükk, recept, amelyet az elmúlt 8 + (majdnem) 1 évben a Fidesz bevetett-bevet.
De az is egyértelmű, hogy nem játszhatna senki sem efféle (feltételezett) „kettős játékot”, ha a magyar társadalomban nem lenne jelen tömegesen az a „kívánalom”, hogy a legjobb lenne megszabadulnunk a „ballasztemberektől”.
Összetalálkozik is a hatalmi játék és a frusztrált magyar tömegek „megoldás- és megszabadulás-vágya”. Ez pedig nagyon veszélyes, mert ha egy öncéljai érdekében felelőtlen játékokba is belebocsátkozni kész hatalom vezet egy egzisztenciájában, önérzetében bizonytalan népet, akkor mindazok, akik nem akarnak egy ilyen kalandban sem részt venni, sem annak áldozatai lenni, jobban teszik, ha buszokat kérnek a Vöröskereszttől és elhúznak „üdülni”, mint a gyöngyöspataiak.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek