„Itt van május elseje,
Énekszó és tánc köszöntse!
Zeng és dalol az élet,
Szállj csak, zeneszó, ének,
Ébreszd fel a magyar népet!”
Ma véget ért a 21 éves rémálom: vége van annak a csúnya, 1989 óta tartó kapitalizmusnak!
Éljen május harmincadika! Sajnos nem találtam (még) e napot köszöntő versikét-dalt, de a „régi szocializmusból” ismerős „Itt van május elseje…” éppen passzol ide. Igen, a régi szocializmusból, merthogy mától itt van az új, a devizahiteleseket megmentő szocializmus! Biztosan hamar meglesznek a kifejezetten ezt a napot ünneplő rigmusok is – gondolom, a kormány már kiírta a közbeszerzést ezekre…
Ma Orbán bejelentette, hogy öt pontban megállapodtak a Bankszövetséggel. Ha átolvassuk ezt az öt pontot, akkor valóban a „létező szocializmusban” érezhetjük magunkat – de minimum egy antikapitalista gyűlésen. Viszont semmiképp sem egy „konzervatív-polgári” kormány sajtótájékoztatóján!
Mit is találunk az „ötpontban”:
1. Lesz önkéntesen választható árfolyamgát, a svájci frank hiteleket 180 forintos árfolyamon lehet törleszteni 2014 végéig, az euróhiteleket 250, a jenhiteleket pedig 200-as árfolyamon lehet törleszteni
2. Július másodikával feloldódik a részleges árverezési és kilakoltatási moratórium, a bankok mennyiségi és területi kvóták szerint kezdhetik meg a rossz hitelállomány leépítését
3. A fizetésképtelenek lakását átveszi az eszközkezelő, az ingatlanokat az érintettek visszabérelhetik. Az eszközkezelő zöldmezős beruházások keretében új lakásokat épít majd a rászorulóknak
4. Ismét lesz euróhitelezés, de csak az élhet vele, akinek a havi részlet legalább 15-szörösére rúgó bevétele van az adott devizában
5. Aki önkéntesen kisebb lakásba költözik, az az új ingatlanra igényelheti az otthonvédelmi kamattámogatást, ami a kamat 3,5 százalékára rúghat, illetve legföljebb öt évig tarthat
Ha jól emlékszem, „rögzített árfolyam” utoljára Kádár alatt volt. Most az állam beavatkozik magánszemélyek és pénzintézetek évekkel korábban kötött szerződéseibe. „Most” és „beavatkozik” – ahelyett, hogy jóval korábban és tájékoztatott, oktatott volna! (Ne feledjük: a lakáshitelezés tömegessé válásának folyamata az 1. Orbán-kormány alatt indult be!) Mi abban a „polgári értékrend”, ha utólag machinál az állam magánszerződésekben? Szegény, bajban lévő devizahiteleseket sajnáljuk, mert tapasztalatlanok és meggondolatlanok voltak. (Írtunk is már erről a témáról: Adósság és butaság - http://progressziv.blog.hu/2011/05/21/adossag_es_butasag.) De csak az történt velük, mint aki figyelmetlenül lép le az úttestről egy erőszakos SUV-os elé - aki aztán „erőfölényével élve” keresztülmegy rajta…
Igen: a korábbi kormányokat valóban bűnös mulasztás terheli azért, hogy amikor elindult lakossági devizahitelezés, akkor nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy:
· Az „előéletünk” miatt ebben tájékozatlan lakosság felkészülten léphessen „aktusba” a bankokkal.
· A (nyugati kollégáiknál talán kevésbé felelős és inkább rámenős) bankok kötelesek legyenek legalább megpróbálni ledumálni a szemmel láthatóan leggyámoltalanabb ügyfeleiket a „Nagy Lehetőségről”.
Az állam akkor felelős, ha preventív. Ez azonban nem jellemzője a magyar államnak. Ő előbb figyelmetlen, azután, ha ráébred a bajra, erőszakos. Ez még férjben sem kellemes, nemhogy kormányban.
A 2. pontban szereplő „mennyiségi és területi kvótákban” történő kilakoltatásokról csak annyit, hogy azt úgyis a piac dönti el, hogy egy adott városban mennyi és milyen lakás lesz a bank által ismét piacra dobható. Semmi értelme az államnak ebben „kvótázgatni”. Ha a bank úgy látja, hogy kár magához vennie egy adott ingatlant, akkor úgysem fogja – ha meg „pörög a piac” (bár úgy lenne!), akkor neki, az adósnak és az államnak is az a legjobb, ha gyorsan elkel a lakás, törlődik a hitel és véget ér ez a rémes kaland. Mert ha Matolcsy és Orbán nem tudnák: minél tovább húzódik az ügy, annál jobban felszaporodnak a kamatok és annál valószínűbb, hogy a végén agyonnyomják az adóst. „Látszatmegoldás” tehát az, ha az illető még egy kicsit maradhat…
De vannak még további pontok is… Például a 3. A bedőlt lakásokat átteszik az Eszközkezelőbe – itt megint a kommunizmus kísért, ahol az állam tekintette (egyébként elég nyűgös és soha le nem látott) feladatának „a lakáskérdés megoldását”. Az állami – vagy sokkal jobb, ha önkormányzati – bérlakás: szociális ügy, semmi köze a szabadpiacon árfolyam-veszteséget elkönyvelőkhöz. A bérlakás a kapitalizmusban: magánügy. A magántőke építi, birtokolja, tartja fenn és adja bérbe azokat. Budapest nagy része is éppen így üzemelt Rákosi elvtársék belovagolása előtt. Miért kell ide az állam? Ráadásul úgy, hogy „zöldmezősen épít is” új lakásokat? Miért az állam? Olcsóbban csinálja? Aligha! Ráadásul az állam túl messze is van a konkrét rászorulóktól – akkor már az is jobb lenne, ha az önkormányzatok végeznék ezt a tevékenységet. Ők legalább közel vannak.
…Most jön a 4. pont – a kedvencem! Azt mondják: ismét lesz euróhitelezés. Naná: eddig is volt! Ha Matolcsy és Orbán ezt sem tudnák, a vállalkozások szabadon vehetnek fel hitelt euróban. (Szar már fiúk: az EU-ban vagytok!) Ha tehát nekem nincs „a havi részlet legalább 15-szörösére rúgó bevételem az adott devizában”, csak mondjuk 3-szoros, akkor fogom magam, gründolok egy kft-t és máris enyém a világ – és a világ összes devizahitele! Egyébként meg: miért pont 15-szörös? Nem elég mondjuk 13? Na jó, az szerencsétlen szám – legyen akkor 14! Alkudjunk már picit, gyerekek! Ja, hogy azt mondjátok erre, hogy „Akkor 17!”? Elmentek anyátokba! (…A vége úgyis az lesz, fiúk! T. i. az, hogy elmentek.)
Az 5. pontot viszonyt nem egészen értem: mi ez az „otthonvédelmi kamattámogatást, ami a kamat 3,5 százalékára rúghat”? A kamat 3,5%-a lenne a támogatás? Ha igen, akkor ez semmi, pár száz forint havonta. Vagy esetleg a kamat lenne (maximum 5 évig) 3,5%-os? Az is fura kicsit, hogy itt „kisebb lakásba költözést” emleget az „ötpont” – hiszen nem a lakás mérete, hanem az ára/bérleti díja és a fenntartási költségei határozzák meg azt, hogy egy adott lakás lehet-e menekülőút egy adott hitelfelvevőnek. (Mert ugye vannak 40 m2-es soktízmilliós luxuslakások a Rózsadombon és lehet szart se érő 200 m2-es „nemluxus” lakás is Ökörvizelő-Külsőn…)
…Összefoglalva:
(1.) rögzített árfolyam, (2.) állami beleavatkozás magánszerződésekbe, (3.) az állam szabja meg „kvótákkal”, hol, mit, mikor adhat-vehet egy magánbank, (4.) az állam „lakásbirodalmat” épít – zöldmezősen is, és végül (5.) az állam megszabja, hogy egy magánbank milyen jövedelemviszonyok között hitelezhet – mindez nem is gyenge kezdés egy „kollektivizált társadalom” kiépítésének útján*!
…Igaza van a poszt elején idézett dalocskának: fel kéne már ébreszteni a magyar népet!
* ”útján”: Kádár János szokta így, „tj”-ként ejtve, részleges hasonulás nélkül mondani ezt a szót beszédiben, pl. „a szocializmus felépítésének útján”
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek