„This battle was over before it began.”
(„Ez a csata véget ért, mielőtt elkezdődött.”1)
Benjamin Martin szavai A hazafi c. filmből – 2000
(Ez az írás tele lesz „külföldiül való” fejezetcímekkel – hogy ezzel is érzékeltessem: mennyire nem a magyar politikusi észjárás és pártlogika szerinti gondolatmenet áll benne!)
Nemrég írtam egy posztot (EGYÜTTes győzelem) a balközép pártok önkormányzati választási esélyeiről, Budapestre kihegyezve, majd – maradva az önkormányzati választási esélyeknél – foglalkoztam a miskolci Pásztor-kérdéssel is (A jó Pásztor?). Ami e posztok megjelenése óta a balközép oldalon történt, arra utal, hogy marad a régi vonal – és ezzel maradnak a beprogramozott vereségek is. Meg lehet majd nyerni talán néhány budapesti kerületet, ám ez nem a baloldal győzelme lesz, hanem az illető polgármestereké, akik már éveken-ciklusokon át bizonyítottak. Mondhatni: őket nem azért fogják megválasztani, mert a baloldal jelöltjei, hanem annak ellenére…
Tudom, hogy mekkora erőlködés, tusakodás és egyezkedés folyik most a három baloldali párt között és tudom, hogy sokan e pártok vezetői közül „éjt nappallá téve robotolnak” – a semmiért. Mert az bizony csak egy nagy semmi lesz, hogy akad majd pár baloldali képviselő és polgármester: hiszen a kormány azt, akkor és úgy fog tudni csinálni ezekkel az önkormányzatokkal, amit, amikor és ahogyan csak akar.
Ahogy a felvezető idézet mondja: ez a csata eldőlt, mielőtt elkezdődne. Ebből következően pedig nem lenne szabad rá erőket és erőforrásokat elpazarolni!
…Tudom, sokan azt mondják erre a pártapparatcsikok közül, hogy „Nem szabad levonulni a pályáról a meccs vége előtt: nem szabad az egész terepet önként átengedni a Fidesznek!” – de hát mi is az, amit átengednének? Pártucat ember képviselői fizetése?
Ha részt vesznek a balközép pártok az őszi önkormányzati választásokon, annak egyetlen gyakorlati haszna lesz – de az sem nekik, hanem a Fidesznek: legitimálják a választást. Cserébe viszont alaposan erodálják az amúgy is molyrágta, százéves bundának kinéző renoméjukat: még egyszer végig lesznek verve, még egyszer (aztán pedig négy éven át) el lehet mondani jó goebbelsi módra, ezerszer, hogy „a bukott baloldal…”. Bizony: a baloldal „önfeláldozó rohama” az ellenségnek hoz dicsőséget – a saját szavazóbázis pedig ismét kap egy megalázó, hitet romboló pofont…
Értelmes katona – és valamirevaló hadvezér - ilyet nem tenne!
Persze, ahhoz, hogy levonják e pártok ezt a tanulságot és azzal nyíltan kiálljanak a támogatóik elé, jóval több őszinteség és merészség kellene, mint amennyit náluk az elmúlt években tapasztalhattunk. Pedig mi más ébreszthet hitet a szavazókban, ha nem az őszinteség és a merészség?
A baloldali pártelitek esze azonban – úgy látszik – sajnos más rugóra jár: a „nyüzsgés” és a Fidesz által kegyelemből és a hatalomlegalizálás céljából meghagyott pár stallum és kevéske pénz fontosabbaknak tűnnek, mint az ésszerű stratégiai célok.
Micsoda szégyene ez a „létező baloldalnak”, hogy nem mer egy nagy levegőt venni és leszámolni a saját belső kényszerpályáival! Avagy: ugyan miféle „demokratikus” párok azok, amelyeknek stratégiai döntéseit nem a közérdek, hanem az apparatcsikok kisszerű érdekei irányítják – és amelyekben még a vezetők is a belső klikkérdekekhez igazodnak? Az ilyen pártokat joggal utálja a nép és mi sem természetesebb, hogy nem szavaz rájuk.
…Mert bizony: ha ezt az immár hosszú évek óta csak károkat okozó ostoba – bár „szokásos” - stratégiát folytatják e pártok, akkor valóban csak a legkritikátlanabb, a hülyeség mellett elvtelenül, tetetetlen dodóként is kitartó fanok fognak rájuk szavazni („Feeeri, Feeeri!”), de ez édeskedés lesz: nem lesz meg még a minimálisan elvárt, azaz legalább néhány „jó káder” eltartásához-egzisztenciájához szükséges önkormányzati pozíció sem. Annak ellenére lesz így, hogy kollaboráltak a Fidesz választási rendszerével, ezzel legitimálva azt ország-világ előtt.
Csak a szégyen lesz meg!
Mindaddig, amíg csak szavakban és sajtónyilatkozatokban nyilvánítjuk „illegitimnek”, „exlexnek” a Fidesz-alkotmányon alapuló rendszert és az ezt a rendszert újból és újból „választói legitimitással” ellátó, gyakorlatilag automataként üzemelő választási rendszert is, ám amikor arra kerül a sor, bizony, sorra elindulunk e választási rendszerben – úgy mond – „megméretni magunkat”, addig mi is csak a Fidesz-mátrixba vagyunk bezárva. Addig szájdemokraták vagyunk – tele gatyával.
Ez nem hitelesít! Ez nem kelt bizalmat a potenciális választók körében!
Hogyan is adhatna valaki reményt az eccerű pógároknak arra, hogy lehet ez másképpen is, mégpedig hamarosan – ha közben az eccerű pógár azt látja, hogy az illető éppen azt teszi, amit az általa leváltandónak hirdetett rendszer elvár tőle. Aki nem mer, nem képes átlépni a demokrácia kijátszói által direkt az útjába helyezett akadályokon, az magát zárja be a nemdemokrácia uralta területre!
Sokan mondják, nem is csak buta emberek -, hogy „egy demokrata nem léphet túl a tételes jog határain, mert ezzel magát a jogbiztonságot, a jogrendszert és a jogállamiságot tenné tönkre”. De ez nem igaz: egy igazi demokrata éppen attól is demokrata, hogy „ha… a visszaélések és bitorlások hosszú sora… azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani”, akkor bizony tudja, hogy „kötelessége, hogy az ilyen kormányzat igáját levesse”6.
…Mármost: a budapesti önkormányzati választáson való nem indulás az iga levetésének első lépése – és mint ilyen, nem „a vége” valaminek, hanem éppenséggel egy új kezdet. Nem „a baloldal végét” fogja jelenteni, hanem azt, hogy a baloldal immár képessé vált önálló politikára: önálló tematizálásra. Az első lépés a Fidesz-féle, örökösen „a magyar nép által adott felhatalmazásra” apelláló kamudemokráciában való részvétel megtagadása – a következő lépés pedig az, hogy létrehozzuk a magunk valódi demokratikus kapcsolatát a néppel: forduljunk a néphez olyan alapvető kérdésekben, amelyekre válaszolva maga a nép alakíthatja ki a saját szabadságát és az e szabadság biztosítékául szolgáló kereteket. Így a budapesti választási bojkott nem egy negáció, hanem egy új paradigma.
Ha hiszünk a pluralizmusban, akkor bizony képesnek kell lennünk elképzelni egy, a Fidesz-diktálta politikai paradigmán kívüli, attól teljesen független rendszert is. Elképzelni is, felépíteni is!
1 A film magyar nyelvű változatában ez a szöveg így szerepel: „Eldőlt, mielőtt elkezdődött volna.”
2 „Ki lépked ott jobbra? Balra! Balra! Balra!” – Vlagyimir Majakovszkij: Левый марш (Baloldali induló), 1918
3 „…Egészen biztosan nem hoz neked érdemkeresztet” – idézet a Jennerwein, a vadorzó c. bajor népballadából, 1860 körül.
4 „Te gyáva vadász, ez szégyen” – szintén a Jennerwein-Liedből
5 „A vezető egy reménységkereskedő” - Napóleon mondása
6 A mondatban szereplő két idézet a Függetlenségi Nyilatkozatból való - 1776
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek