„…A báró ezért nem követel semmit…csak arra tart igényt, hogy ha aztán ettől a hústól a rajkók vagy az öreg cigányok közül megveszne valamelyik, azt ő lőhesse le, mert lőtt már medvét, szarvast, vadkecskét, zergét, csak még cigányt nem.”
(Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
Az újkori Angliában alig voltak cigányok. Mégis jelenvoltak azok a fajta „kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekmények”, illetve azok a típusú „szervezetten és/vagy csoportosan elkövetett erőszakos bűncselekmények”, amelyek manapság a magyar társadalom kedélyeit borzolgatják – és amelyeket sokan a cigányokhoz kötnek.
De ha nem voltak Angliában cigányok, akkor mi volt? Hát mélyszegénység! Az pedig képes mindenféle népekből közönséges rablót csinálni - nem csak az „aljanép” cigányokból, hanem még az igazán „szuperárja” vikingek is emiatt kezdték el fosztogatni a fél világot…
Nem a cigánnyal van tehát baj, hanem a reménytelen mélyszegénnyel. Azzal a mélyszegénnyel, aki a jövőben – immár „újalkotmányosan” is – sokkal kevesebb segítségre számíthat majd attól az államtól, amelynek papíron polgára és attól a közösségtől, amelyben elvileg él. És itt „segítség” alatt nem „ingyenpénz-osztást” értek, hanem valódi kulturális és tudásbeli integrációt.
Az új alkotmány tervezete két helyen is foglalkozik azzal, hogy mit tehet és mit nem a polgár az őt és tulajdonát fenyegető bűnözéssel szemben. Egyfelől beszél a tervezet az állam erőszak-monopóliumáról, másfelől pedig az egyén önvédelemhez való jogáról. E kettő, látszólag, ellentmondásban van az új alkotmány tervezetében, próbáljuk meg a helyükre tenni az elemeket, hogy lássuk, mi is vagy az egyik és a másik mögött és hogyan függenek ezek össze?
„Az állami erőszak-monopólium legyen valóságos és legyen kizárólagos!” – mondta a minap Lázár János, a készülő új alkotmány kapcsán. „Igazságot szolgáltatni és az erőszak hatalmával élni csak az államnak legyen lehetősége…” – fűzte még hozzá, majd így fejezte be: „Kőbe kell vésni, hogy Magyarországon erőszakot csak az állam alkalmazhat!”
…Akkor ez most hogy jön össze a tervezett „önvédelmi joggal”, amelyet szintén az új alkotmányba kívánnak belevenni?
Nyilvánvaló: az állami erőszak-monopólium „kőbevésése” a szélsőjobb „gárdái” ellen szól. Ezzel szeretné a Fidesz a vele „jobbról konkuráló” szervezetek mozgásterét szűkíteni, megteremtve a lehetőséget arra, hogy ha azok túl veszélyessé válnának a Fideszre, ha akár a Fidesz bázisa is szimpatikusnak találná a szélsőjobbot annak látványos akciói és „bátorsága” miatt, akkor legyen alkotmányos alap az ellenük való fellépésre.
Az önvédelmi jog bevezetése már bonyolultabb ügy.
Az, hogy az alkotmányban alapjogként lesz nevesítve az önvédelemhez való jog, nem mást üzen, mint hogy a kormány elismeri: nem tud és talán nem is akar mit kezdeni azokkal a szociális és kulturális problémákkal, amelyek az alapját képezik a „megélhetési bűnözésnek”. És amelyek hozzájárulnak ahhoz is, hogy sok, a társadalom alján-perifériáján élő fiatal „választja a kemény bűnözői életpályát”. A kormány kinyit egy kaput: „Mi nem védhetünk meg téged attól, hogy lopjanak a kertedből – védd meg te magad a tulajdonodat!”. És: „Mi nem tudunk megvédeni attól, hogy leüssenek és kiraboljanak az utcán – készülj fel arra, hogy megvédd magad!”
Mindenképpen elmozdulást jelez az önvédelem alapjogosítása. Miért is?
Demokráciákban azért adjuk kormányok kezébe a hatalmat, hogy azok – többek között –kiküszöböljék azokat a társadalmi problémákat, amelyek zavarokat okoznak a társadalom működésében. A „kiküszöbölés” alapvetően kétféleképpen történhet:
· a probléma alapjának, kiváltó okainak feltárása, majd azok megszüntetése,
· pusztán a probléma „jelenségszintű kezelése”.
Nyilvánvaló, hogy rátermett és tehetséges kormány az előbbit választja - és ez áll érdekében a társadalomnak is. Az utóbbi, a csupán tüneti kezelés ugyan elviszi az emberek szeme elől a jelenséget, de mivel az okok változatlanul fennállnak, ezért beindul a probléma „bővített újratermelése”…
Ma Magyarországon azok a fajta bűncselekmények, amelyek elhárítására most kormányunk alkotmánya az önvédelem eszközét sugallja, javarészt a bűnelkövetők perifériális helyzetéből következnek. Aki a társadalom perifériáján él, az gyakran nem képes szükségleteit a társadalom által bevett eszközökkel biztosítani – sokszor nem is ismeri ezeket a bevett eszközöket. Magyarán: nincs se szaktudása, se alapvető ismeretei. Ezeket a saját környezetében egyszerűen nem szerezhette meg, nem volt erre reális esélye. Az otthon látott modellek jó része „társadalmon kívüli” volt, ezért ezek váltak számára természetesekké. „Ha éhes vagy, lopj!” „Ha bántanak, üss vissza!” – ez a „módi” ott. Ez egy egyszerű világ. Hogyan is fejlődhetne ki abban a gyerekben a „polgári öntudat és eszközrendszer”, akinek a felmenői közül egy sem ismerte ezeket? Szopja talán a szutykos kis ujjacskáiból?
…De a kormány mindezzel nem törődik - mint ahogy nem érdeklik az okok a magyar társadalom egy jelentős részét sem: túl frusztráltak ők ahhoz, hogy ne csak „ösztönösen” reagálnának.
Így aztán lassan előáll az a helyzet, amikor mindkét fél leginkább az erőszakban bízik. Az ok egyszerű: az egyik fenn akarja tartani magát és ehhez nem elegendő az, amihez legálisan hozzájuthat – a másik pedig meg akarja tartani azokat a javait, amelyeket fáradságos munka árán mondhat a magáénak… És most az állam kihátrál közülük: az egyiknek még kevesebbet fog legálisan juttatni, a másikra pedig ráhagyja, hogy a még levesebb juttatás miatt még inkább eldurvuló helyzetben védje meg magát.
Nem jó ezen az úton járni!
Az állam nem tud mit kezdeni a mélyszegénységgel – a társadalom jó része pedig örül, hogy legalább ő, személyesen nem „mélyszegény”. Itt az tetszik „a Jónépnek”, ha a kormány „keményen odavág” – és szegény Jónép bele sem gondol abba, hogy ez igazából nem változtat semmi, csak növeli az erőszakot.
…Egyértelmű, hogy nem azt prédikáljuk: „Aggyon a Zállam több segélyt!”. A segély, amely a létezést fenntartja, de annak minőségét és kereteit meg nem változtatja, semmit sem old meg. Ez nem igazi foglalkozás, sem a problémával, sem az érintett emberekkel. Ez csak annyi, mint amikor Róma adót fizetett a barbároknak, hogy azok ne támadják meg a birodalmat… Hosszú távon fenntarthatatlan.
Miért lesz valaki bűnöző? Eltekintve a százalék tört részét kitevő „született pszichopatáktól”, az élet és/vagy a környezet neveli azzá. Ha kevesebb bűnözőt akarunk, akkor nem a bűnelkövetés pillanatában van tennivalónk, hanem sokkal korábban – és éppen ez az, amit a kormány nem tesz, hanem helyette felajánlja az önvédelem módszerét: verd meg, üsd agyon, lődd le azt, aki rád és értékeidre támad!
Biztosan lesznek, akik élnek majd a lehetőséggel. De ha a bűnözők ezek után számíthatnak arra, hogy majd jól kupán vágja őket a megtámadott, akkor ők is erőszakosabban fognak fellépni, márpedig erőszak terén ők a felkészültebbek. Így, mivel a bűnözés kiváltó-kikényszerítő okai megmaradnak, a bűnözők pedig erőszakosabbak lesznek, a polgár csak vesztes lehet hosszabb távon…
Mert még ha „likvidálnánk” is mindenkit, aki bűnt követ el, a helyzet, a mélyszegénység és az a kulturális közeg, amelyből a bűnözők zöme jön, újratermeli a „renitenseket”: a tolvajokat, rablókat, erőszakos bűnözőket. Ha el akarnánk szabadítani a bűnözés poklát az országban, semmit nem kellene másképpen csinálnunk, mint ahogy most van…
…De hogyan függ össze az alkotmánytervezetben szereplő két dolog: az állam erőszak-monopóliuma és az állampolgár önvédelmi joga?
Hát úgy, hogy az „alkotmányosan felszámolni akart” magán-erőszakszervezetek legnagyobbrészt éppen azokra a bűncselekmény-típusokra hivatkozva jöttek létre és azokkal indokolják létüket, amelyek ellen ezentúl az állampolgár „önvédőként” felléphet. Magyarán: Ne hozz létre tőlünk, az államtól független, ezért ránk, a hatalom birtokosaira veszélyes szervezeteket – de „magánemberként” tégy, amit jónak látsz!
…Tehát magánemberként, a saját portádon akár lőhetsz cigányt is…
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek