Ma ismét fellángolt Öszöd!
Mindazoknak, akik 2006-ban olyan ügyesen forgatták ki az öszödi beszédet, most ismét tele a szájuk a „gyurcsányozással”…
Csakhogy van itt valami, amit nem veszek be: ezektől a derék, nagy magyar demokratáktól egy kurva mondatot nem hallottunk annak idején, amiben szót emeltek volna a törés-zúzás ellen. Ellenben: ezek a derék, nagy magyar demokrata fiúk és urak, akik a 2006-os választási kampányban „mennyiségileg is” többet hazudtak, mint Gyurcsány, akik elintéztek dolgokat „…oszt jónapot”-okkal, szóval ezek, miután elvesztették a választásokat, képesek voltak eredeti értelméből teljesen kifordítani azt a bizonyos „öszödi beszédet” – amely, legyünk egyszer már végre bátrak és mondjuk ki a nyilvánvaló igazságot – az utóbbi két évtized első és azóta is egyetlen olyan beszéde volt, amely legalább szándékaiban le akart számolni a hazug, megtévesztő politikával, amely kimondta, hogy a jövőben a valóságra kell alapoznunk, mert különben megszívjuk…
Mert ez volt az öszödi beszéd. Aki ebből csak annyit képes kivenni, hogy „az ország egy kurva”, az kretén. Aki pedig képes volt ezt a beszédet eredeti értelméből a saját hatalmi érdekei és a saját bosszúvágya miatt kiforgatni és úgy tálalni, az gazember. Különösen akkor gazember, ha a beszédet arra használta fel, hogy 1956 óta példátlan és mindenkit lesokkoló dúlásra ösztökéljen tudatlan, frusztrált – vagy éppen eleve agresszív hajlamokkal terhelt, „ultra” – embereket. Az a gazember, a „törvény elé citálandó”, aki minden polgári erkölcsi és célszerűségi megfontolással ellentétben szó nélkül hagyta, sőt: kajánul sugallta a randalírozást.
…Igen: a rendőröket, a vezetőiket és a politikusokat is lesokkolta az, ami történt… Ne feledjük: 1956 óta két generáció nőtt fel anélkül, hogy utcai erőszakkal szembesült volna. Ne feledjük: a magyar nép irtózik és retteg a rend felborulásától – mert nagyon bizonytalannak érzi amúgy is a helyzetét, hátha még rombolnak is az utcákon! És a rendőrök is magyarok, a parancsnokaik is, a politikusaink is… Senki sem számított arra, hogy hirtelen, a semmiből itt elszabadulhat a pokol – pontosabban: hogy egyesek képesek arra, hogy elszabadítsák, elszabadíttassák azt!
Akkor, 2006-ban még senki sem vetett számot azzal a ténnyel, hogy él az országban 2,5 millió frusztrált és „vesztes” ember, akik tömegbázisa lehetnek egy populista, öncélú politikai csoportnak, amely számukra „egyszerű és teljesítménymentes” megoldásokat ígér. Amely azt sugallja nekik, hogy ők már csupán azért is kivételesek, mert magyarok. 2,5 millió ember, akik szeretnék a valóságosnál különbnek érezni magukat – és ezért a pillanatnyi érzésért szinte bármit képesek elfogadni, elhinni, támogatni… Ezek az emberek akkor szembesültek azzal, hogy „ha így megy tovább”, ha tényleg eljön a modern, nyugatos, teljesítményelvű Magyarország, akkor soha, de soha többé nem tér vissza a „langymeleg”, akkor a szájalás nem hoz többé sikert. Akkor elmúlnak azok az idők, amikor hatásosan lehetett még arra hivatkozni, hogy a saját szerencsétlenségünket „mások” okozták… És ettől „eldurrant az agyuk”… Igen: szörnyű és veszélyes, hogy így van, hogy volt-van egy ilyen 2,5 milliós tömeg - de így van! Ezt akkor nem tudta Gyurcsány – de tudta Orbán, merthogy ő is épp ilyen: frusztrált, mert nem érte el azt a sikert, amire vágyott! Orbán „tipikus magyar” – ezért volt képes kimondott szavak nélkül is, csupán halványan sugallva is felheccelni sok-sok másik ”tipikus magyart”…
De korántsem mindenkit. Nem mindenkit állított-állíthatott ezzel maga mellé… Hát mit képzeltek: normális dolog az, hogy 2006 ősze után évekig kiürült Budapest október 23-a körül? Hogy azok a bizonyos sokat emlegetett „középosztálybeli polgárok” százezrével húztak el - pl. vidéki wellnesshotelekbe? Szerintetek ez azt jelentette, hogy a középosztályt sikerült meggyőzni „öszöd-ügyben”? Fenét! Ők jól tudták, hogy hecc az egész és azt is, hogy kinek az érdekeit szolgálja mindez. Ők nem azért fordultak Gyurcsány ellen, mert elhitték, hogy „hazaáruló”, hanem azért, mert feladta (most mindegy, miért) a modern, nyugatos, teljesítményelvű Magyarországot…
Gyurcsány bűne nem az öszödi beszéd, hanem az, hogy nem modern és nem nyugatos mentalitású emberekkel (MSZP-s régi gárda) kötött szövetséget a modern, nyugatos Magyarország felépítésére. Ezért akkori bukása szükségszerű volt.
Aki pedig 2006 kapcsán a randalírozókon és bujtogatóikon kívül bárkinek „a fejét követeli”, vagy hihetetlenül kicsavart logika mentén gondolkodik, vagy képtelen a tényeket valós összefüggéseikben szemlélni, vagy a személyes érdekei fűtik – válassza ki ki-ki a magára illőt!
Az igazi bátorság nem azoké, akik igazságot követelnek az áldozatoknak, hanem azoké, akik mernek az igazsággal szembenézni és merik megérteni, mi is volt 2006, mi is volt az öszödi beszéd – és nem csak „keresik az igazságot”, hanem le is merik vonni abból azt a szükségszerű tanulságot, hogy a saját valóságos teljesítményünk is kell a sikerhez, ahhoz, hogy megszabaduljunk frusztrációinktól és hogy nem elég ahhoz, ha egy-egy politikus „teljesítményfüggetlen boldogságot” ígérget nekünk.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek