sinek_vagy_szarnyak.jpg

– Gyere velem, fiam, megmutatom neked, hogy merre megy majd a vonal, de aztán nehogy ide engedj majd egy mérnököt.

Bebrits Lajos közlekedési miniszter szavai – 1950 körül

 

1. Bénázások sorozata

A január 2-i, a MostMi nevű társaság által szervezett (?) tüntetés óta még nyilvánvalóbb, hogy ezektől az ilyen-olyan alapon felbukkanó, általában csak „körúton belüli humánértelmiségiként” emlegetett amatőr, civil, outsider, alternatív-idealista, merőben gyakorlat- és valóságidegen ellenzéki csoportoktól és a bennük összeverődött személyektől nem várható sem a Fidesz-rendszer megbuktatása, sem az azutáni kompetens, sikeres és pragmatikus kormányzás. így fel kell tennünk a kérdést: miképpen, ki és mi által kerülhet az ország élére a tudás és a kompetencia – és hogyan fogja szolgálni a jövőben a hatalom azokat, akik eltartják az országot?

Az elmúlt éveinkben legalább kétszer volt már vélhető, hogy az ország vezetése elkötelezi magát ez irányba. Ezt ígérte 2006 elején Gyurcsány – akiről azonban egykettőre kiderült, hogy nála ez csupán kampányfogás volt, amely bizton odasorolható a „trükkök százai” közé. Másodjára már ennél azért több történt: Bajnai Gordon 2009-2010 közötti válságkezelése legalábbis megalapozott azoknak a várakozásoknak, amelyek a 2012. október végén a porondra lépő Együtt-tel voltak kapcsolatosak. Sokan hittek abban, hogy ez lesz az a politikai erő, amely – miután leváltja Orbánékat – szakszerű és átlátható kormányzást hoz majd.

Azonban kezdettől fogva megvoltak ebben a politikai szerveződésben azok a működésbeli és személyi kockázatok és hiányosságok, amelyek kételyeket támasztottak bennünk mind az általánosan vett politikai-politizálási képességek, mind pedig a várható teljesítmény tekintetében. Többször és nyomatékosan adtunk hangot e kételyeinknek ezen a blogon.

A történtek sajnos igazolták a kételyeinket!

Az Együtt 2012 és 2014 közötti története bénázások sorozata volt. Ám az ennek ellenére létrejött közösség tagjai, ha akarják, és tudatosan, strukturáltan építkeznek, az Orbán-rendszer megbuktatói és a bukása utáni korszak meghatározói lehetnek. Ha van merszük, eszük, bátran, és másként cselekedni, mint ahogy eddig tették.

Ez a dolgozat azért született, hogy ebben irányt mutasson!

 

2. Haza és Haladás - és a GDP-termelők

Mióta az Együtt és annak „elődszervezete”, a Haza és Haladás a politikai porondon volt, mindig egyértelmű volt az, hogy a középosztály, azon belül is a GDP-termelők támogatása nélkül nem fog tudni az ország vezető politikai erejévé válni. Mind a Haza és Haladás, mind pedig az Együtt szellemisége, mondanivalója és kommunikációs stílusa ennek a közegnek volt címezve. Ez a közeg volt alkalmas annak befogadására - gondolkodásmódja, értékrendje, képzettsége és tapasztalatai révén. Meg is indult a közeledés: az említett rétegben 2011 és 2013 között nagyon elterjedt volt az a meggyőződés és remény, hogy 2014-től egy újabb Bajnai-kormány teheti rendbe az ország ügyeit és folytat majd szakszerű politizálást. E remények csúcspontja Bajnai Gordon 2012. október 23-i felszólalása volt a Milla-tüntetésen: akkor tömegek érezték úgy, hogy bekövetkezett az, amire vártak.

Ehhez képest szinte azonnal nagyon különös lépéseket tett a Bajnai-vezette Együtt:

  • ahelyett hogy a természetes szavazóbázisával lépett volna szövetségre,
  • ahelyett, hogy őket invitálta volna meg a maga szervezett köreibe,
  • ahelyett, hogy nyíltan felkérte volna őket, hogy állítsák e politika szolgálatába az erőiket, a tudásukat és a tapasztalataikat,
  • ezáltal építve saját, erős tömegbázist,

valami egészen más történt:

  1. Egyfelől összebútorozott két (majd még egy harmadik) olyan politikai szerveződéssel, amelyek értékrendje és céljai igen távol álltak a sajátjától. Itt a Milláról és a Szolidaritásról van szó, amelyek mellé később az LMP-szakadárokból alakult PM is odakerült.
  2. Másfelől azonnal, már megalakulása pillanatában azokkal a baloldali pártokkal szándékozott választási együttműködésre lépni, amelyeket az Együtt természetes szavazóbázisa már 2010-re joggal minősített kormányzásra alkalmatlanoknak.

Az első pontban említett mozgalmakkal, szervezetekkel való szövetkezés kára az volt, hogy az Együtt természetes elsődleges szavazóbázisa (a GDP-termelők) által helyesnek tartott és Bajnai Gordon által is a számára követendőnek hirdetett politikával szemben („…nekem bizony minden ígéret mögé fedezet is kell. Forintra-fillérre kiszámolt terv arról, hogyan jutunk A-ból B-be”) egy szociáldemagóg, eklatánsan baloldali szakszervezetnek és egy tulajdonképpen csupán protesztakciókra képes, informális, számos belső ellentéttől szenvedő Facebook-csoportnak engedett komoly beleszólást a kidolgozandó programba, stratégiába és politikai kommunikációba.

Ez megdöbbentette a potenciális elsődleges támogatói bázist, ami jól megmutatkozott az Együtt támogatottságán is: a kezdeti lelkesedést közömbösség, érdektelenség és támogatatlanság követte. A párt egészen a 2014-es választásokig képtelennek bizonyult arra, hogy növelje a támogatottságát.

Ezt a helyzetet és tendenciát csak tovább rontotta a második pontban említett szövetségi politika. Az alapkoncepció talán még helyes is volt: Bajnai azt tervezte, hogy az Együtt lesz az az ernyőszervezet, amely alá besorakoznak az ellenzéki pártok, vagyis az MSZP, a DK és természetesen az LMP is. Talán még működhetett is volna ez a terv, ha előbb az Együtt komoly, saját tömegbázist épít, éspedig azokból a pártonkívüliekből, akiknek az érdekei egybevágtak a Haza és Haladás elképzeléseivel. Rájuk támaszkodva, mint az addigra már a legnagyobbá vált és dinamikus növekedést produkáló ellenzéki demokrata párt, egészen más alapállásból tárgyalhatott volna az Együtt – valamikor 2013 őszén – az MSZP-vel és a DK-val. (Az LMP-vel eleve lehetetlen volt bármiféle szövetség, e párt sajátos érdekei következtében).

Ha egy erős és a saját tömegbázisában hiteles Együtt kezdeményezett volna össz-ellenzéki szövetségkötést (a Bajnai-féle ernyőszervezetként), éspedig úgy, hogy a szövetségben résztvevők egyértelmű garanciák mentén kötelezik el magukat a transzparens állam megvalósítása mellett (ezzel jelentősen mérsékelve a 2002 és 2009 közötti ciklusban tapasztalt korrupciót, a hagyományos szocialista mutyipolitika lehetőségét), akkor a saját támogatói bázis tagjai (a GDP-termelők) elfogadták volna a szövetségkötést. Belátták volna annak választásmatematikai szükségszerűségét. Az MSZP-vel és Gyurcsány Ferenccel szemben táplált (megalapozott) ellenérzésük nem amortizálta volna jelentősen a támogatói bázist. Ha az Együtt a politikai porondra lépése alkalmából azonnal meghirdette és meg is valósította volna önmaga megnyitását az elsődleges támogatói bázisból jövők előtt, nekik valós beleszólást, hatalmat adva a párt belső életében és döntéseiben, akkor a további ellenzéki pártokkal való szövetségkötési tárgyalások során az Együtt a kellő érdekérvényesítő erővel képviselhette volna a teljesítmény- és képességalapú jelöltállítás paradigmáját. Megelőzhette volna azt, hogy az MSZP és a DK végül sikerrel áterőltethesse a maga „pártnomenklatúra-alapú” képviselőjelölt-állítási módszerét. Mivel az ernyőszervezet jelöltjei valóban hiteles és felkészült személyek lettek volna, növekedett volna az ellenzéki választási szövetség győzelmi esélye.

Mindez sajnálatosan elmaradt.

Az Együtt olyan politikát-pártpolitikát vitt tovább 2012 és 2014 között, amely túlzottan is emlékeztette az elsődleges potenciális támogatói bázisát (a GDP-termelőket) arra a politikai stílusra és gondolkodásmódra, amely az MSZP korábbi kormányzati ciklusait és pártéletét jellemezte.

 

3. Nyitottságot, garanciákat, meritokráciát!

Le kell vonnunk az eset tanulságait:

  1. Az Együtt sohasem válhat komoly, adott esetben kormányképes politikai erővé, ha folytatja eddigi, többszörösen is sikertelennek bizonyult belső káderpolitikáját. Sosem válhat kedvelt, tehát választható párttá a potenciális elsődleges szavazóbázisa számára, ha nem nyitja meg önmagát és kifejezetten nem invitálja meg e szavazóbázis tagjait a soraiba.
  2. Saját, erős tömegbázis híján a párt el fog sorvadni 2018-ra, mert önmagában a Fidesz-kormányzás csapnivaló színvonala nem fog segíteni az Együtt támogatottságának növelésében. Éspedig azért nem, mert az elsődleges szavazóbázis kezdeményezőkészséget, dinamizmust, magabiztosságot és mindenekelőtt meritokráciát vár el az őt képviselni akaró párttól. Ebben nincs kompromisszum!
  3. Az elmúlt két év bebizonyította, hogy a párt belső szellemi erőforrásai nem elégségesek.
  4. A párt politikai módszerei elavultak, leginkább a 2000-es évek MSZP-jének szemléletmódját tükrözik. Ez teljességgel inadekvát a jelen helyzetben.
  5. Az a fajta reagáló, adaptív-követő hozzáállás, amelyet a párt részéről gyakorlatilag kezdettől tapasztaltunk, nem mehet tovább. Követéssel nem lehet az élre kerülni!
  6. A potenciális támogatók megnyeréséhez nem elegendő a szakpolitikaiság, hanem valódi politikát kell csinálni, amely hat az emberekre. Nem elegendő a támogatók megszerzéséhez az, ha szakmailag megalapozott programmal rendelkezik a párt: bizalmi politikát kell kínálnia, mert a magyar politikai élet teljességgel bizalom- és garanciahiányos.

A fentebb már többször említett GDP-termelők abban érdekeltek, hogy egy átlátható államban, kompetens kormányzás mellett innovatív, hatékony és ezáltal versenyképes, dinamikusan fejlődő gazdaság működjön. Ám ennek ma egyetlen eleme sem adott. Éppen ezért érdekük a GDP-termelőknek az is, hogy – más, erre képes szereplők híján – saját maguk tegyenek lépéseket egy jól élhető és jól teljesítő Magyarországért. Nyilvánvaló, hogy ez lehetetlen egyénileg, ez csak egy szervezett politikai közösségben lehetséges – hiszen a változáshoz éppen egy szervezett politikai közösséget (a Fideszt) kell legyőzni.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az ország előtt csupán három lehetőség áll:

  1. További stagnálás: ez az EU-hoz képest lecsúszást jelent, a jelenlegi politikai erő hatalmon maradása esetén.
  2. A felgyülemlő, majd egy idő után elkerülhetetlenül kirobbanó, széles társadalmi rétegekre kiterjedő elégedetlenség, amely a bevett politizálás keretein túllépő, a jelenlegi hatalmat leváltó és a kormányzást – más, tematizálni és önmaga iránt bizalmat kelteni képes alternatíva híján – a szélsőjobboldal kezére juttató folyamatot indít el, s ezzel vakvágányra juttatja az országot.
  3. Megszerveződik az a politikai erő, amely kompetenciái és bizalmi politikája révén képes a jelenlegi hatalom rendezett, alkotmányos leváltására, az ország adekvát politikai program szerinti kormányzására és új társadalmi alapkonszenzus létrehozására.

Egyértelmű, hogy a felsorolt első két lehetőség nem kívánatos – a harmadikhoz pedig nagyon sok teendőn keresztül vezet csak út. Ennek az útnak a bejárására – még az elmúlt két évben elkövetett stratégiai és módszertani hibák ellenére is – az Együtt tűnik a legalkalmasabbnak, mert e párthoz köthető a legkevesebb múltbéli politikai negatívum és negatív megítélésű politikus. Ez az a párt, amelynek kezdetei és kezdetekben meghirdetett-elképzelt politikája és programja a legközelebb áll a társadalom erőforrásainak zömét adó csoportok érdekeihez, elképzeléseihez és értékrendjéhez. Így az Együtt lehet a szükséges társadalmi változásokat levezénylő politikai erő. Ám csak akkor, ha a fentebb felsorolt tanulságokat levonja, és azok alapján átalakul! Ebben az esetben nyílik meg számára az a támogatói közeg, amely nélkül – mint írtuk - nem képes vezető politikai erővé válni.

Ha mégsem hajtja végre az Együtt tagsága és vezetése a szükséges változtatásokat, ha nem nyitja ki a pártot a potenciális támogatói bázis előtt, és nem hirdet önmagán belül teljesítményversenyt, a társadalom felé pedig garanciákon alapuló bizalmi politikát, akkor az Együtt el fog tűnni, mert érdektelenné válik azok szemében, akikre támaszkodva erős párttá fejlődhetne.

Ha nem integrálja a potenciális bázisát, ha nem képes a cselekedeteivel mobilizálni azt, akkor ez a szavazóbázis társadalmi defenzívába menekül (apatikussá válik, vagy elhagyja az országot) és ezzel az ország elveszíti az esélyét a sikerre és bekövetkezik a stagnálás vagy a radikalizálódás. Mivel még a legképzettebb, legnyitottabb társadalmi rétegekben is sajnálatosan szerény mértékű az önszerveződési készség, ezért belátható időn belül aligha lehet arra esély, hogy a társadalmat erőforrásokkal ellátók (a GDP-termelők) spontán módon (azaz a nulláról megszervezve-felépítve) képesek lesznek egy ütőképes politikai erő megszervezésére, ráadásul olyan gyorsan, hogy megelőzzék a negatív politikai, társadalmi és gazdasági forgatókönyvek megvalósulását.

Emiatt óriási az Együtt politikai és társadalmi felelőssége!

 

4. Amit nem szabad - és amit kell!

A következő konkrét lépéseket várjuk az Együtt vezetőitől:

Mindenek előtt – azaz: mielőtt rátérnénk a konkrét politikai teendőkre – hagyjanak fel a Fidesz tematizálást követő politizálással! Nem az az elsődleges feladatuk, hogy reagáljanak a Fidesz lépéseire és nem is az, hogy leleplezzék a Fidesz-vezetők korruptságát, piszkos ügyeit. Az előbbi ugyanis a politológusok, az utóbbi pedig az oknyomozó média dolga, nem pedig egy, a közélt vezető politikai tényezőjévé válni akaró párté. Hogyan akar az élre kerülni az, aki csak követi egy másik politikai erő lépéseit, miközben folyton csak a másik politikai erő viselt dolgairól beszél – ám ezenközben alig valamit tudhatunk a saját politikai elképzeléseiről?

Éppen ezért (rátérve immár a konkrét politikai feladatokra) tegyék e politika közösség céljait, létét közérthetővé!

  • Hirdessék meg a transzparens magyar állam programját!
  • Hozzák létre a politikai és alkotmányos garanciák rendszerét, amely rendszer automatizmusként működve, politikai akaratoktól és személyi ambícióktól függetlenül képes az átláthatóságot, a demokratizmust, valamint a mindenkori hatalom ellenőrizhetőségét és felelősségre vonhatóságát biztosítani!
  • Vállaljanak kötelezettséget arra, hogy hatalomra kerülésük esetén az ezeket garantáló teljes mechanizmust alkotmányos alapokra helyezik, létrehozva ennek komplex jogi és intézményes alapjait!

Mindezek mentén pedig induljon el az országos pártszervezés!

  • Induljon el egy komplex program a városi és vidéki szervezetek megalapításához, a megfogalmazott célok függvényében!

Ebben az esetben komoly esélyt látunk arra, hogy az Együtt rövid időn belül azzá a politikai közösséggé váljon, amely képes integrálni a politikai hatalom megszerzéséhez szükséges támogatói bázist és így a demokratikus ellenzék meghatározó, a közéletet és a folyamatokat tematizáló pártja lehet.

Ellenkező esetben ez a párt bizonyosan nem fogja elnyerni a potenciális szavazóbázis bizalmát és így a támogatását sem, majd rövid időn belül érdektelen és befolyás nélküli politikai kövületté válik!

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr587054865

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lavór 2015.01.09. 09:35:47

Én eddig azt hittem, hogy a választókat kellene meggyőzni. Na de "A jó pap holtig tanul."

nevetőharmadik 2015.01.09. 09:58:21

@lavór: Mert mi mást sikerült kiolvasnod a posztból? :D

ősbölény 2015.01.09. 10:31:45

Alapvetően egyetértek a cikk mondanivalójával, de úgy gondolom, az elkövetett hibákat már nem lehet jóvá tenni. Sajnos.
A cikkben írottakat kiegészíteném saját személyes tapasztalataimmal.
Bajnai 1912. októberi beszéde után azonnal jelentkeztem tagként az Együtt-be. Majdnem egy év eltelte után, 2013 júniusában kaptam erre visszajelzést, meghívtak a 8-9. kerületi csoport alakuló ülésére. Amin a megalakulás nem történt meg, és ez volt azóta is az egyetlen offline rendezvény az online jelentkezettek számára. Pontosabban időről-időre meghirdettek kitelepüléseket, amin az Együtt programját kellett volna terjeszteni, de mivel ezt a programot magam sem ismertem, arról nem is beszélve, hogy megvitatására egyáltalán nem hívtak meg, nem települtem ki.
Állítólag a választások előtt valamikor volt egy országos taggyűlés, amelyen többek között befogadták a PM-et, de erre sem kaptam meghívót.
Az önkormányzati választási kampányban pedig megdöbbenve láttam, hogy az Együtt-PM "Új Baloldal"-ként hirdeti magát. Ennek ellenére, jobb híján a jelöltjeikre (jelöltjeinkre?) szavaztam, de nem lepődtem meg, hogy egy szem listás helyet sikerült elnyerni (egy olyan jelölttel, akinek a létezéséről csak a kampány során szereztem tudomást).
Úgyhogy ágyő Együtt, egyelőre szorgalmasan tüntetgetek az "Orbán takarodj" jelszó alatt, egyelőre kétszer sikerült részt vennem a tüntetést meghirdető valamelyik szervezet megbeszélésén, de úgy vettem észre, nekik sincsenek stratégiai elképzeléseik, a számukra ismeretlen pofáktól származó javaslatokra pedig egyáltalán nem kíváncsiak.

Bársony és Selyem 2015.01.09. 11:01:14

@ősbölény: Alapvetően egyetértek veled az Együtt elmúlt két évben (és sajnos azóta is) tanúsított magatartásával kapcsolatban. Fogd fel ezt a posztot úgy, mint egy utolsó figyelmeztetést!

Minden tudásunk és képességünk megvan ahhoz, hogy – az általad is említett stratégia nélküli és a saját körükbe zárkózó tüntetésszervezőkkel ellentétben – komoly, megalapozott stratégiával, programmal és propagandával lépjünk a Köz elé, saját névvel-szerveződéssel-arculattal. Ám mivel mi alapvetően nem akarunk politikussá avanzsálni/degenerálódni, így adunk egy utolsó esélyt.

Ami azt illeti, mi sem igazán hiszünk abban, hogy változni fog az Együtt vezetésének hozzáállása, ui. ők valahol a lelkük mélyén meg lehetnek arról győződve, hogy tulajdonképpen jól csinálják és elég úgy csinálni, ahogy csinálják. Ami persze képtelenség: hiszen az eredmény nem igazolja ezt.

2012 és 2014 között azzal az indokkal tartották távol az új belépőket a szervezettől és pláne az érdemi döntésektől, hogy – úgymond – „ne lehessen őket új belépőkkel megpuccsolni”. (Ez ui. mind az MSZP-nek, mind a Fidesznek kedvelt és alkalmazott módszere: szervezetten és tömegesen léptetnek be az alapszervezetekbe saját embereket – aztán, megszerezve ott a számszerű többséget, elindítják a saját embereiket a vezető pozíciók felé, így alakítva számukra kedvezővé a párt viselkedését, döntéseit.) Ebből a félelmükből is kitűnik, hogy az Együtt vezetői alapvetően az MSZP módszereiben nőttek fel…

Ez az önvédő stratégia azonban éppen a lehetséges tömegbázistól szigetelte el a pártot és éppen azt akadályozta meg, hogy a párt vezetésbe bekerülhessenek azok a személyek, akik tudásuk, képességeik, tapasztalataik és mentalitásuk alapján lendületet tudtak volna adni ennek a pártnak, győzelemre segítve-vezetve azt. Nem tudok szabadulni attól a kényszerképzettől, hogy ebben a jelenlegi vezetős pozícióféltése is szerepet játszott, valamint a saját „profi politikusi” önképük önmaguk és egymás előtti megvédésének szándéka is.

…Mondom még egyszer: ez a poszt egy utolsó figyelmeztetés: egy ultimátum a potenciális tömegbázistól!:-)

borzimorzi 2015.01.09. 15:19:05

@Bársony és Selyem: Ultimátum? Hűha, de komolyan veszi magát valaki! :-)

Az Együtt egyébként nem teljesen reménytelen alakulat, csak vannak vele bajok. Nagy bajok. Azok a vezetői, akik kudarcot kudarcra halmoztak, sem önkritikusan lemondani nem kívánnak, sem pedig megújulni. Minden reményüket abba vetik, hogy a Fidesz annyira magára fogja haragítani az embereket, hogy majd egy másik párt kap bizalmat a választóktól. Épp csak el se jutnak odáig, hogy még ha így is lenne, miért pont az Együtt legyen a váltópárt? Mit tett ezért?

Épített országos szervezetet?
Nem.

Toborzott sok ezer tagot?
Nem.

Felépített olyan politikusokat, akiknek a szavára megmozdul az ország?
Nem.

Kidolgozott jó programokat, amelyek többféle változatban - teljes, rövidített és szlogen rövidségű - változatokban is hozzáférhetőek?
Nem.

S főképpen, tett valamit azért, hogy az emberek bizalmát és rokonszenvét megnyerje?
Nem.

Hát, ez így nehéz lesz.

De még talán nem késő. Még talán felismerik, hogy a beépülő maszopnyikoktól rettegni dőreség. Hiszen azok részint kihaltak, mint a mamutok, részint meg olyan kevesen vannak köztük, akikről ne lehetne már 2 mondat után megmondani az mszp-s kötődést, hogy ihaj...

Mostanra ott tartunk, hogy a potenciális támogatók és belépők is félnek, mert nem azért akarnak dolgozni, hogy majd a nyakukba üljenek, és az ő jó munkájuk eredményét önmaguk pozíciószerzéséhez használják fel azok a régebbi Együtt-vezetők, akik saját érdemeik alapján pontosan oda jutottak, ahová. Ezeknek az embereknek a felkapaszkodásáért nem sok ember akarna kitelepülni, kampányolni, pénzt és energiát áldozni...

Tehát az Együtt megindult a lejtőn. Nemcsak, hogy új emberek nem tülekednek érte, hogy nekik is részük lehessen az Ősbölény olvtárs által leírt bánásmódban, hanem még a régebbi tagok is szivárognak elfele. Ha nem érzik, hogy nekik tennivalójuk lenne, akkor ezen nincs mit csodálkozni...

Ennek ellenére még nem írnám le az Együttet. Még észre térhetnek. De már nincsen sok idejük. Már ott billegnek az érdektelenség határmezsgyéjén. Még be-be tud kerülni Szigetvári Viktor az ATV-be Olgához, hogy megint lerántsa a leplet valami zaftos narancsbolsi ügyről, á la Juhász Péter. De ez kevés. Akiknek ma még magyarázgatni kell, hogy a Fidesz egy országrontó és nemzetvesztő bagázs, az túl hülye ahhoz, hogy egy fia peták GDP-t is megtermeljen, vagyis nem potenciális szavazó.

Az Együtt, ha fel akar támadni hamvaiból, akkor túl kell, hogy lépjen ezen. Az Orbán-rajongókra nem kell vesztegetni a szót. Azok büszkén verik a mellüket, és boldogan kipengetik az útdíjat, vagy ki se teszik a lábukat a településükről. Nem kell a vakhitűekre időt vesztegetni.

Azokhoz kell szólni, akik a Fidesz utáni időre készülnek, és a jövőt akarják alakítani, jobbítani!

Ha az Együtt erre képtelen, majd lesz más, aki elvégzi a feladatot. Csak az idő: pénz. Ha sokáig megy ez az impotens hülyéskedés, akkor nem lesz európai értékeknek megfelelő, választható alternatíva. S akkor a Jobbik jön, az meg eladja az országot Putyinnak egy marék pudvás mogyoróért. Na, onnét visszatángálni az országot Európába: az 40 év. Minimum! Már mostanra is romboltak a fidesznyikek annyit, hogy kell 20 év rendbe tenni. S akkor még csak a startvonalhoz mászunk vissza, a rendszerváltáskori regionális pozíciónkba verekedjük vissza magunkat. Hol van attól még az átlagos osztrák életszínvonal!

Ilyesmiket gondolok erről. Bocsánat a hosszáért!

Üdv:
b

danyielsztájn 2015.01.09. 15:49:34

Valóban nincs semmi és senki az elégedetlenségi megmozdulások tájékán, amelyből kinőhet valami jó? Valóban az Együtt az egyetlen reális alternatíva, amelyről érdemes írni?
De hát ti is megírtátok már többször is, hogy Bajnai teljességgel alkalmatlan arra a feladatra, hogy megdöntse a jelenlegi rendszert!

KissGecihuszár 2015.01.09. 16:04:11

Már bocsánat, hogy kellően ünnepromboló leszek, de speziel nekem az együtt úgy egy nagy 00, ahogy van! Miért is lenne az a kívánatos cél, hogy az együtt legyen a fidesz váltópártja? Az az együtt, aki egy olyan bajnait volt képes felvonultatni, akinek vér tapad a kezéhez, aki ugye ex wallisosként a Hajdú-bét kapcsán azt merte kiböfögni a retkes pofáján, hogy "megpróbáltuk, nem értettünk hozzá, ez van..." Na, nekem egy ilyen figura által debütált pártból köszi, de nem kell! Ide igenis olyan emberekből kell 100-200, akik velem együtt bőven eleget láttak, tapasztaltak, mert bejárták az országot keresztbe-kasul és képbe kerültek abban a tekintetben, hogy mit is kell kezdeni a Keleti, Déli megyékkel, mely ugye az ország területének 70%-a, kb. 5 millió honfitársunk (még) lakhelye és nem a vízfejből óhajtanák meghatározni a "mainstream" irányvonalat, úgy hogy ezt a jelenlegi GDP termelő status quo-t fenntartanák, ahol a vízfej és agglomerációja termeli meg a honi GDP 50%-át, míg Győr és agglomerációja további 10%-ot, Kecskemét mondjuk 6%-ot,Nyugat-Dunántúl többi megyéje további 20-at és a maradék 14%-on osztozik a Keleti és Déli országrész. Mert ameddig ebben a szellemben gondolkodik itt bármelyik erő, nos addig lehet ám szép színes szélesvásznú prozsékat böfögni nap, mint nap, de ha egyszer a fentebb említett megyékben élőknek továbbra is csak a vízfejbe, ill Győrbe, Kecskemétre való költözés marad, rosszabb esetben a "disszidálás", nos addig felejtsen el itt mindenki minden ideát a minőségi életről, gyarapodásról, elnéptelenedés visszafordításáról, miegymásról! Igenis, a radikális, mondhatni forradalmi lépések ideje érkezett el, azaz amit csak lehet, azt költöztetni kell a vízfejből Keletre, Délre, tokkal-vonóval, mert semmilyen más eszköz nincs a tönkretett országrészek belátható időn belüli felzárkóztatására, az ott élők ott tartására! Aki képes azonosulni ezzel a programmal, nos az lehet ennek az országnak a következő vezetője, még akkor is, ha ez a vízfejben élők jelentékeny részének nem is lesz megfelelő. Azt vegye mindenki tudomásul, hogy a politikát nem szerelemre, szeretetre játsszák, hanem a többség érdekeit szem előtt tartva, márpedig az 5 millió, eddig kisemmizett, tönkretett Keleti, Déli megyékben élő ember érdeke sokkal fontosabb, mint 1-1.5 millió Bp-n, ill az agglomerációban élő és esetleg a nagy újraallokáló programban költözni kényszerülőé! Pláne, hogy az elmúlt 25 évben csak ez utóbbiak érdekeit nézte az aktuális éra, minek meg is lettek az összes negatív következményei, melyek tulajdonképpen sehol senkinek nem jók.

savanyujóska 2015.01.09. 16:15:50

Vagyok elég rosszindulatú ahhoz, hogy az ellenzéki tehetetlenség egyik okának a magyar értelmiség tradicionálisnak tekinthető intellektuális rasszizmusát tartsam, vagyis azt, hogy nem tekintik embernek azt, akinek nincs diplomája. Addig rendben van, ameddig a belvárosi kávéházakban kell megváltani az országot, a gondok ott kezdődnek, amikor ebbe az úgynevezett népet is be kellene vonni, és az ellenzéknek láthatóan fixa ideája, hogy a nép az, amit a fészbúkon mozgósítani lehet. Sajnálattal jelentem, hogy a nép nem a Nádor téren tüntető néhány ezer diák, és nem a blogok néhány ezer kommentelője. A nép ennél sokkal lejjebb van, és úgy tűnik, még nem került be egyik ellenzéki kezdeményezés látókörébe sem. Egyedül a Jobbik látszik rájönni arra, hogy a magyar tömegeket nem lehet az interneten keresztül elérni, és a blogok írásánál sokkal hatékonyabb egy állítólag rég elavult „papíralapú” újságot kiadni, amit reklámlapokkal együtt terjesztenek.

borzimorzi 2015.01.10. 12:25:32

@KissGecihuszár: Már bocs, de attól, hogy egy üzemet elköltöztetsz Bp. agglomerációjából 200 km-re délebbre vagy keletebbre, attól az még egy fikarcnyival több profitot sem tud megtermelni, hanem csak pont ugyanannyit. Ugyanannyi adót is fizet, mint addig. Az ország semmivel nem járt jobban, csak az az X ember, akit a cég foglalkoztat, most nem egy vidéki településen munkanélküli, hanem Bp. mellett valahol.

Amire szükségünk lenne, az az,hogy kiszámítható gazdasági környezetben érdemes legyen cégeket alapítani, beruházni. Amíg a vidéki embereknek csak ezt a hülye "fújfúj Budapest" nótát nyomatjátok, addig se befektetőt kerestek. Nem kárhoztatlak érte, én se mernék ma beruházni Magyarországon, ahol egy idióta kormány egy tollvonással képes komplett ágazatokat tönkretenni.

Üdv:
b

Bársony és Selyem 2015.01.10. 12:55:58

@danyielsztájn: Kezdjük Bajnaival: Ő már az őszi önkormányzati választások után kiszállta az Együttből – sőt: gyakorlatilag a tavaszi országgyűlési választás után már nemigen vett részt az operatív munkában-irányításban. (Egyébként pedig valóban mindenkor alkalmatlannak tartottuk a vállalt feladatra.) Azóta Szigetvári Viktor vezeti a pártot. Meglátjuk, hogy ő tud-e és akar-e a nyilvánvaló politikai és társadalmi szükségszerűségek szerint vezetni?

Ami az elégedetlenségi megmozdulásokat és az azokból kinőhető „valami jót” illeti, igen-igen szkeptikus vagyok. Nem látom egyikben sem a tudást, a kellően széles látókört, az összefüggésekben való gondolkodás magától értetődő mivoltát - és nem látom azt sem, hogy felfognák: egy intézményesen szervezett hatalom csak egy intézményesült és szervezett ellenzékkel győzhető le, továbbá, hogy az ország vezetése sem lehetséges intézményen kívüli formákban. Egy régi előadásomban mondtam azt, hogy „a „Le ezzel, vagy azzal!!!”-közösségek felbomlanak abban a pillanatban, ahogy az ad hoc-célt elérték (és általában szépen vissza is rendeződnek ezt követően a dolgok…).” Ezt láthattuk a netadó elleni tüntetésnél is: nem lépték meg azt a logikus lépés, hogy a Fidesszel szemben parciális ügyek mentén nem lehet tartós siker elérni, ezért az egész rendszert felváltó paradigmát kell felkínálni a társadalomnak.

Nem azt írtam, hogy az Együtt az egyetlen reális alternatíva, mert az akár a múltbeli, akár a jelen formájában nem jelenthet alternatívát, éspedig a tematizálóképtelen politizálása következtében. Az Együtt átalakulhatna egy erre képes és így komoly tömegbázist birtokló párttá – kérdés, hogy van-e erre hajlandósága a párt jelenlegi vezetőinek? (A tagságban, különösen az újonnan belépőknél, tudom, hogy komoly szándék van erre!)

borzimorzi 2015.01.10. 14:27:25

@savanyujóska: Ez valóban így van. Az új kezdeményezések mentségéül azért hadd említsem meg, hogy a Jobbikkal ellentétben őket senki sem finanszírozza. Nemcsak Moszkvából nem, hanem sehonnét sem. Márpedig a nyomdai és terjesztési költség nem két fillér...

Üdv:
b

savanyujóska 2015.01.11. 08:25:30

@borzimorzi: Itt lehetne szerepe a balliberális világösszeesküvésnek, vagy Sorosnak, vagy a CIAnak, hogy tolnának bele egy kis pénzt az ígéretesebb ellenzéki csoportokba. Ez nem történt meg, pedig pár éve még szó volt arról is, hogy újraindítják a Szabad Európa rádiót, amit kivételesnek jó ötletnek éreztem, tehát nem is lett belőle semmi. Most az a helyzet, hogy a Nyugat, vagyis Brüsszel, nem az ellenzéket, hanem Orbánt finanszírozza, és a NER az ő pénzükön épült fel.

KissGecihuszár 2015.01.11. 11:00:43

@borzimorzi: Tudod, az a gáz, hogy amit mondasz, az egy nettó vicc, ugyanis immáron 25 éve permanensen szarik mindenki a real vidékre, hiszen a '90-es évek elején tök egyszerű volt lepusztítani ott mindent (L. "elavult, a tőkeerős nyugati cégekkel -még jó, hogy- versenyezni képtelen Borsodi nehézipari cégek, vagy épp Békési könnyűipari, ruhaipari cégek, stb a sort hosszasan lehetne folytatni akár a Dél-Dunántúlon is), majd a befektetni óhajtó cégeket lehetőleg a vízfejbe irányítani, mondván "csak itt van élet". Aztán mikor világossá vált, hogy ebből nagy baj lesz, akkor jött a nagy ballibsi fejvakarás, melynek lett az a fő üzenete, hogy aki tehetséges, jól képzett, az ugyan "költözzék má fel" a vízfejbe, aki meg nem, nos az akassza fel magát a teljesen reménytelenné vált Kelet, Dél-Magyarországon! Elárulom, miért is lenne ez egyfajta gazdasági turbo Hazánknak az elkövetkező 8-10 évben. Mint említettem, a sorsolással költöztetendő, éves nettó 200 misi feletti árbevételű cégek (ez alatti árbevételűek is költözhetnek, ha akarnak, dettó kapnának hozzá jelentős támogatást) 70%-ról lenne szó, tehát nem az összesről! Épp ezért bőven maradna Bp-n melóhely a továbbiakban is inkább itt maradni óhajtó (ex)munkatársak számára, s mert nyilván a makrogazdasági feltételeket is változtatnám, hiszen a jelenleginél csak jobbat lehet kialakítani, nos épp ezért egész biztosan seregnyi új beruházó, befektető jönne Bp-re is, akiknek mindenképp Bp gerjedelmük van. Viszont a real vidékre költöző ex Bp-i,illetve ex agglomerációs cégek egész biztosan jó hatással lennének az új helyük ún. bérkörnyezetére is, ezáltal az oda újonnan invesztáló, az országban eddig még nem jelenlévő külföldi befektetőket is egyfajta bérversenyre késztetné, azaz nem mehetne az a gyakorlat, mely pl a Flextronics Tabi üzemében dívik, mi szerint nettó 70-80 ezrekkel szúrják ki a melósok szemét, mondván a környéken nincs más olyan munkáltató, amelyik bérversenyre kényszerítené őket és passz. De ami a legnagyobb lökést jelenthetné, az az igények kielégítése okán megnövekvő infrastrukturális, ingatlan, egyéb kereskedelmi, szociális ingatlanok építése Kelet és Dél-Magyarországon és a feleslegessé váló -hiszen a program célja a Bp-i, ill agglomerációs lakosság 1.5 milliós csökkentése!- fővárosi, elsősorban elavult panel, illetve reménytelenül lepukkant belvárosi ingatlanok, kiüresedett, mára már esetleges felújításra megérett irodaház-falanszterek, plazák bontása és a területük ÖRÖKÖS beépítési tilalom melletti rekultivációja, parkosítása, hiszen BP "büszkélkedhet" Európában az egyik legkevesebb zöldfelülettel / lakos! Szóval ezen melók hosszú évekre lekötnék a jelenlegi munkanélküli sereget, de még a közmunkások jelentős részét is, hiszen pl. egy autópálya, vasút, vagy épp villamos vonal építéshez kapcsolódó segédmunka már mindenképp értékteremtő, tehát akár még jobban is kereshetnek általa, mint az árok kapirgálással, rőzsegyűjtéssel. Ja és hidd el, hogy én nem a "fújfúj Budapestet" nyomatom, hanem akit csak lehet, arra próbálok rábeszélni, hogy -főként a "classic" ipari gyártó cégek esetében- a gyárukat lehetőség szerint Borsodban, Szabolcsban, Békésben, Baranyában, Somogyban hozzák létre (L: régebbi kommentjeimet a user tabomon), hiszen ezek megyékben is ugyanolyan Magyarok élnek, mint mi itt a vízfejben, sőt -mivel sokakat volt szerencsém KKV-s bankos múltam során személyesen megismerni- bizonyos készségek, hozzáállás tekintetében nekünk van mit tanulni tőlük! Ezek az emberek nem várnak mást, csak kábé olyan életminőséget, mely teljesen természetes Bp-n, vagy épp Győrben. Ezt lehet tőlük elvitatni?? Egyébként nagyjából erről szól a "történelmi" NSZK sikere is, élhettél bárhol Bayerntől Rhein-Pfalzon át egészen Hessenig, mindenütt megtalálhattad a boldogulásod, s ezért mindenütt ugyanolyan mértékben becsültek meg. Persze jobb volt mondjuk Stuttgart, mint a Ruhr-Gebiet egyik-másik nehézipari városa, de logikusan más és más lehetőség állt egy autóipari, illetve egy vasipari szakmunkás rendelkezésére...

meggyes alfonz 2015.01.18. 19:56:05

@KissGecihuszár: Ember! Tudod miről beszélsz? 200mFt pl. egy kis szoftverfejlesztõ cég árbevétele. Szerinted mi történne, ha egy ilyen céget le kellene költöztetni Pécsre? Azonnal tönkremenne.
Tudod, hogy mi a kapitalizmus? Azt persze lehetne, hogy az állam támogassa a vidékre települést. De ahhoz vidéken megfelelő, képzett, használható munkaerõre lenne szükség.

KissGecihuszár 2015.01.20. 16:11:16

@meggyes alfonz: Ember! Igen, tudom! Naná, hogy -mint ahogy azt már több ízben itt/ott említettem- MINDEN, tehát hazai és EU-s támogatások felhasználásával költözhetne a példádban említett szoftveres cég is mondjuk Szentesre, vagy Dombóvárra, ahol, vagy a környékbeli településeken egész biztosan fog akadni még 3-4-5 okos, profi szakember, akinek épp ezért nem kell "felköltözni" a vízfejbe! komolyan elképesztő, hogy milyen köcsög sztereotípiák vannak ezzel a "vidéken csupa hülyék, bezzeg a "vibráló, 1000 színű fővárosban csak jéghideg profi cool yuppiek élnek" szólammal, mely egész konkrétan egy koronás baromság! Igenis lehet és kell is helyzetbe hozni a real vidék képzett, okos, tanulni, fejlődni -lehetőleg a lakóhelye közelében- akaró polgárait, mert ezzel kaphat az ország 70%-a egy utolsó esélyt, tekintettel arra, hogy az elmúlt 25 évben a sok pesti fasz prekoncepciói okán ott rúgták, ütötték ezeket a szerencsétlen Keleti, Déli embereket, ahol csak érték!