2014.09.18. 18:23 Szerző: ROZ

„Fasiszták”-e?

Ígéret és végzet.jpg

Klar der Himmel, hell die Stern’, Und das Lager winkt von fern, |: Wenn wir so marschieren, :| Wenn wir so marschieren.

(Tiszta az ég, világosak a csillagok,/És távolról a tábor integet,/Ha mi menetelünk,/Ha mi menetelünk,)

Hermann Kretzschmann-Herms Niel: Wenn wir so marschieren (Ha mi menetelünk) – 1930-as évek

 

2009-2010 táján divat volt „bérrettegőnek” gúnyolni azt a néhány politikai közgondolkodót, akik arról írtak, hogy milyen lesz-lehet egy újabb Orbán-rendszer. Mind az idő megmutatta, ezek a kigúnyolt „jövendőmondók” nem tévedtek és nem is túloztak: pontos leírását adták a máig bekövetkezetteknek. Manapság pedig azokat szokás így kigúnyolni, akik „fasizmusként” jellemzi azt a politikát, amely Magyarországon folyik. Az ellenérvek ugyanazok, mint a 4-5 évvel korábbiak: „túloznak, rémítgetnek”…

…Kérdem én: mit szól majd a csupán néhány évvel későbbi utókor, ha a „bérrettegők” mai diagnózisa is helyesnek fog bizonyulni? Nem lenne-e okos dolog már ma odafigyelni arra, hogy ha ezek a szerzők, akik 4-5 évvel ezelőtt a később bekövetkezettekről pontos jóslatokat adtak, ma ugyanazokkal az elemzőmódszerekkel jutottak a mai következtetéseikre? Mert ezek szerint a módszerek helyesek és ebből következően az e módszerekkel adódó következtetések, megállapítások is helytállóak!

Bizony: ez lenne az okos dolog!

De a válaszhoz előbb azt kellene meghatározni, hogy mit jelent ma a fasizmus? Mert az nyilvánvaló, hogy nem ugyanazok a „tünetei”, mint a ’20-as-’40-es évek fasizmusának.

A fasizmus eszközei és egynémely „stíluseleme” természetesen megváltoztak az elmúlt 80-90 év alatt. Ma már más módszerekkel lehet a fasiszta hatalom tömegbázisát adó társadalmi rétegeket elérni, megragadni és a rendszer támogatóivá tenni. Ma a lelki azonosulást és a csoportidentitást már a médiaeszközök révén lehet elérni és nem egyenruhás osztagok marsíroztatásaival. Ráadásul a „nyíltan és köztudottan fasiszta” külsőségek diszkreditálnák a használóikat, hiszen a II. világháború után maga a fasizmus diszkreditálódott azokban a körökben és közegekben, amelyek Magyarország természetes és megkerülhetetlen kulturális és gazdasági közegét jelentik. Ám a fasiszta hatalom és politika nem elsősorban a „klasszikus” külsőségeitől lesz fasiszta, hanem a céljaitól és a gondolkodásmódjától – ezek pedig hasonlóak, mint a 80-90 évvel ezelőttiek.

Nyilvánvaló, hogy a fasizmus „klasszikus korában” a nemzetek sokkal kevésbé voltak egymással olyan szoros kapcsolatban és sokkal kevésbé működtek együtt (a gazdaságban, vagy épp politikai intézményrendszerekben), mint manapság. Így az egyes országokon belül sokkal tágabb és korlátozásmentesebb tér nyílt arra, hogy az egyes politikai koncepciókat megvalósíthassák – még akkor is, ha ezek a koncepciók sokak érdekeit, cselekvési szabadságát, netán életét veszélyeztették és ha ezekről más hatalmaknak rossz véleményük volt. A korszak egyetlen nemzetközi szervezete a Népszövetség volt, amely azonban gyakorlatilag tehetetlen volt: nem volt több a gyakorlati eredményesség terén, mint ma egy budapesti belvárosi liberális értelmiségi klubocska. És a fasiszta rendszerek már akkor is előszeretettel teremtettek „kész helyzeteket” – mint ma Oroszország, vagy épp a Fidesz –, amelyekre sem a Népszövetség, sem más, demokratikus hatalmak nem voltak felkészülve és eszközeik sem voltak e helyzetek megelőzésére, vagy adekvát és eredményes, a fasiszta rendszereket visszakozásra késztető kezelésére.1 (Bizony: a történelem ismétli önmagát – ha más keretek között is -, de a ma demokratikus hatalmai sem tudnak igazán mit kezdeni az expanzív és agresszív antidemokratikus politikával. Ennek oka pedig alapvetően nem is „technikai”, hanem mentalitásbeli: a demokratikus hatalmak annyira félnek az Európán belüli totális háborútól, hogy ez lebénítja őket. Ezzel persze - ugyanúgy, mint a ’30-as években - „európai projektünk hitelességét2” veszélyeztetjük…)

Ma, ha a „nagy agresszorokat” nem is kezelik a nemzetközi együttműködési rendszerek látványosan hatékonyabban, mint a ’30-as években, de azért egy gazdasági téren gyenge és kényszerűen nyitott közepes európai országban „régi vágású fasizmust” annak klasszikus rekvizitumaival nem lehet csinálni – és persze (ahogy fentebb írtam) már nem is lenne célszerű ugyanazokat a módszereket alkalmazni. Nem lennének eredményesek, mert nem lennének a kellő hatással az adott társadalomra, hiszen annak megváltoztak az ideáljai, a vágyai és a szokásai. Ennyi eredménye mindenképpen volt a globalizációnak és a jóléti állam koncepciójának: a néptömegek fejében elmúlt a magas szárú csizmákban feszítő hadurak divatja. Elmúlt ennek a varázsa – ha ma valaki fasisztáskodni akar, akkor a mai tömegmágiát kell alkalmaznia. Ami mindenképpen megmaradt követelményként, az a nacionalista-karizmatikus népboldogító, aki leveszi az egyszerű emberek válláról a felelősséget és csak követést vár el. Ám ez az ember ma már a „mindentudó válságmenedzser” – vagy: a sikeres népfi - imázsát ölti magára és nem valami operett-egyenruhát. (Viszont a rendszer és a vezető giccs iráni vonzalma ugyanúgy fennáll – elég csak Orbán és társai magán- és állami kultúrabeli ízlését megnézni!)

…Tehát: az előadás stílusa ugyan megváltozott a fasizmus klasszikus évtizedei óta, de a mondanivaló és a rendező célja azonosak!

Ám van még egy olyan jellegzetessége a fasiszta rendszereknek, amely nélkül „nem fasizmus a fasizmus”: a „mi”-ként definiált csoport felsőbbrendűség-tudata. A fasizmus attribútumai között kiemelkedő helyen szokás emlegetni a felsőbbrendűség-tudatot: azt, hogy az adott „fasizáló” politikai mozgalom a saját népét a többiek fölé pozícionálja. Azonban ez a fasizmusok, a fasiszta szervezetek és rendszerek némelyikére egyáltalán nem volt igaz: például a Franco-féle falangista mozgalom sem volt lényegében több e téren a „szokásos” nacionalizmusoknál. Ettől még a francoizmus „hibátlan fasizmus” volt. Így, ha a mai magyar Fidesz-rendszerben sincs a náci Übermensch-ideológiához hasonló, hivatalosan is képviselt3 nézet, ez még nem zárja ki azt, hogy maga a Fidesz-rendszer fasiszta lehessen, ha egyéb ismérveiben nagyfokú egyezést mutat a fasizmussal.

Nézzük tehát, hogy célok és gondolkodásmód tekintetében hogy áll a Fidesz, összevetve a fasizmus céljaival és gondolkodásmódjával!

A fasizmus jellegzetességeit a jelenséggel foglalkozók körében kialakult konszenzus alapján lehet definiálni. Ezeket alább pontokba rendezve írjuk le, minden egyes pontnál felsorolva a Fidesz-hatalomra jellemző sajátosságokat is. Így azonnal és szemléletesen lehet látni, „hogyan is áll fasizmus terén” a Fidesz! Minden egyes, a Fideszre vonatkozó jellegzetességet közismert tényekkel, történésekkel, illetve Orbán Viktortól vett idézetekkel támasztjuk alá, elkerülendő a Fidesz-hívekkel folytatandó felesleges vitákat és eleve lehetetlenné és esélytelenné téve az esetleges félremagyarázási kísérleteiket is.

 

1. A fasiszták az adott nemzet totalitárius állammá történő egységesítésére törekedtek a nemzeti közösség tömegeinek mozgósítása révén, az élcsapat szerepét betöltő pártra támaszkodva.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének kimondott célja, hogy a magyarokat egy „centrális erőtér” akaratának rendelje alá, kizárva mindenféle „destruktív vitát”. Orbán Viktort idézem, a hírhedt 2009. szeptember 9-i kötcsei beszédéből: „Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza - és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli.” Ez nem más, mint az itt általa „nagy kormányzópártnak” és „centrális erőtérnek” elnevezett totális állam: mindenféle parlamenti alternatíva nélkül.

A totális állam egyben a jogállam ellenparadigmája is, azé a jogállamé, amelynek alapja az egyéni és közszabadság komplex és koherens jogrendszer általi garantálása. Ezzel szemben Orbán és a Fidesz-rendszer az „igazságosság” és a „közjó” homályos és képlékeny, ám kétség kívül népszerű fogalmával operál – ahogy ezt a mai parlamenti szónoklatában is tette: „Rossz az a gondolat, hogy a politika célja a szabadság maga, és ha ez megvan, akkor minden megvan. A szabadság nagyon fontos, de nem cél, csak előfeltétel. A politika célja a közjó keresése, kijelölése és elérése.” Amint látható, itt egyértelműen totalitárius módon értelmezi a közjót, melyet – úgymond – a politika „jelöl ki”, nem pedig az ország polgárainak szabad, konszenzusos érdekegyeztetései során fogalmazódik meg, melyet aztán ezen szabad polgárok szabadon a mindenkori politika feladatául. Nem, itt a sorrend fordított és tipikusam totalitárius: „a hatalom birtokában ÉN fogalmazom meg azt, hogy szerintem mi a közjó és ezt szintén a hatalmammal élve követtetem veletek!”

A nemzeti közösség tömegeinek mozgósítása is jellemző a Fideszre: akár a „Békemenetre” gondolunk, akár a már „politikai klasszikussá” vált „kétmillióan vagyunk”-ra – de a még 2002-ből való szlogen – „A haza nem lehet ellenzékben!” – is kifejezetten a saját politikai erőnek a nemzettel való totális azonosítását mutatja. De ide vehetjük a „külmagyaroknak” megadott állampolgárságot és az azzal járó szavazati jogot is: ismét egy olyan attribútum, amely az államot nem az együttműködő polgárok közösségeként definiálja, hanem – a fasizmusra jellemzően – „népi-vérségi” alapokon. (Erről írtunk korábban részletesen Az állam polgára c. posztunkban.) Így a „nemzeti együvé tartozás” érzését, a magyar kultúra iránti elkötelezettséget és a természetes szülőföld-szeretetet is a saját politikája propagandaeszközévé teszi, azonosságot hirdetve önmaga és a magyarság között. Ez persze egyben a – szintén fasiszta – kirekesztő attitűddel jár együtt: aki nem fogadja el a mi politikai és társadalmi koncepciónkat, aki nem része a mi politikai közösségünknek, akinek „különvéleménye van”, az „nem is magyar”, az nem része a mi nemzetünknek, az „idegen” és idegen érdekeket szolgál, „ellenséges külföldi hatalmak ágense”!

 

2. A fasizmus ellenséges a liberális demokráciával, a szocializmussal, a kommunizmussal szemben. A fasizmus fő ellenségének a szocializmust és a kommunizmust tekintette, de időnként kritikus volt a kapitalizmussal szemben is, egyfajta „harmadik utat” javasolva a kapitalizmus és a marxista szocializmus között. A fasizmus bizonyos elméleteket és terminológiát a szocializmustól kölcsönzött, de azzal ellentétben az emberi társadalmon belüli fő ellentéteket nem az osztályok között találta meg, hanem a nemzetek és az emberi „fajok” között.

A gazdasági életben a jelentős állami tulajdon és állami beavatkozás mellett nagy teret kapott a nemzeti tőke, beleértve a nagytőkét is: A „nemzeti nagytőke” fogalmát a Fidesz hosszú ideje és nyíltan (nem törődve a fogalom kifejezetten a fasizmushoz kötődő eredetével) használja – ez büszkén deklarált céljai közé tartozik.

A Fidesz szocializmus-eredetű (etatista) terminológiája és kezdeményezései mindennaposak. De megjelenik ez az eredet az állammonopolista gazdasági, kulturális, egészségügyi, szociális és oktatási keretek kialakításában is.

Az „illiberális állam” nyílt politikai és társadalmi programként való meghirdetése bizonyítja a Fidesz liberális demokrácia-ellenességét. Ez a fasizmus-kellék tehát „kipipálva”. De az „unortodox” gazdaságpolitika (amely kifejezetten szembemegy a liberális gazdaságpolitikával) szintén azt mutatja, hogy a Fidesz egész koncepciója tagadja a liberális demokráciát.

A szocializmussal az Fidesz-rendszernek az a baja, hogy az esélyegyenlőség, amely szocializmus alapelve, a Fidesz-rendszer kifejezetten szembemegy az esélyegyenlőséggel – elég csupán az oktatási rendszernek a szegényebbekkel szembeni represszív jellegét említeni. A magas szintű és esélyegyenlőség-alapú oktatás a társadalmi mobilitás leghatékonyabb eszköze, ám ha működhetne a társadalmi mobilitás – amely tulajdonképpen nem más, mint az egyéni teljesítmények és képességek nyílt, szabad versenye! –, akkor odalenne az elit fent említett primátusára alapozott Fidesz-féle társadalomkoncepció, amely az úgynevezett „munkaalapú társadalomban” fogalmazódik meg. Erről a „munkaalapú társadalomról” korábban részletesen is írtunk a Miért zsákutca a „munkaalapú társadalom”? című posztunkban. Ott olvasható e téma teljes kifejtése – most csak egy mondatot idézek, a „munkaalapú társadalom” lényegéről és valódi céljáról: Dolgozz nekem ócsóért - és fog be a pofád!

Ami az antikommunizmust illeti, ez alakulása óta jellemző a Fideszre – mind a vezetőire, mind a törzsszavazó-bázisára (amely szavazóbázis tekintélyes részét „örökölte” az MDF-től). Az MSZP „utódpártiságának” örökös mantrázása (holott a Fidesz-kormányban több volt MSZMP-tag ül, mint pl. a Gyurcsány-kormányban), a szólam-antikommunizmus/-antimarxizmus, a „nemzetközi baloldal aknamunkájára” való hivatkozások mindennaposak. Az antikommunizmus alapvetően szimbolikus aktusokat jelent: „nagy antikommunisták” kultuszát, „vén komcsi funkcionáriusok” vegzálását. Ugyanakkor az is kifejezetten a fasiszta politikai mozgalmakra jellemző, hogy e mozgalmaknál – akárcsak a Fidesznél – a kommunizmus általuk ajánlott ellenparadigmája nem a polgári demokratikus jogállam és a meritokrata, teljesítményverseny-alapú kapitalizmus, hanem a „nemzeti együttműködés”, ami gyakorlati politikai rendszerként éppen Mussolininál jelent meg.

Ami a Fidesz kapitalizmussal szembeni szkepticizmusát illeti, szintén Orbán kötcsei beszédében találhatni erre jó példát, íme: „A közvélemény úgy érzékeli, hogy… a viszonyrendszer megbillent az individuum irányába, aminek például mindennapi tapasztalata, hogy fölbomlott a közrend. De hasonlóképpen bukott meg a jelenlegi kormányzás szellemi alapjait jelentő tételrendszer másik pillére is. Ez pedig a tudományos kapitalizmus bukása, a piac mindenhatóságába vetett hit - amiről kiderült, hogy nem igaz, és szintén megbukott, itthon és világméretekben is. Ugyanakkor a világban zajló folyamatok is azt a benyomást keltik, hogy valami véget ért. Amit látunk tehát, az nem csupán egy kormányzat leszerepelése, hanem egy korszak vége is egyben. Máshonnan nézve pedig egy új kezdet lehetősége. Egy nagy lehetőségé, amely egyben óriási kockázat is.”

Ugyanakkor – hasonlóan a „klasszikus” fasiszta rendszereket jellemző kapitalizmussal kapcsolatos kettősséghez - Fidesz-rendszer gazdasági életében a jelentős állami tulajdon és állami beavatkozás mellett nagy teret kap a nemzeti tőke, beleértve a nagytőkét is. A „nemzeti nagytőke” fogalmát a Fidesz hosszú ideje és nyíltan (nem törődve a fogalom kifejezetten a fasizmushoz kötődő eredetével) használja – ez büszkén deklarált céljai közé tartozik.

A Fidesz-rendszer gazdaságpolitikája abban is hasonlít a fasiszta rendszerekére, hogy nemzetgazdaságban az önellátásra és a függetlenségre helyezik a hangsúlyt: „a nemzet újraiparosítását” kiemelt célként kezelik – így ebben is analóg a Fidesz rendszere a fasiszta modellel. A Fidesz világmagyarázatának egyik sarkalatos eleme a nemzeti iparukat feladó és az ipari termelést a Távol-Keletre áttelepítő nyugati modell kritikája: a Fidesz szerint ez okozta a nyugat elerőtlenedését és a kelet robbanásszerű gazdasági növekedését. Ez a diagnózis alapjaiban tartalmazza az igazságot – ám a gyógymód, amellyel a Fidesz a helyzetet kezelné, már téves, ugyanis a megoldást nem a nyugathoz versenyképesség és munkakultúra terén való felzárkózásban látja, hanem „en bloc” a nyugati szemléletmóddal való szakításban. Arról elfeledkezik ez a koncepció, hogy a kelet expanziója mögött nem csupán egy egyszerű ipar-áttelepítés áll, hanem éppenséggel a nyugati technológiák és hatékonyságmodellek, valamint menedzsment-rendszerek átvétele is. E területek fontosságáról viszont sem a Fidesz-vezetők, sem a szellemi holdudvaruk, sem a „nemzeti nagytőkések” nem beszélnek – hiszen e módszerek meritokraták, ellentétben a Fidesz-rendszer kontraszelekció-alapúságával.

A Fidesz-rendszer a saját gazdasági koncepciójának megvalósítása érdekében a fasiszta rendszerekhez hasonlóan, szintén alkalmazza a protekcionizmust is, megkülönböztetve a rendszer elképzelései és érdekei szerinti „értékteremtő-munkaalapú”, illetve „spekulatív” üzleti szférát. Az előbbihez sorolt cégekkel „stratégiai partnerségi” megállapodásokat köt, míg az utóbbiakat szektorális különadókkal és szelektív jogalkotással egyaránt sújtja (bank- és multiadók, reklámadó, stb.)

(A fasizmus e fejezet felvezetésében említett azon sajátosságáról, hogy az emberi társadalmon belüli fő ellentéteket - a szocializmustól-kommunizmustól eltérően - nem az osztályok között találta meg, hanem a nemzetek és az emberi „fajok” között, a poszt 5. a fasizmus szélsőségesen nacionalista vonásaival foglalkozó fejezetében lesz szó.)

 

3. A fasiszta mozgalmak közös vonásai az állam fontosságának messzemenő hangsúlyozása: a fasizmus ideológiája következetesen hangoztatja az állam elsődlegességének elvét.

2010 óta (de már 1998 és 2002 között is, a lehetőségekhez mérten) a Fidesz-hatalom igyekezett minden államhatalomtól független entitást kiszorítani. Nem csupán játéka szavakkal, hogy a centrális erőtér uralta állam mindent centralizálni igyekszik: ez valójában a Fidesz-állam legpontosabb leírása. Már-már mániákus, ahogy a Fidesz-hatalom semmiféle valódi, állam- és pártfüggetlen autonómiát nem képes elviselni. Természetesen érthető ez, hiszen maga a Fidesz-állam nem képes a jó teljesítményre - éppen a centralizáltsága, a szubszidiaritások kiiktatása, a mindent felülről vezérelni akarás miatt. Így – ideig-óráig – csak „a szálak kézbentartásával” és a fontosabb erőforrások feletti erős kontrollal lehet képes hatalmon maradni, mert az erőforrások kontrollja ad arra lehetőséget, hogy a hatalom megtartásához szükséges szavazóbázis anyagi igényeit kielégíthesse. (Természetesen más rétegek és általában a magyar társadalom és gazdaság hosszabb távú kárára!)

[A Fidesz-rendszer állammániája egyébként nem csupán céltalan és kontraproduktív, hanem abszurd is, hiszen létezik egy, a Fidesz-rendszer által a magyar állam szintjén nem uralható tényező: az, hogy az ország (szó szerinti) „létfenntartásához” évről évre elengedhetetlenül szükséges egy több ezermilliárdos nagyságrendű, külföldről (alapvetően az EU-tól, illetve annak tagállamaiból, legfőképpen Németországból, illetve a nemzetközi pénzpiacoktól, államkötvény-vásárlások formájában) érkező tőkeinjekció4. Így ha „mindent” utal is belföldön a Fidesz-rendszer, az sem lenne elegendő ahhoz, hogy biztonsággal megálljon enélkül is a saját lábán…]

Az állam az utóbbi években hihetetlenül túlterjeszkedett, akár tulajdonosként (MAL Zrt. „állami felügyelet” alá helyezése, MOL-részvénypakett megvásárlása, E.ON gáztározó-vásárlás, tervezett állami „nonprofit” közműszolgáltatók, a jelenlegi, versenyszféra-beli szolgáltatók hatalmi eszközökkel való kiszorítása, tulajdon-eladásra való kényszerítése által), akár koncesszió-adományozóként (állami földhasználati, illetve dohánykoncessziók hatalomközeli kezekbe adása), akár a szakmai szervezetek hatalomközeli jellegűvé történő átalakításával. De ide – az államhatalom túlterjeszkedéséhez és megerősítéséhez – sorolandók az igazságszolgáltatásban történt központosítások, vagy éppen az önkormányzati rendszer kiüresítése is.

 

4. Az erős vezető iránti rajongás.

A Fideszt – már a rendszerváltozást megelőző kezdetektől – Orbán Viktor személye nélkül egyszerűen lehetetlen értelmezni is, elképzelni is. Egészen biztos, hogy az ő vezetői karizmája és politikai-pszichológiai képességei nélkül a párt sem a ’90-es évek eleji jelentéktelenségből nem tudott volna a jobboldal vezető erejeként kiemelkedni, sem pedig a 2002-es és a 2006-os választási vereséget úgy túlélni, hogy egyetlen pillanatra sem kérdőjeleződött meg e nyolc évben az, hogy a Fidesz bármikor kormányképes (ami a politikai támogatottságát illeti). Orbánhoz hasonlóan tehetséges, koncepciózus és munkabíró, a szervezés, az „aprómunka” és a hosszú távú stratégia fontosságával5 (és az ezeket elvégző személyek és stábok jelentőségéve) is tisztában lévő politikus a rendszerváltás óta nem akadt.

Ez az alapja annak, hogy éppen ő lett a Fidesz (és a rendszerváltás utáni a magyar jobboldal) legtámogatottabb és leghosszabb ideig vezető szerepet betölteni képes vezetője. Annak oka pedig, hogy a magyar jobboldal általában igényli a karizmatikus vezetőt, nem másban keresendő, mint saját politikai, eszmei hagyományaiban és a jobboldal fő támogatói bázisának etatista, azaz polgári értelemben nem önálló (hanem járadékvadász – még nagytőkés tulajdonos is!) mivoltában. E bázis számára sokkal több „haszna” van annak, ha a kritikákat mellőző módon támogat egy „vezért”, aki ezért cserébe „eltartja” és (legalább szubjektíve) „kivételezik vele”, mintha önálló véleménnyel és a saját képességeire alapozott egzisztenciával pórbálna érvényesülni. Az így vagy úgy (akár szellemi, akár gazdasági, akár versenyképességi téren) önállótlan emberek szükségképpen vezérelvűek. Akár a „Békemenet” résztvevői, akár a „nemzeti nagytőkések” bizony „Viktor, Viktor!”-tól remélnek stabil egzisztenciát.

 

5. Szélsőséges nacionalizmus és a saját etnikum felsőbbrendűségébe vetett hit: A fasiszta hatalom álláspontja szerint a felsőbbrendű népeknek, „fajoknak” életteret kell szerezniük a gyengébbekkel és alsóbbrendűekkel szemben. A fasiszta mozgalmak a nacionalizmus harcias, szélsőséges, soviniszta, idegengyűlölő formáját képviselték.

Előzetesként csak néhány jellegzetesség:

  • „szabadságharc”,
  • verbális, kulturális, értékrendbeli, valamint stratégiai EU- és nyugatellenesség,
  • „Brüsszel-Moszkva párhuzam”,
  • „külföldi ügynökök” emlegetése,
  • a magyar kivételesség-tudat politikai tőkeként való kiaknázása,
  • a szokásos Fidesz-nagygyűléseken tömegével látható Árpád-sávos zászlók és „Nagy Magyarország”-transzparensek,
  • rovásírás-kultusz.

A Fidesz „ideológiája”, világlátása és- felosztása szerint a nyugati, liberális, individualista társadalmak „vesztesek” a keleti illiberális népekkel (mint amilyen a Fidesz-Magyarország is) szemben. Jó fajelmélethez illően ennek a nézetnek persze az alapja a túlkompenzálás vágya, hiszen az „illiberális” magyar Fidesz-rezsim képtelen a nyugati hatékonyságra, innovációra és versenyképességre, mivel képtelen annak szervezési és társadalmi módszereit követni, éspedig saját fogyatékossága okán. (Erről alább még esik szó!)

Ismét idézek Orbán kötcsei beszédéből. „Amikor Magyarországról beszélek és a kormányzás lényegéhez közelítek, akkor én ezt kisbetűvel és két szóban írom: magyar ország. Nézetem szerint ugyanis a mindenkori ideális magyar kormányzatot annak a felismerésnek kell vezetnie, hogy a magyarok közössége, s egyáltalán a létezés magyar minősége többek között abból ered, hogy rendelkezünk egy saját, csak ránk jellemző látásmóddal, ahogyan leírjuk, megértjük, érzékeljük és kifejezzük a körülöttünk lévő világot. Természetesen a maguk mód­ján mások is leírják, értelmezik és kifejezik a világot, de mintha az valahogy mást jelentene. Ha úgy tetszik, az másfajta művekben ölt testet. De meggyőződésem, hogy így leírni, megérteni és kifejezni a világot rajtunk kívül más nem tudja.” Íme, a kivételesség-tudat!

Az nyilvánvaló, hogy a mai világban már nem operálhat egy eu-s tagállam miniszterelnöke ’30-as évekbeli felsőbbrendűség-tudatot sugárzó „fajelméletekkel” – ennek a durva, a mindennapok személyes tapasztalatival ütköző hazugságnak már a nagy tömegekre nem lenne pozitív hatása. Nem mondhatja azt Orbán, amit Szálasi (és egynémely mai, nyilvánvalóan súlyosan személyiségzavaros jobboldali, akár a Fidesz szellemi holdudvarában is). Ma már azzal lehet politikai haszonra – és táborra – szert tenni Magyarországon, ha ennek a gazdasági teljesítőképesség terén nyilvánvalóan komoly hiányosságokkal küzdő, és emiatt szegény népnek valamiféle a mindennapok világán kívüli önérzet-pótlékkal áll elő a politikus. Erre alkalmas az, ha azt hirdeti a népnek, hogy a magyarok gondolkodásmódja egyedi és (alapos csúsztatással a valósághoz képest) „minden egyedi egyben értékes is” (ami persze nem igaz), ezért a magyarok valóságos gazdasági, vagy személyes teljesítmény nélkül is kivételesek – tehát: kivételezettséget érdemelnek, csupán azért, mert egyediek. Kivételes és kivételezésre jogosult, csupán a magyarsága folytán is! Emlékszünk a szlogenre: „Tiszteletet a magyaroknak!” – amit persze a Fidesz és a célközönsége is úgy értett: „Kivételezést a magyarokkal!”

Ránk nem vonatkoztathatók azok az általános országértékelési standardok, amelyekkel minden már ország, gazdaság és kormány eredményességét mérik világszerte – mert nekünk egyedi a látásmódunk! Az egyedi pedig: értékes - mi, magyarok felsőbbrendűek vagyunk, mert nem vagyunk részei a ti érték- és látásmód-mátrixotoknak!

Ugyanakkor abban is megmutatkozik a magyar kivételesség és küldetéstudat, hogy – Orbán szerint – „a nyugat válságából” éppen a magyar „unortodox módszerek” mutatják a kiutat. Jellemző a fasiszta rendszerekre, hogy önmagukat „a jövő letéteményeseinek” hirdetik és saját társadalmi, politikai intézményeiket és gazdasági rendszerüket a liberális demokrata és piacgazdasági rendszereknél felsőbbrendűnek tekintik, a „következő fejlődési fokozatnak”. Mindezek hiánytalanul és karaktereses megvannak a Fidesz-rendszer esetében is – az elhíresült tusnádfürdői beszéd egy része is éppen erről szólt

A magyarhoz hasonlóan sikertelen nemzetek nacionalizmusa minden esetben és szükségképpen válik „szélsőségessé”. Éppen ezért gyakorlatilag nincs valódi határ a Fidesz-törzshívek nacionalizmusának tartalma, illetve a magyar szélsőjobb híveinek „nemzeti érzései” között. A két szavazótábor valójában csupán abban különbözik, hogy a szélsőjobb hívei nem tartják elégségesnek az Orbán és a Fidesz által folytatott politikát ahhoz, hogy megvalósuljon itt „magyar ország”. Én sem véletlenül írom ezt a kifejezést két szóba: Orbán Viktor tette ezt a kötcsei beszédében, amikor azt mondta-írta, hogy a kormányzás célja és feladata - nagybetűvel és egybeírva - Magyarország közjogi értelemben vett vezetése, tartalmilag pedig annak biztosítása, hogy a nagybetűs Magyarország kisbetűvel és két szóban írva: magyar ország maradjon.

Amint írtam, a magyar jobboldal és szélsőjobb nem a magyarság érdekeiben és a magyarság „attribútumainak” mibenlétében tér el egymástól, hanem csupán abban, hogy milyen eszközökkel akarja érvényt szerezni ezeknek. Ám ebben – hogy érvényre juttassa a(z általa „magyarnak” tartott) magyarság (mint mondtuk, az egész magyar jobboldalon nagyjából azonosan elképzelt) érdekeit, valójában a „mérsékelt” Fidesz sikeresebb, mint a Jobbik. Míg az utóbbi csak eu-s zászlókat éget, addig a Fidesz-hatalom a saját maga által definiálta „magyarok közösségét” támogatja meg az eu-s támogatásokkal: a saját „gazdasági nacionalistáinál” landolnak ezek a pénzek és a saját „politikai nacionalistáinak” önkormányzati és országos potentátjai profitálnak, szereznek politikai tőkét e támogatások „látványos közprojektekbe” ölésével.

A mai „szélsőséges nacionalizmus” ugyanúgy mást jelent a „klasszikus fasizmus” korának szélsőséges nacionalizmusához képest, mint ahogy fentebb már ezt megállapítottuk a stiláris és eszközbeli elemeknél is. Ma a szélsőséges nacionalista nem az a néhány őrült, aki ki akar irtani más népeket, hanem az, aki a saját országában élvezett privilégiumai érdekében el akarja zárni a saját népét. Korunk szélsőséges nacionalistája már nem „előnyhöz” akarja juttatni a saját országát-nemzetét, mások kárára, hanem – érzékelvén, hogy más népek sokkal sikeresebbek, mert hatékonyabbak, mivel polgáriak – a saját maga kontraszelektáltságát, társadalmi és gazdasági téren való hatékonytalanságát és versenyképtelenségét érzékelve ki akarja zárni a nálánál teljesítményképesebbeket, és ennek érdekében tömegbázisul maga mellé állítja népének többi, a teljesítményversenytől tartó emberét is. Ezzel pedig immár nem előnyt szerez (hogy kizárja a konkurenseket és ezzel hagyja erősödni a sajátjait), hanem egy teljesen az együttműködésre alapozott világban a fejlődés és versenyképessé válás gyakorlati esélyét veszi el az így leszakadásra kárhoztatott népétől. Nagyon leegyszerűsítve: míg a „klasszikus fasizmus” korában a szélsőséges nacionalizmus „más népek gyilkosa” volt, addig a mai szélsőséges nacionalisták immár a saját fajtájukat pusztítgatják… Míg a „klasszikus” szélsőséges nacionalista elitek a saját népük élén győzedelmeskedve akarták a hatalmi pozícióikat fenntartani, addig a mai szélsőséges nacionalisták már a saját népük valódi érdekei ellenében akarnak uralmi pozícióban maradni.

Manapság egy, a valódi teljesítményversenyben nem boldoguló elit rövid időn belül elbukna, mivel a nemzetközi versenyben tenné a saját országát alulteljesítővé, ezért a ma teljesítményképtelen elitjei szükségképpen, jobb eszközük nem lévén válnak szélsőségesen nacionalistává, hogy nacionalista szlogenekkel kiszakíthassák országukat a teljesítményalapú nemzetközi kontextusból. Putyin szélsőséges nacionalizmusa (a külföldről támogatást kapó civilszervezetek „külföldi ágensekké” minősítése és a nagyorosz nacionalizmusnak lokális „piszkos háborúkkal” való kiélése) azért következett el, mert a kommunista-bizantinus mentalitású politikai elit egyszerűen nem képes gazdaság és munkakultúra terén hatékonnyá, jól teljesítővé és így nemzetközi téren is versenyképessé tenni Oroszországot. Az emiatt stagnáló, mert a gáz- és olajbevételeit nem fejlesztési tőkeként befektető (hanem részben felélő, részben az oligarchátus által egyszerűen elsikkasztó) országban a politikai hatalmat csak a nemzeti elzárkózással lehet ideig-óráig megtartani. Ismerős a képlet? Ez folyik Fidesz-Magyarországon is: ezért kényszerül a mai globalizált világban és különösen az EU-ban szélsőségesen nacionalistának számító politikára a Fidesz-hatalom!

Természetesen ennek megvannak a maga ízléstelen, erőszakos és egyértelműen a „klasszikus magyar szélsőséges nacionalizmustól” származó kellékei is:

  • a Szabadság-téri „Megszállottsági emlékmű”,
  • a turulkultusz,
  • a „népszerű” cigány-kitelepítések,
  • a Jobbik + a „gárdák” eltűrése,
  • a Horthy-kultusz.

Mindezek alapján a Fidesz-rendszert a mai EU-ban és a globalizált, azaz kooperáció-alapú világban szélsőségesen nacionalistának kell minősítenünk. Mert nem ahhoz kell mérnünk ezt a mai nacionalizmust, hogy „mit tettek a nácik!”, hanem ahhoz, hogy mit tesznek a mai fejlett és stabil polgári demokratikus nemzetek.

 

6. Militarizmus: A tipikus fasiszta állam militarista jellegű, a katonai fegyelem elemeit kiterjeszteti a társadalmi élet minden területére. Nagy hangsúlyt fektetett az egyenruhákra, díszszemlékre.

A militarizmus az egyik olyan karakterjegy, amely a mai Európában és egy Magyarország-méretű és gazdasági fejlettségű ország esetében csak korlátozottan, inkább csupán szimbolikus téren mutatkozhat meg – de a rendszer „vonzalma” minden kétséget kizáróan megvan. „Gyakorlati (fegyveres) militarizmusra” a jelen világban természetesen nincs lehetősége a Fidesz-vezette Magyarországnak, de ez nem a saját szándékaiból következik. Elég csak a TEK-re, amely egy jogállamban a mai formájában felesleges, hiszen a „hivatalos” funkcióit ellátó szervek a TEK alapítását megelőzően is léteztek és 2010 őszén semmivel sem emelkedett meg az ország terrorfenyegetettsége, hogy az új helyzet esetlegesen új szervezetet igényelt volna. A TEK létrehozásának egetlen lehetséges indokául így nem lehet jogállami indokokat felhozni. A TEK esetében egyébként az is a fasiszta erőszakszervezetekre emlékeztet, hogy mielőtt hivatalos állami szervezetté vált volna, a „magja” a párt magán-védereje volt.

A Fidesz-rendszer folytonosan „harcol”, katonai terminológiával írja le a világot és a társadalmat – azt a társadalmat, amelyet jó fasiszta módjára „gleichschaltolt”, létrehozva a pedagóguskart, mint szakmai korporációt, a felsőoktatási intézmények állami felügyeletét ellátó és anyagi autonómiájukat felszámoló kancellár-rendszert. De uniformizálta az oktatást is – fasizmusra jellemzően bevezetve a mindennapos testnevelést, hadd edződjön a felnövekvő generáció a jövendő harcokhoz! A „militarizált” és hatalomhű felsőoktatás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásában mutatkozik meg a legnyilvánvalóbban. Egyfelől az intézmény deklarált gyakorlati célja az új és rendszerhű köztisztviselői és fegyveres testületi vezetői réteg kiképzése, másfelől pedig szimbolikusan is „militarista szimpátiákról” árulkodik, hogy az egyetem hol másutt kapna helyet, mint az egykori Ludovika épületében – mit sem törődve azzal, hogy az a Természettudományi Múzeum otthona volt.

A szellemi-kulturális „Gleichschaltung” is teljes gőzzel folyik, éspedig természetesen a hivatalos állami nézetrendszert képviselő, erősen nacionalista, globalizáció- és liberalizmusellenes, „udvarhű” – egyébként sokadrangú, sokuk esetében már a néhai államszocializmust is készséggel kiszolgáló - „alkotókat” és „műveiket” helyezve domináns pozíciókba és premizálva. Teljes pompájában virul a Mefisztó c. Szabó István-filmben ábrázolt fasiszta kultúrpolitika!

 

7. A fasizmus a politikai erőszak, a háború és a gyarmatosítás eszközeivel igyekszik sikeressé tenni a nemzetet.

Politikai erőszakból bőven kapott a magyar társadalom az elmúlt években, 2006 őszétől kezdve, kedve a Fidesz által soha el nem ítélt (mert valójában általuk szervezett – ld. USA felderítési adatok) randalírozóktól egészen a minapi civilellenes politikai-rendőri erőszakig. („Rohadt fasiszták” – írta ennek kapcsán, teljes joggal TGM.)

Mint már több itt áttekintett „fasizmus-attribútum” esetében is láttuk, a politikai erőszak, a háború és a gyarmatosítás esetében is az a helyzet, hogy e „kellékek” tartalma megváltozott, vagy ma már az adott módszer kivitelezhetetlen, vagy épp célszerűtlen, idejétmúlt. Ma már nem lehet és nem is lenne érdemes megszállással gyarmatosítani – lám, a tulajdonképpen „jogos”, mert orosz Krím Oroszország általi annexiója is csak azért nem járt brutális ellenreakciókkal, mert Oroszország atomnagyhatalom. Ha Magyarország annektálná fegyveres erővel Dunaszerdahelyt, annak egészen más vége lenne… A kormányzati-hatalmi szintű „magyar fasiszta gyarmatosítás” megmaradni kénytelen a székelyföldi autonómia melletti kiállásnál és a „külmagyaroknak” megadott állampolgárságnál. (Így legalább az emberanyag zsebébe dugott útlevelek – no meg az ezért az ottaniaktól, illetve a belföldi „nemzeti érzelműektől” kapott szavazatok! – szintjén „hódítják vissza” a trianoni területeket!) Ez is egyfajta „nemzeti megújulás a terjeszkedés által” („Drang nach Trianon!”), amely azonban egyértelműen viszi és nem gyarapítja az ország erőforrásait.

 

Összefoglalás

A Fidesz-rendszer a fentiek alapján egyértelműen mutatja a maga fasisztoid mivoltát. Természetesen ez a 2010-es évek fasizmusa, amely ráadásul (egyelőre) az Európai Unió és a NATO szabta-tolerálta határok között képes csak mozogni. Jogos a kérdés, hogy „fasizmusnak” nevezzük-e ez a valamit, vagy pedig a 20. század első felétől annyi minden külső tényezőben különböző körülmények és működési feltételek miatt ezt a céljaiban és szándékaiban (mint a fenti pontokban kimutattuk) virtigli fasiszta politikát mégiscsak valamely más fogalommal kellene illetnünk? Ha ez utóbbi mellett döntünk, akkor talán a „centralista” elnevezés lenne a legalkalmasabb.

Mármost, ez a Fidesz-féle „centralizmus” vajon azonosítható-e a fentiek alapján fasiszta rendszerként? Mint írtam és meg is okoltam, a „klasszikus fasizmus”, mint a totális állam modellje, mára már számos ok miatt életképtelen, ezért túlhaladott. A létező újfasizmus pedig, mivel a „klasszikus fasizmus” eszköztárát használja, és csupán az „aktuális ellenséget” cserélte le (pl. a zsidókról a bevándorlókra), szintén működésképtelen módszer lenne egy „modern totális államhatalom” kiépítésére és huzamos működtetésére. Ha ma, a 21. században és az EU-n belül valaki egy, a céljait és az államhatalmat átható gondolkodásmódot illetően totális államot akar, akkor azt valahogy a Fidesz módszerei szerint kell és lehet megtennie. Ekképpen a „centralista állam” a fasiszta jellegű totális állam mai reinkarnációja. Rövidtávon nem olyan életveszélyes, de perspektíváiban hasonlóan szánalmas – céljait tekintve pedig semmivel sem tisztességesebb. Ha valakit boldogít – vagy: megnyugtat – az, hogy ezt az államberendezkedést (mivel hiányoznak a csizmák és az utcai verőlegények) nem nevezi fasisztának, akkor lelke rajta!

…Mindezeket pedig azért írtam le, hogy lássuk-tudjuk: kikkel állunk szemben és mi is ez a Fidesz-modell. És hogy ha nem tér le az ország erről a nyomvonalról, hanem végigfut rajta, akkor utólagosan „nekem aztán ne jajgasson senki!6

 

 

 

 

1 A korszak egyetlen sikeres, egy készhelyzet-teremtési akció meghiúsításra tett válaszlépése sem valamely demokrata hatalomhoz kötődi, hanem épp a fasiszta Olaszországhoz: amikor Hitler első Anschluß-kísérletét azzal akadályozta meg Mussolini, hogy csapatainak a Brenner-hágón való felvonultatásával garantálta Ausztria függetlenségét.

2 Idézet Guido Westerwelle volt német külügyminiszter 2013. március 7-i keltezésű leveléből, melyet három másik eu-s tagállam külügyminiszterével együtt írt José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének az EU-n belüli „illiberális”-antidemokratikus törekvések kezelésére szolgáló új és hatékony rendszer kidolgozásáról.

3 A Fidesz persze a gyakorlatban rasszista – hiszen a totális politikai hatalom birtokában eltűri mások agresszív, rendszerszerű és nyílt rasszizmusát, továbbá rasszista azért is, mert rendszeresen hoz intézkedéseket egyes társadalmi csoportok ellen. Itt elég csak a miskolci roma-kitelepítési programra, a hajléktalanokat kriminalizáló törvényre, vagy épp a „szociális kisebbségek”, azaz a szegények ellen szintén rendszerszerűen hozott törvényeket (mint a Munka Törvénykönyv szigorítását, vagy épp a szociális ellátás közmunkával való felváltását, és a munkanélküli segély időtartamának és összegének radikális csökkentését említeni.) Ne feledjük: nem csupán „vérségi”, „faji” alapon lehet diszkreditálni egy társadalomban egyes csoportokat, hanem szociális alapon is – és ez a társadalmi szegregáció és esélyelvétel semmiben sem „jobb”, elfogadhatóbb, mintha ezt faji alapokon tennék. Ma már komolyan kell foglalkoznunk a népcsoporton belüli „szociális rasszokkal” és szociális rasszizmussal is, hiszen ez a fajta elkülönülés minden sajátosságát mutatja a faji alapú rasszizmusnak. Pl. a mélyszegényekkel a felsőbb társadalmi rétegekbe tarozók nem keverednek sem személyes és magánkapcsolatok terén, sem lakóhelyüket illetően, őket minden szempontból „idegen elemnek” kezelik a társadalmon belül. Továbbá ugyanúgy jelen van az egymásétól erősen, akár alapvető vonásokban, szokásokban, társadalmi stratégiákban is eltérő kultúra is.

4 Ehhez a több ezermilliárdos tőkebefektetéshez képest eltörpül az Oroszországból (akár a Paks II. kapcsán, akár egy esetleges kedvezményes gázár formájában elképzelhető) évi legfeljebb néhány tíz-, de legfeljebb százmilliárdos tőkeimport. Így az eu-s forrásokat és a nemzetközi tőkepiacokat semmiképpen sem lehet lecserélni Oroszországra, mert ez a magyar állam finanszírozhatóságát alapjaiban rengetné meg. Erről bővebben itt: http://tldr.444.hu/2014/09/18/a-ner-elkerulhetetlen-bukasa/

5 A hosszú távú stratégiai koncepció itt a jobboldal – és azáltal a saját – hatalmát jelenti, az ehhez szükséges tömegtámogatottság folyamatos fenntartása által. Ez természetesen időről időre szédületes politikai fordulatokat is jelent és nem zárja ki a taktikai, eszközbeli és retorikai rögtönzéseket sem, hiszen Orbán kiváló debattőr is, aki mer improvizálni.

6 Teleki Pál miniszterelnök 1939-ben, kormányának programját ismertetve mondta ezt a mondatot, ez azonban nem került be a parlamenti napló által közölt, hivatalos szövegbe.

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr56709521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szúrófény 2014.09.19. 06:03:10

„a nácizmus jellegzetes példa az olyan politikai mozgalomra, amelyben alapvető ellentmondás volt a mozgalom (kispolgári) osztálybázisa, valamint (a (Ma a nemzetközi) nagytőke érdekeit szolgáló) programja és tevékenysége között” Jerzy J. Wiatr: A politikai viszonyok szociológiája Kossuth Könyv Kiad. ÖNÖK JÓL ÉRZIK MAGUKAT A „NÁCI” PÁRTTAL KOALICIÓBAN? Kérdeztem az SZDSZ-től. Fasizmus az, amikor a milliárdosok, gyárosok hirdetnek szocializmust a tömegeknek! Tehát: fasisztáznak a fasiszták? Szabó Dezsői „történelmi humor! A politikai műveletlenség, vagy szemérmetlenség, fényes példája?

ggiza 2014.09.19. 06:34:23

A kutya ugat, a karaván halad.

nemigenértem 2014.09.19. 07:54:07

Katasztrofális, hogy ennyire nem haladtok.
Ez a parttalan fasisztázás, se most, se 10 éve nem riasztott senkit.

Simán marhaság!

Az pedig, hogy a bérrettegőknek lett igaz udvariasan fogalmazva is egy ostoba hazugság!
Azt mondtátok,ha a Fidesz nyer:
- Elszabadul az infláció Matolcsy miatt.
Rekord alacsony.
- Ha jegybank elnök lesz Matolcsy, az maga a halál!
Rekord alacsony az alapkamat, és nyereséges a bank! Igazi újdonság..
-Nőni fog a munkanélküliség.
Sokkal alacsonyabb, mint 5 éve.
-Csökkenő pályára áll a gazdaság.
Európai elsők vagyunk a növekedésben.
-23 millió román özönli el az országot a kettős állampolgárság miatt, elszedik a munkahelyet stb.
Az egészből semmi nem lett.

stbstbstbstb

Bukott, hiteltelen, hazug banda!

Politikai árvák lettetek és ez így van jól!
Talán pár év múlva felnő egy korrekt baloldal, de ott nektek nincs helyetek. Ti maradtok a történelem szemétdombján!

Bbogas 2014.09.19. 08:36:44

Nyugodt vagyok. Amíg a baloldali ellenzéktől ennyi telik, addig tuti a kétharmad.

max val bir ca · http://maxval.co.nr 2014.09.19. 08:37:28

Ez még nem tudható.

Orbán előtt 2 út áll:
- alkalmazkodni a nyugtahoz és fasizálódni,
- kelet felé orientálódni és az illiberális demokráciát építeni.

ROZ 2014.09.19. 10:07:57

@nemigenértem: Kedves Magadat találva Érző Gyűlölködő!:-)

1. Nem „parttalanul fasisztáztam”, hanem pontról pontra, tételesen, a Fidesz lépéseivel és Orbán saját szavaival bizonyítottam be, a megfelelő történelmi kontextusba helyezve, hogy a Fidesz fasisztoid karakterű politikai szervezet. Ha ezzel nem értesz egyet, az a teendőd, hogy szintén pontról pontra cáfolod az egyébként cáfolhatatlan tényeket és szavakat!:-)
2. „Elszabadult az infláció”: Kérlek szépen, maga a forint és a magyar gazdaság inflálódott el. „Látható” infláció azért nincs, mert azt a bankoktól és a közműszolgáltatóktól elvett pénzzel/bevétellel egyelőre elfedte a kormány. Erről (a Fidesz-kormány politikáját finanszírozó forrásokról és azok hamarosani kifutásáról) olvashatsz a poszthoz 4. sz. alatt fűzött megjegyzésbe linkelt cikkben. A „rekord alacsony” inflációt tehát meg nem újuló és rendszerszerűen nem újratermelődő források biztosították.
3. „Matolcsy maga a halál”: Ez tökéletesen bekövetkezett. Matolcsy olyan pályára állította az MNB-t, amely a magyar költségvetésnek 2016 után évente igen jelentős veszteségpótlási terhet okoz majd.
4. Munkanélküliség: A közmunka nem munka, hanem költségvetési forrásból fedezett látszatintézkedés. Értéktöbbletet nem termel. Ha nem lenne a két nagy német autóipari beruházás, akkor ma Magyarországon kevesebb munkahely lenne, mint volt 2010-ben. Meg kell azt is jegyezni, hogy mind az Audi, mind a Mercedes beruházásait még a 2010 előtti időszakban határozták el Ingolstadtban/Wolfsburgban, ill. Sindelfingenben, ezekhez, ezek munkahely-teremtő hatásához tehát „nektek” semmi közötök!:-)
5. Növekedés: A 2014. II. negyedévi adatról világosabb pillanataidban te is jól tudod, hogy egyfelől igen alacsony bázison jött létre, másfelől pedig a két nagy, éppen akkor felfutó autóipari multin (Audi, Mercedes), illetve a tavaszi parlamenti választásokra időzített, eu-s pénzekből finanszírozott közberuházásokon alapszik – tehát azt nem a magyar gazdaságra gyakorolt áldásos Fidesz-hatás, hanem a mások korábbi beruházásai és a mások pénze finanszírozta. Ezek kifutottak, újabb beruházások pedig nem lépnek be. Vagy te tudsz titokban, a föld mélyén épülő újabb gyártókapacitásokról?:-)
6. A „23 millió románt” nem a 2009-2010-ben bérrettegőnek nyilvánított szerzők prognosztizálták – mivel ez a szöveg 2004-es keltezésű. Érv kilőve…
7. Viszont:
a. bekövetkezett a demokratikus intézményrendszer módszeres és koherens szétverése
b. bekövetkezett a jómódúakat támogató adópolitika
c. bekövetkezett a gátlástalan pártholdudvar-finanszírozás
d. bekövetkezett a kapitalista gazdaság alapjainak (jog- és tulajdonbiztonság, kiszámíthatóság, pénzügyi szféra stabilitása stb.) és alapszabályainak felrúgása
e. bekövetkezett az európai együttműködési rendszeren belüli marginalizálódás-elszigetelődés (Mikor is volt Bp.-n legutóbb Merkel?)
f. bekövetkezett az orosz diktatúrához való gazdasági és politikai közeledés-kapcsolódás (megjegyzem: hiába!)
g. …folytassam még?:-)
8. „Bukott, hiteltelen, hazug banda!”:
a. Sosem voltam/voltunk (mi, a ProgBlog) kormányon, ergo, meg sem bukhattunk.
b. minden állításunk, amelyet 2010 április 28. óta leírtunk, utólag igazolódott. (Olvass csak vissza minket és látni fogod!)
c. A b. pontból következően „hazugok” sem vagyunk/lehetünk.
d. Bandának – ha ehhez van kedved – nevezhetsz!:-)
9. Valóban „politikai árvák” vagyunk a magyar politikai köztérben – többek között azért is, mivel nem vagyunk baloldaliak. Realisták vagyunk és ez a mai Magyarországon nem nagy közösségképző erő. Erre viszont nem lehet azt mondani, hogy „és ez így van jól”, mert a magyar nép érdeke az, hogy realista politika érvényesüljön az országban. És: mivel nem ismersz minket, így arról sem lehet adekvát információd, hogy hol van a mi helyünk…

ROZ 2014.09.19. 10:12:01

@max val bir ca: Az illiberalizmus a XXI. századi fasizmus - erről szól a poszt!:-)

wallenberg8805 2014.09.19. 11:53:13

"a saját etnikum felsőbbrendűségébe vetett hit"

Ez a zsidóknál létezik, kiválasztott nép-mítosz.

"Szélsőséges nacionalizmus" "rovásírás-kultusz"

Az biztos hogy nem csökkenti az antiszemitizmust, hogy ha zsidók azt írják hogy az szélsőséges nacionalizmus, ha mi magyarok ápoljuk ősi rovásírás hagyományunkat, az módfelett barátságtalan vélemény, a vendégjoggal való visszaélés a házigazda népet, annak ősi hagyományát így sértegetni.

nemigenértem 2014.09.19. 12:14:35

Megtisztelő, hogy ekkora terjedelemben foglalkoztál a reakciómmal.

DE!
A fasiszta kérdés nagyon elméleti kérdés. Szerintem a Fidesznek semmi köze a fasizmushoz, még szervezeti ábra szerint sem.
A te logikád mentén írd le az USA vagy Izrael államgépezet működését! ....
Kíváncsi lennék rá mire jutsz?

De sok lenne a fasiszta, ha igazad lenne!

2. Az alacsony energiaár, nem egy megismételhetetlen egyszeri tétel, ami eltűnik és jövőre az egekben lesz az infláció!!
Ha 3 év múlva is alacsony lesz, majd térjünk vissza rá, addig csak riogatsz alaptalanul.
Az alacsony energia, olcsóbb termelést, magasabb belső keresletet jelent, ennek igen hosszú távon is komoly infláció mérséklő hatása van.

3. 2016 után jelentős veszteség pótlás.... ezt nem unjátok?
Most tényleg jó, de ez csak a látszat, majd rossz lesz!
Dettó, mint fentebb.
Meglátjuk, de gyanítom lesz egy jó magyarázat, hogy miért nem jött be.

4. Munkanélküliség!
Na ezért pont szégyelljétek magatokat!
A közmunka, igenis értékteremtő !
A parlagfű irtás, pár év múlva az egészségügyben költségmegtakarítást hoz.
A csatornák rendben tartása, az extrém esőzésekkor előznek meg milliárdos károkat.
A nemdolgozó tömeg évek alatt motiválhatatlan inaktív réteget termel, akinek a gyereke nem is érti, mi a napi munka.
A segély helyett közmunka a társadalom lélektanának orvosa!
Ha kicsit is őszinték vagytok, akkor látjátok, hogy nem a közmunka az egyetlen növekvő elem a foglalkoztatásban! A versenyszféra is növekszik!
Ha körülnézek magam is látom, hogy alig találok lakatost, vízszerelőt.Hónapokra be vannak táblázva. A héten szedjük a szilvát is, nagyítóval keresek napszámost! Alig tudok összeszedni 5-6 embert.
Az Audi bővít. A Legó duplázza a kapacitását, Pécsen a BAT európa második legnagyobb gyárát adja át. stbstb.
Az autógyártás is jól muzsikál szerencsére. Ha szar lenne a gazdaság, nem itt bővítenének....

5. Növekedés.
Na megint itt tartunk. Igaz, hogy rekord a növekedés, de az nem igazi és meglásd, rövidesen lelassul...komolyan, erre nincs valami tréning, hogy elmúljon?

Na a többi:
a. bekövetkezett a demokratikus intézményrendszer módszeres és koherens szétverése.

Szerintem nem. Szabad választások vannak. Bármikor le lehet váltani a kormányt. A többség szerint ez a jó irány, nem a kamu demokratikus, koalíciós, huzavonás, egyeztetős sehova nem jutó ballib módszer, amit 8 évig láttak.

b. bekövetkezett a jómódúakat támogató adópolitika.

255.000 bruttó jövedelem. Nem jómódú, átlagkereset.
2009 - 157.350
.
.
2014 - 251.175

Aha. Itt egy alapvető szemléletbeli különbség van köztünk. Szerintem a dolgozó és gyereket vállaló embereket kell az adórendszernek segítenie!

c. bekövetkezett a gátlástalan pártholdudvar-finanszírozás

Vazze, ne legyünk már ovisok! Moszkvai kirendeltség , Sukorró, MÁV, BKV whisky-s dobozok. stbstb.
A hatalom velejárója sajnos a korrupció. Mindig lesznek emberek akik eltévednek. Mindkét oldal azt szajkózza, hogy "de a másik sokkal többet lop"
Basszus de unalmas.Aki az alapján választ, hogy olyan párt kormányozzon ahol senki nem fog lopni, az költözzön Utópiába. Engem az érdekel, hogy az el nem lopott pénzt hogy hasznosítják. Na ez tetszik sokkal jobban, mint a ballibek alatt.

d. bekövetkezett a kapitalista gazdaság alapjainak (jog- és tulajdonbiztonság, kiszámíthatóság, pénzügyi szféra stabilitása stb.) és alapszabályainak felrúgása

Ez igaz. Végre valaki fel meri rúgni ezt a liberális terror rendszert. Az eddigi "stabilitást" jelentő rendszerek csak azt nem akadályozták meg amire valók lennének.
A multik gátlástalan területelosztási és kartell megállapodásait, és az ebből következő extrém kiszipolyozást. Olyan stabil volt a pénzügyi szféra a kapitalizmusban, hogy senkit nem zavart, amikor direkt szemét papírokat minősítettek az erre hivatott cégek AAA minősítéssel, majd amikor a fél világ bevásárolt ezekből a szarokból, még nem szégyelltek shortolni is azokra akikhez elhelyezték ezeket az időzített bombákat. Idehaza pedig hiába volt minden figyelmeztetés, ez a kapitalista stabil rendszer nem állította le a szomszédokhoz hasonlóan a chf hiteleket, hanem gázt adott neki. Így Svájc után nálunk van a legtöbb chf hitel. 1 millió család ment majdnem tönkre.

De kár ezért a príma rendszerért!

Moin Moin 2014.09.19. 12:23:47

@wallenberg8805:

A te antiszemitizmusodnak semmi köze a zsidóság tényleges tetteihez, történelméhez, önképéhez: neked személyes és közösségi frusztráltságod okán van szükséged az antiszemitizmusra. De ne búslakodj, komám, így volt és van ezzel minden antiszemita, Aranyszájú Szent Jánostól kezdve Istóczy Győzőn át egészen Adolf Hitlerig!:-)

Ahogy mondani szokás: az antiszemitizmushoz nincs is szükség a zsidókra - mert az antiszemitizmus az adott társadalomban létező immanens tényezők következménye, amelyek az adott társadalomban élők meghatározott csoportjait frusztrálják és amely csoportok tagjai ezért a saját szorongásaikat vetítik ki valakire, adott esetben valamely kisebbségre. De a frusztrálódás alapoka mindig az adott személyben és társadalomban van.

De hogy még tovább frusztráljalak: a „vendégjoggal” – Európában – ti „vad- és mélymagyarok” éltek vissza, amikor költségvetési ciklusról költségvetési ciklusra elfogadtok huszonmilliárd eurókat, amit persze elbasztok látszatberuházásokra és korrupcióra, miközben habzó szájjal szidjátok azt az Európát és európaiságot, amely nélkül az országotok egy óráig sem tudna talpon maradni. (Pl. a magyar export 60%-át német cégek adják, ezen belül csupán az autóipari cégek részesedése a teljes magyar export 18%-a.) Ja, és ezt nem én mondom, hanem maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette ki 2012. március 22-i müncheni látogatásán, kijelentve beszédében, hogy ha a németek nem állnának Magyarország és a magyarok mögött a háttérben, „akkor nem biztos, hogy talpon lennénk”.
…Úgyhogy: hátrébb az agaraitokkal!:-)

(A poszt egyébként egy Münchenben élő bajor és egy Stockholmban élő magyar-szerb származású egyén közös munkája. Ami pedig a zsidó kiválasztottság-tudatot – ami természetesen semmivel sem „különb” és semmivel sem alátámasztottabb bármely más kiválasztottság- és kivételesség-tudatnál - illeti, az alapvetően csak problémákat okozott a zsidóságnak, valahányszor ezt „evilági téren” alkalmazták. Erről olvasd el az Állam-álom - progressziv.blog.hu/2011/06/13/allam_alom_izrael_es_poroszorszag -, illetve az Izrael és a zsidók - progressziv.blog.hu/2012/04/16/izrael_es_a_zsidok - c. posztjainkat!)

Moin Moin 2014.09.19. 12:27:25

@nemigenértem: "Köszönjük, Emese!":-)

...A nicked viszont találó: valóban "nemigenérted" a világot, sem a modern gazdaságot! HaFr barátom rátok szokta azt mondani a maga disztingvált, konszervatív rezignáltságával, hogy "A Fidesz egyszerűen nem vitaképes!":-)

savanyujóska 2014.09.19. 13:06:30

A korrektség kedvéért azért én disztingválnék a fasizmus és a nácizmus között. A kettő között szerintem nincs egyenlőségjel. Amennyiben a szerző a fasizmus szót az eredeti értelmében érti, vagyis a húszas-harmincas évek olasz társadalmi berendezkedését érti alatta, úgy a cikk talált, az orbánizmus valóban egyértelműen fasisztoid rendszer. Hitlerhez viszont Orbánnak nem sok köze van, ő sokkal inkább Mussolini vagy Franco magyar epigonja.

ROZ 2014.09.19. 14:01:59

@savanyujóska: Nem véletlenül fazismus szerepel a posztban és nem nácizmus. Rendszerszinten ui. a fasiszta jellegű hatalmak sokkal inkább az olasz fasizmushoz hasonlítottak és hasonlítanak, mint a sok tekintetben egyedi és kifejezetten Hitler személyességével átitatott német nemzetiszocializmushoz. (Bármilyen meglepő is, a náci állam rendszerként sokkal kevésbé volt precízen tervezett-szervezett, mint az olasz. Tele volt párhuzamosságokkal és szabályozatlan felelősségi kompetenciákkal - ráadásuk Hitler személyes döntései is számos esetben mentek szembe a rendszerelvű, szervezett megoldásokkal és intézményekkel.)

savanyujóska 2014.09.19. 14:18:12

@ROZ: Jó, csak ez a szövegben nem mindenhol volt egyértelmű, például mindjárt az elején ott a -rossz- poénnak szánt Eva Braun hasonlat.

Moin Moin 2014.09.19. 14:27:37

@savanyujóska: Claretta Petaccival jobb lett volna?:-)

savanyujóska 2014.09.19. 14:38:17

@Moin Moin: "Claretta Petaccival jobb lett volna?:-)"

Határozottan.

Husz_János_Puszita 2014.09.19. 15:08:50

"eleve lehetetlenné és esélytelenné téve az esetleges félremagyarázási kísérleteiket is."

:DDDD kis naiv

ROZ 2014.09.19. 15:29:38

@Husz_János_Puszita: Tudod, mi ezt a blogot elsősorban norvégeknek írjuk. Rajtuk kívül talán még annak a néhány, súlyosan mutáns magyarnak, akik valamiféle genetikai és anyaméhen belüli fejlődési zavar következtében rendelkeznek neocortexxel.

..."A többi, néma csend." - ahogy a dán (azaz: majdnem norvég) királyfi momdta.

Üdv Svédországból (azaz: majdnem Norvégiából): ROZ

Husz_János_Puszita 2014.09.19. 15:45:37

@ROZ:

nekem olyan betegségem nincs :D

Quendel Gáspár 2014.09.22. 12:44:46

"Mikor a nácik elvitték a kommunistákat,
csendben maradtam,
hisz nem voltam kommunista.

Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam,
hisz nem voltam szakszervezeti tag.

Amikor a szocialistákat bezárták,
csendben maradtam,
hisz nem voltam szocialista.

Amikor a zsidókat bezárták,
csendben maradtam,
hisz nem voltam zsidó.

Amikorra engem vittek el,
nem maradt senki,
aki tiltakozhatott volna."

Niemöller
______________________

Ugyanez van most is.

Amikor elvitték a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat nem szólunk mert az nem a miénk.

Amikor elvették a dohányárusítási engedélyeket, akkor nem szóltunk, mert mi nem dohányzunk.

Amikor meghozták az alaptörvényt és elvették az alkotmányos jogainkat és már csak lehetőségekről szól, nem szóltunk, mert majd meglátjuk mi lesz a gyakorlatban...

Amikor megfosztottak 9.95 millió embert a földvásárlási lehetőségüktől úgy mintha nem is lett volna annó kárpótlás, nem szóltunk mert mi nem akarunk földet venni.

Amikor leértékelték a forintot 20-25% nem szóltunk semmit, mert akkor már nem a kormány a felelős érte.

Amikor 400 felett van a benzinár nem szólunk semmit, mert 300-nál a Fidesz utcai demonstrációt akart csinálni.

Amikor testre szabták a választási törvényt nem tettünk semmit, mert úgysincs kire szavazni. Más kérdés, hogy az EBESZ szerint tisztességtelen a választási törvény...

etc.

Barnalány 2014.09.22. 14:52:26

@Quendel Gáspár: "Itt fexik a kutya" - ahogy a Fekete városban mondtad!:-)

Üdvözlettel: Rozálicska lelkecske

Bús Endre 2014.09.25. 12:24:50

Szerettem volna bérrettegő lenni, de senki sem fizetett, maradtam "díjtalan rettegő", mint hajdan az egyetemen a "díjtalan gyakornokok"....

almodhi 2014.12.04. 15:53:07

Nna, ezt most kivételesen ide is "bekommentelem":

Találós kérdés:
melyik idézet van Orbántól és melyik Mussolinitől? (Guglizni nem ér!)

1. A mi formulánk a következő: minden az államban, semmi az államon kívül, semmi az állam ellen.

2. Ismétlem, hogy szükségünk van a termelés minden tényezőjére. Szükséges a tőke, szükséges a technika, szükséges az iparosság. E három elem egyetértése adja meg a társadalmi békét; a társadalmi béke adja a munka folytonosságát, a munka folytonossága pedig az egyéni és általános jólétet.

3. Semmilyen jelentősége nincs annak ebben a pillanatban, hogy Önök egyébként néhány, az élet fontos kérdéseihez tartozó eszmei kérdésben a jobb- vagy a baloldallal szimpatizálnak. Nem erről beszélgetünk, hanem arról, hogyan tudjuk működtetni a gazdaságot, hogy az minél inkább sikeres lehessen.

4. Nekünk nem szabad az elméleteknél maradnunk, nem szabad a múlt örökségét elfecsérelnünk; alkalmas, maradandó, új alkotásokat kell teremtenünk a régi örökségek mellé.

5. Építünk egy teljesen új mezőgazdasági rendszert, aminek a legnagyobb vitája most áll előttünk, hiszen egy új földtörvényt nyújtott be a kormányzat a Ház elé.