2014.06.19. 16:57 Szerző: Moin Moin

Az újbalosok esete Newtonnal

A szocializmus életesélyei.jpg

„Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok.”

Pál apostolnak a Rómabeliekhez írt levele, 7.19 – i. sz. 55-58 k.

 

 

[Ez az eddigi egyik leginkább „felháborító” poszt lesz itt… Lehetséges, hogy egyesek, akik sértve – vagy: találva? – érzik majd magukat általa, erősen kritikus megjegyzésekkel fogják azt – vagy inkább: engem – illetni. Ám arra kérem kritikusaimat, hogy ellenvetéseiket legyenek szívesek majd éppolyan szilárd természettudományos érvekkel alátámasztva és legalább olyan rendszerezettséggel kifejteni, mint én teszem a posztban!]

Amennyire tudom, a baloldalon a legtöbben elfogadják és nem kérdőjelezik meg azt a tényt, hogy az ember és az általa alkotott társadalom az anyagi világ része. Ebből pedig az következik, hogy sem az ember, sem a társadalom nem lépheti át az anyagi világban általánosan érvényes törvényszerűségeket: nem emelheti ki saját magát abból sem a hajánál fogva, Münchhausenként, sem pedig pusztán a gondolatait eszközül szánva ehhez…

…Márpedig az újbaloldal éppen erre készült! Olyan új világot propagál és abban olyan társadalmat akar berendezni, amely szembemegy mind az Univerzumot uraló matematika és fizika, mind pedig az evolúció, a genetika és a viselkedéstan (végső soron szintén a matekon és fizikán alapuló) alaptételeivel.

Homogén eloszlásokra törekszik a társadalomban!

Nem rovom fel az újbalosoknak ezt – hiszen nehéz tekintettel lenni egy elmélet felállítása közben azokra a dolgokra, amelyeket nem is ismer az ember. Ők, az újbaloldal ideológusai és propagátorai pedig (nyilvánvalóan) nem ismerik mindazokat a természettudomány által igazolt törvényszerűségeket, tényeket és összefüggéseket, amelyek eleve lehetetlenné teszik az újbalos társadalmak megvalósíthatóságát - legalábbis az anyagi Univerzumban. Lehet, hogy egy párhuzamos „spätmarxista” világban az ottani törvények szerint felépülhet a részvételi demokrácián alapuló szocializmus, de itt, a miénkben ez minden emberi jószándékunk és elszántságunk dacára sem sikerülhet!

…Igazából azért írom meg ezt a posztot, mert már végtelenül unom azt a rosszul értelmezett világ- és társadalomjobbító attitűdöt, ami egyre inkább divatossá válik a baloldalon, különösen a fiatalok körében – és amely alapvető, az emberrel és általában az anyagi világot leíró természettudománnyal kapcsolatos általános ismerethiány miatt lehet annyira vonzó sokaknak. Meg persze azért is, mert egy, a mainál sokkal „lazább” életet ígér, amely ugyanakkor sokkal inkább mentes a „megaláztatások” és az „elnyomás”, a „kizsákmányolás” alól is – de erről majd később, a poszt legvégén... Foglalkozzunk előbb azzal, amire olyan büszke a baloldal: az „elmélet tudományos megalapozottságával”.

Az elmélet őse a marxizmus, amelyet Marx kora, azaz a XIX. század második felének tudományával megtámogatva hozott össze. Ez az elmélet eleve szenvedett két nagy fogyatékosságától – amelyből igazán csak az egyik az alkotó mulasztása és még az is tulajdonképpen a másik, vétlenül és kivédhetetlenül elkövetett hiba következménye.

Az első fogyatékosság, amelyről Marx nem tehetett, nem más, mint hogy a korabeli tudomány még gyakorlatilag semmit sem tudott az emberi egyéni és társas viselkedést pedig alapjaiban meghatározó genetikáról, az agyi (és ebből következően a gondolkodási és magatartási) struktúrák tényleges mibenlétéről és a viselkedéstanról – az evolúció elmélete pedig épp csak megszületett, ám annak a mai emberre és társadalomra gyakorolt hatásai még feltáratlanok voltak. (Ami e témában épp akkoriban született az evolúció talaján – a szociáldarvinizmus – pedig éppen az előbb sorolt tudományágak híján vont le téves, később a fajelméletekhez vezető következtetéseket.) Így Marx elméletei nem vehették számításba mindazokat a komplex hatásokat, amelyeket az (evolúciós folyamatok során kialakult) emberi genom és az abban, valamint agyi struktúráinkban „ösztöneinkben” kódolt viselkedéstani elemek gyakorolnak a társadalomra és a gazdaságra is.

A második fogyatékosság tulajdonképpen az elsőből kényszerűen következett-következik: mivel fontos hatásmechanizmusok, viselkedés- és társadalomalakító tényezők nem lettek (mert nem lehettek) belekalkulálva az elméletbe, ezért az elmélet által elképzelt jövő sem lehetett reális. Az a „stratégiai terv”, amelyet Marx és követői, egészen a mai napig leírtak-leírnak, alapvető tényezőkkel nem számol. Olyan ez, mintha egy klasszikus XIX. századi haditervnél a vezérkar csak az ellenség tüzérségét vette volna figyelembe, ám mivel sem a gyalogságról, sem a lovasságról nem tudott (hogy t. i. azok is a csatamezőn mozognak valahol, valahogyan), így a majdani csatát csakis később végzetessé váló hibákkal tudta eltervezni. A baloldal-újbaloldal is csak „céloz”, de nem talál… Szép elméleteit pedig szertelyuggatják a genetikai sorgyalogság puskagolyói, a viselkedéstan váratlanul lecsapó huszársága és az evolúciós hatások dübörgő lovú küraszírjai…

…De térjünk csak vissza a poszt kezdetéhez, amikor is az élettudományok mellet matekot és fizikát is emlegettem, mint a baloldali elképzelések ellehetetlenítőit. Mi köze a mateknak és a fizikának ahhoz, hogy vajon működhet-e egy humánus és egyenlőségre törekvő, a vagyoni különbségeket kisimítani szándékozó társadalomkép?

Fentebb szó volt arról, hogy az ember és az általa alkotott társadalom az anyagi világ része, így sem az ember, sem az emberek alkotta társadalom nem lépheti át az anyagi világban általánosan érvényes törvényszerűségeket. Ennek pedig egy igen meglepő, a baloldal elképzelésit érintő társadalmi következménye van: nem lehetséges a homogén vagyoni eloszlás. Még akkor sem, ha kifejezetten törekszünk erre, ha az észre akarunk támaszkodni, a „világerő” ellenében. Sőt: valójában az ész is éppen ellene hat a homogén társadalom elképzelésének – pontosabban: az észbeli-értelmi képességek egyenlőétel eloszlása.

De miért nem lehetséges a világegyetemben – és így a társadalomban sem – a homogenitás, az „egyenlőség”, a vagyoni különbségek kiküszöbölése? Azért, mert az anyagi entitások kölcsönösen hatnak egymásra és ez „csomósodásokat”, illetve „ritkulásokat” hoz létre. És ahogy az egyszerű anyagi részecskék a közöttük fellépő gravitáció, illetve a saját mozgásuk következtében „tömörüléseket” alkotnak, ezzel másutt „anyaghiányokat” okozva (ahogy azt a címben említett Isaac Newton is leírta már), úgy a (sok-sok anyagi részecske működése által létrejött) szellemi és anyagi javak is „koncentrálódásokat” és „ritkulásokat” hoznak létre az egymással való kölcsönhatásuk során.

Hogyan is működik ez a hatás – és minek a következtében lép fel? Kezdjük egy kis evolúciógenetikával és a végére el fogunk jutni oda, hogy ezeknek az evolúciógenetikai késztetéseinknek a kikerülhetetlen következményi a vagyoni koncentrálódások egy jól teljesítő, innovatív, hatékony és sikeres társadalomban. (Másmilyen társadalmakban meg ugyan ki akarna élni?)

…Tehát:

Tételezzük fel, hogy minden születendő gyerek azonos szociális feltételek közé érkezik és tökéletesen egységes, magas szintű oktatási rendszer fejleszti majd a képességeit… Lesz-e, lehet-e ebből „bázisdemokrata” és közösségi tulajdonon alapuló, a „nagy magánvagyonokat” kiküszöbölő társadalom és gazdaság?

Nem lehet – mert a velünk született képességeket a felmenőinktől örökölt gének határozzák meg. Ezek pedig igen nagy szórást mutatnak egyénenként. A legvadabb „kőbalosok” is be kell lássák: egy kiváló képességekkel, hihetetlen invencionalitással, remek szervezőképességgel rendelkező és ráadásul még „karizmatikus” ember sokkal többre viheti és viszi is „azonos alapokról” és „egyenlő pályákon” indulva is, mint egy „lőtthülye”. Ráadásul a génekben ott dolgozik két tényező: két, nagyon-nagyon hosszú ideje bennünk élő és az evolúció alakította késztetés.

  • Az egyik genetikus késztetés, amely immár három és félmilliárd éve kódolva van minden élő szervezet genomjában, tulajdonképpen kételemű. Egyik eleme az arra való törekvés, hogy szerezzünk meg minden elérhető és általunk a fennmaradásunk érdekében felhasználható erőforrást és tartsuk is meg azokat. Ez annak idején, az ősóceánokban (alapvetően) táplálékot és kedvező hőmérsékletű közeget jelentett – ma pedig (fújjjj!) az anyagi javakat és a technológiát, amelyek által kiteljesíthetjük a létezésünket, mind minőségében, mind időtartamában. Ezen alapszik a környezet „túlhasználata” is… A másik eleme pedig a megszerzett erőforrások birtokában a minél intenzívebb elszaporodás, azaz a gének továbbörökítése. Ez annak idején a faj fennmaradásának az evolúció során kialakult eszköze volt – manapság pedig a kultúránk és a megszerzett anyagi eszközeink továbbadására ösztönöz minket. (Itt „fészkelnek” a „Kulturkampfok”, illetve bizonyos konzervatív attitűdök1…)
  • A másik genetikus késztetés az elsőhöz képest „újszülött”. Mindössze tízmillió éves lehet, vagy valamivel több: azóta van jelen és működik gőzerővel bennünk, amióta csoportalkotó főemlősökké fejlesztette eleinket az evolúció. Ez nem másra ösztökél, mint a hierarchiában való feljebbjutásra. Emiatt nem működik a csoporton, társadalmakon belüli egyenlőség és a bázisdemokrácia – hiszen a feljebbjutást segítő gének eloszlása sem egyenlő az emberek körében.

Emiatt aztán az emberek szívesen birtokolnak és használnak olyan javakat, amelyekben lehetőleg sok erőforrás és azon belül sok ember szellemi és/vagy fizikai aktivitása koncentrálódik – mert az efféle javak:

  • egyfelől „kielégítik” az erőforrás-megszerzésre és –használatra inspiráló fent elsőnek említett genetikus késztetésüket,
  • másfelől pedig az effajta javak birtoklása „reprezentálja” az emberek csoportjában, azaz a társadalomban elért „magasabb hierarchia-státuszt” is, melyre a másodikként említett genetikus késztetés noszogatja őket.

Ezen javak hiánya frusztrációkat okoz. A frusztrációt a kielégítetlen genetikus késztetés kelti (természetesen a szintén a gének által meghatározott módon kiépült2 agyi struktúrákban). Így csak igen korlátozottan lehet „lenevelni” az embereket és közösségeket az ilyen javak birtoklásáról – igazából csak akkor és azzal, ha a birtoklásról való lemondással „valami még jobbat” szerezhetnek meg, aminek mind a birtoklási, mint a hierarchia-presztízsbeli értéke magasabb, mint azé, amiről lemondtak3.

Arról persze lehet vitatkozni, hogy szigorúan racionális alapon ez vajon nem „marhaság”-e? Egyébként: az – de mit tegyünk, ha a racionalitás sokkal-sokkal később jelent meg, mint az emberi viselkedést befolyásoló tényező, mint az említett ősi genetikai késztetések, és így a racionalitás viselkedésbefolyásoló potenciálja is jóval kisebb, mint az ősi késztetéseké (amelyek az agyunk működésére is alapvetőbben hatnak, mint az újagykéreg-béli ésszerűség)? Sem az evolúció, sem az annak működése révén kialakult emberi genom nem racionális abban az értelemben, ahogy mi az ésszerűséget értjük. Világos, hogy mára már nem feltétlenül „hasznos” az emberiség, mint létért versengő faj fennmaradása szempontjából a „szerezz meg mindent!”-attitűd, mint ahogy jobb társadalmat lehetne úgy építeni, ha mindenki nagyon okos és nagyon belátó lenne… De sem egyik, sem másik nem így van – így óriási hibát követnek el azok, akik a „korlátlanul belátóvá és okossá tehető” emberideálra szabnak társadalomterveket. Nem véletlenül írta azt már Pál apostol is, amit a poszt felvezetéseként tőle idéztem: ő pontosan ráérzett az ésszerűvé tehetőség korlátaira… Amikor társadalmat alakítunk, akkor nem csak egyes emberi képességeinkre, tulajdonságainkra kell tekintettel lennünk, hanem valamennyire: nem elég a racionális oldalunkkal számolni, bizony, számolnunk kell az ösztönössel is!

A fentebb említett „sok erőforrás és azon belül sok ember szellemi és/vagy fizikai aktivitása koncentrálódásával létrehozható javak” – értelemszerűen – csak akkor jöhetnek létre, ha előbb megalapozza azokat a szellemi erők koncentrálódása, amit innovációnak, azaz tervezési-szervezési folyamatba illesztett kreativitásnak nevezünk. Ekkor, ezáltal jelenik meg a „nóvum” a piacon: az a nóvum, amelynek létére és birtoklására, mint írtam, a génjeink késztetnek minket. És mivel e gének ott dolgoznak minden emberben, emiatt, ha egy közösség megismer egy „technikai nóvumot”, akkor általánossá válik a birtoklására való vágy, törekvés – amely tömeges igényt gerjeszt az adott dologra. Ezt csak nagy volumenű termeléssel lehet kielégíteni – vagy: marad a tömeges és feszültségeket keltő sóvárgás, frusztráció, amely viszont veszélyes és kiszámíthatatlan társadalmi instabilitást kelt. (Tulajdonképpen ez működött már az ókori „barbár betörésekben” is, de ez generálja a mai szociális migrációt is – és persze ez ad alapot a régi és mai szociális populista politikai mozgalmaknak is!)

A tömegtermelés pedig „gazdasági és társadalmi inhomogenitást” hoz létre: hiszen tőkét, erőforrásokat és emberi munkát koncentrál. Mivel pedig az innováció és a kreativitás a modern technológiák esetében (már az ipari forradalom óta, folyamatosan) igen szorosan kötődik a személyes szellemi és szervezési teljesítményekhez, így szükségszerű, hogy e szellemi és szervezési teljesítmények megalkotói (a nagy technológiai innovátorok) körül jöjjenek létre ezek a nagy tőkekoncentrálódások. Hogy miért? Hát azért, mert az innovációra való személyes törekvést nagyon felerősíti az, ha igen komoly annak várható személyes nyeresége. Így kapcsolódik össze a teljesítőképesség, a hatékonyság, az innováció és a kreativitás a kapitalizmussal – és így lesznek mindeme jellemzők ellentétesek a nagy egalitáriánus-utópisztikus kísérletekkel, azaz a szocializmussal, kommunizmussal, stb. Az ember - az innovátor is – általában sokkal szívesebben dolgozik, ha cserébe remélheti, hogy a csoporthierarchiában nagyot emelkedhet, és ha sikere révén az erőforrásokból is jóval bővebben meríthet. Ismét csak a két ősi genetikus késztetés inspiráló hatásával van itt dolgunk!

…És ahogy azt fentebb már írtam, a megszerzett erőforrások birtokában a gének továbbörökítésére ösztönző késztetésünk manapság a kultúránk és a megszerzett anyagi eszközeink továbbadására ösztönöz minket, így ösztönözve érezzük magunkat arra is, hogy a munkánkkal megszerzett-felhalmozott javainkat a mi génjeinket hordozó utódainkra hagyományozhassuk. Ezzel pedig máris ott vagyunk a „nagytőkés dinasztiák” genetikai alapjainál. Ezek szerint, ha nagyon a dolgok mélyére nézünk, akkor a felhalmozás, azaz a kapitalizmus, a verseny és a hierarchia is a génjeinkben lakozik. Aki ezekkel ellentétes társadalmat akar csinálni, annak mindenek előtt „génsebésszé” kell átképeznie magát!

…De hogy a végére valami jót is tartogassak: legközelebbi posztom arról fog szólni, hogy vajon miképpen lehetséges mégis az a bizonyos „jól élő dologtalanok társadalma”, amelyről (persze így ezt ki nem mondva, be nem vallva!) az újbalos értelmiség ábrándozik – az emberiség ősidők óta erről ábrándozó nagy részével egyetemben -, és amelyre én is utaltam, amikor a poszt elején egy, a mainál sokkal „lazább” élet utáni vágyat emlegettem az újbalos ideológiák (és az ideológusok) egyik inspirálójaként. A választ a technológia adja meg erre a kérdésre – szóval, ismét csak egy olyan „reál” szakterület, amelyben az újbalos elméletgyártól olyan fájdalmasan kevéssé járatosak. Előre csupán annyit, hogy a jelenleg általános ember-technológia viszony mellet ez elérhetetlen, bárhogyani is osszuk újra akár erőszakkal is a javakat a társadalomban.

 

 

 

 

1 A „konzervativizmus”, illetve az „újító szellem” személyiségjegyeinek és az ezek köré felépült politikai táborokhoz tartozásnak is komoly genetikai és agyszerkezetbeli alapjai vannak a legújabb vizsgálatok szerint. Akit e téma érdekel pl. itt olvashat erről közérthető formában: http://akciospotencial.blog.hu/2007/09/30/mas_a_konzervativok_es_a_liberalisok_agy Természetesen van „neveltetési-környezeti oldala” is akár a konzervatív, akár a liberális attitűdnek – ám gondoljunk csak arra, hogy ha a génekbe kódoltan is jelen vannak ezek az attitűdök, akkor azok bizonyára „halmozódnak” is az egyes családokban: így az egy-egy családban jelenlévő konzervatív, vagy liberális nevelési közeg is tulajdonképpen a nevelők és őseik génjeiből „sugárzik ki”. Végső soron pedig a konzervatív attitűd az erőforrás-megszerző és -megtartó genetikai örökség „mai következménye”, míg a liberalizmus egy másik, tulajdonképpen az emberré válást „beindító” (valószínűleg) mutáció, az élethosszig megmaradó „gyermeki kíváncsiság” közéleti megtestesülése.

2 Az agyi struktúrákat nem csupán a gének határozzák meg, hanem a szocializáció, a környezet és a személyes tapasztalatok is befolyásolják azokat. Ám mivel a szocializáció is emberi közegben zajlik, és az emberi közeget, azaz a társadalmat igen alapvetően definiálják a gének és az azokban kódolt késztetések, így áttételesen a szocializációban is komoly „genetikus elem” van jelen. A társadalomalkotás és –működés genetikus hátterének kifejtése messze meghaladja e poszt kereteit. Ezért itt csak utalok arra, hogy a csoportalkotás is genetikus késztetése az emberi fajnak, nem pedig valamiféle „kognitív-racionális elhatározás”, nem valamiféle „társadalmi szerződés” eredménye. Valójában a racionális agyműködés kialakulása is a csoporton belüli sikerességünknek és magának a csoportnak a sikeressége érdekében kialakult evolúciós eszköz – így mai „ésszerű politikánk” és „közéleti-társadalmi racionalitásunk” is csupán egyik következménye, és semmiképp sem „gyökere”, előidézője a társadalomba szereveződésünknek.

3 A „zöldmozgalmak” primer lemondást, „aszkézist” hirdető „szektái” is csak úgy és azok körében értek és érhetnek el sikereket, akik úgy érzik, hogy ökológiai tudatosságuk révén egy, az átlagemberekét meghaladó „magasabb kaszt” tagjaivá válnak ezáltal. Annak idején a szigorú, lemondást hirdető-gyakorló szerzetesrendek is igen magas - „elit” - társadalmi presztízst és státuszt biztosítottak a tagjaiknak, de pl. a különféle, szigorú belső fegyelemre épülő politikai „élcsapatok” esetében is éppen ez az effektus működik: a vállalt „lemondásért” cserébe kapott „kiváltságosság” – és persze az is törvényszerű, hogy ezek az „elitkasztok” idővel megszerzik a maguk anyagi előnyeit is a társadalom „sima” tagjaihoz képest. Ennek akár egészen rafinált, a szemek elől rejtett formái is léteznek, pl. az ökomozgalmak „elitjében” is. De idetartoztak a szocialista pártelitek „titkos luxusa”, vagy épp az SS-vezetők raboltvagyon-konfiskálásai is. És bizony: az igazságos társadalmat és a vagyoni különbségek (akár radikális) csökkentését ígérő „forradalmi” mozgalmak vezető elitje is, ha hatalomra került, az eddigi emberi történelem során még minden esetben megszerezte a maga részére azokat a luxusfeltételeket, amelyekért akár csak röviddel korábban is az „ancien régime”-t kárhoztatta. A balos, kommunista, stb. mozgalmak, pártok vezetői is épp ezt az utat járták be, berendezkedvén a hatalomban – és az előző uralkodó osztály vagyontárgyaiban, életmódjában… És pontosan ezt teszi a mai Magyarországon éppen az orbánista elit is…

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr286385517

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tyreo 2014.06.19. 20:01:43

Ez talált, süllyedt. gratula.

nevetőharmadik 2014.06.19. 23:03:37

Ha! Három napja olvastam valami agymenést a Kettős Mérce blogon a neoliberális kapitalizmus logikájának a meghaladásáról a lakhatási jog szempontjából. Megyek és belinkelem ezt itt :D

Ha már Pál apostol:

"És monda: Kicsoda vagy, Uram? Az Úr pedig monda: én vagyok Jézus, a kit te kergetsz: nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod."
(Ap. csel. 9:5)

Moin Moin 2014.06.19. 23:21:05

@nevetőharmadik:

Jól látod: valóban a Kettős Mérce posztja volt "az utolsó csepp"!:-)

Geo_ 2014.06.19. 23:42:18

Nézd, az újbalosság ma már messze áll tőlem - de néhány dolog miatt nem lett igazán korrekt az írás:

1. Az "újbalosok" is egy összefoglaló megnevezés - ők sem homogének, pl. nem tagadják az ember-ember közti természetes különbséget, s a teljes egyenlőség/egyenlősítés helyett az esélyegyenlőségről beszélnek.
Az egyik oldalon, gondolom, nem kell "újbaloldalinak" lenni, hogy károsnak tartsuk a túlzott egyenlőtlenségeket: www.es.hu/marosan_gyorgy;patrimonialis_kapitalizmus;2014-06-05.html
másrészt pedig azt hiszem, Svájc azért is olyan gazdag, mer évszázadok alatt halmozódott, öröklődött a családi vagyon.

2. Nem tudom, mikor következik be, de a megatrendek alapján előrevetíthető, hogy az anyagi javak előállításához már (lényegében) nem lesz szükség hagyományos emberi munkára, a szükségletek alapvetően kielégíthetőek lesznek - vagyis megteremtődik az egyenlőség (vagy a közeli állapot) anyagi alapja.

3. A dolog kultúra függő is. S ahogy - meglehetősen cikizve, de utaltál rá - az nagy kérdés, hogy jóléti vagy jól-léti társadalmakat építünk-e.

Persze, kis hazánkban azért más a helyzet, mivel nem jártuk be az egyéni felelősségen, vállalkozáson, teljesítményen alapuló utat - vagyis sok tekintetben pre-indusztrialista társadalom vagyunk - ugyanakkor pedig már megjelennek a poszt-indusztrialista nézetek is.

Geo_ 2014.06.20. 00:05:46

Hogy valamennyire érthető legyen az újbalosok felháborodottsága is:

beszelo.c3.hu/onlinecikk/mennyire-lett-kifosztva-a-tarsadalom

nevetőharmadik 2014.06.20. 10:01:41

@Geo_: Jó ez a Beszélő cikk.

Ettől eltekintve az újbalosok felháborodottságával nem az a baj, hogy nem érthető, hanem hogy jellemzően rossz helyen keresgélnek. Balossági fokuktól függően az újraelosztási viszonyok átrendezésében, vagy akár (mint ahogy a Kettős Mérce posztja pedzette) a tulajdoni viszonyok átrendezésében gondolkodnak. Az előbbi, bár van létjogosultsága, önmagában nem hozhat hosszú távú megoldást (de rosszul alkalmazva okozhat óriási károkat), a másodiknak szerintem még létjogosultsága sincs - legalábbis messze túl van azokon az erkölcsi dimenziókon, amit én felfogni (nem hogy elfogadni) egyáltalán képes vagyok.

Visszatérve a Beszélő cikkre: a konklúziója, miszerint az egyenlőtlenséget és ezen belül is a szegénység fokát a kormányzati beavatkozások az újraelosztások baszkurálásával növelte, nem csak az újbalosok felháborodását teszi érthetővé. Amit a kormány művelt, az minden ép erkölcsi érzékű ember felháborodását ki kéne váltsa.

Ettől azonban el kell választani az egyenlőtlenség, mint világszerte általános jelenség problémakörét. Sajnos ÉS előfizetésem nincs, ezért az előző kommented első pontjához nemigen tudok mit írni, nem tudom, hogy az írás milyen szempontból látja károsnak és/vagy felháborítónak az egyenlőtlenséget - vagy akár hogy te milyen szempontból látod annak. Magam sem mondanám soha, hogy minden úgy jó, ahogy van ezen a téren, de lehet, hogy a megközelítéseink különböznek.

amergin 2014.06.20. 10:08:03

Röviden csak a következőket szeretném megjegyezni:
1. az ember nem pusztán természeti lény. Kultúraalkotó teremtmény is. Az emberi társadalom egyik lényeges funkciója, hogy visszafogja a természetben egyébként szinte korlátlanul érvényesülő természetes szelekciót. A társadalomban érvényesül szolidaritás is. A szolidaritás egy természetes fejlődési folyamat eredménye.

2. Ily módon nagyon is indokolt lehet, hogy a társadalomban olyan intézményeket működtessünk, amelyek segítségével a kevésbé előnyösebb társadalmi pozícióba, illetve kevésbé előnyösebb természeti adottságokkal születetteknek is javítja az esélyeit az élhető és boldog életre, amennyiben ezért maguk is készek tenni. A szolidaritást intézményes formában működtető társadalmi-állami funkciók egy teljesen természetes fejlődési folyamat eredményeként is ábrázolhatók.
Ide beletartozik az is, hogy ezen funkciók érvén gondoskodjunk azokról, akik magukról képtelenek volnának gondoskodni.

3. Amikor "újbalosokról" beszélünk, akkor egy rendkívül heterogén mozgalmat érintünk. Leegyszerűsítően, összefoglalóan, általánosítóan beszélni róluk legalábbis nem vall kifinomult, a különbségekre és a nüanszokra érzékeny gondolkodásra.

4. Végül egy személy megjegyzés: annak a libertáriusnak, aki a természetes szelekciónak a társadalomban való zabolátlan érvényesülését kívánja, a társadalom minden jóléti és szolidaritást működtető intézményének leépítésére törekszik, azt tudom mondani, hogy meg kellene tapasztalnia, milyen az, ha a genetikai és társadalmi lottó veszteseként egy epszilon hímként vagy (pláne!) nőstényként születne újjá, az önfenntartáshoz alig elegendő képességekkel, mindenféle előnyös társadalmi kapcsolat híján.
Meglátjuk, mit gondol akkor a természetes szelekció társadalmi szükségességéről.

amergin 2014.06.20. 10:08:55

Ps: korr: végül egy személy[es] megjegyzés

Moin Moin 2014.06.20. 11:08:58

@amergin:

Válaszkomment 1. része:

1. A kultúra nem más, mint a főemlős-csoporton belüli társas viselkedés „meghosszabbítása” – természetesen a sokkal összetettebb és a neocortexszel „kiegészült” emberi agy bonyolultabb működésével „felturbózva”. De nincs olyan, hogy „természet- és evolúciófüggetlen kultúra”, azaz a kultúra is szerves része az anyagi világnak – így arra is ugyanúgy és ugyanazon törvények vonatkoznak. (Pontosabban: az általános, egyszerűbb anyagszerveződésekre vonatkozó törvényeket sem lehet a kultúrával, vagy az „akaratattal” felülírni”, azokon átlépni.) A kultúraalkotás tehát nem mehet szembe az emberi viselkedés evolúciógenetikai alapjaival – és ahogy a posztban leírtam, ezek az alapok nem engedik meg a „homogén elosztást” sem az anyagi javak, sem azok előállítása, sem pedig a hierarchia tekintetében. és: én nem a természetes szelekció „visszafogásáról” beszéltem/írtam – éppen hogy az újbalosok beszélnek arról, hogy a (mint írtam, genetikai késztetésként működő, azaz elfojthatatlan) versenyt és az annak következtében létrejövő nagyobb inhomogenitásokat kellene „visszafogni”. Eközben pedig nem számolnak azzal az egyszerű igazsággal, hogy éppen ez a verseny és éppen az inhomogenitások léte teszi lehetővé és teremti meg azokat az eszközöket, módszereket, amelyekkel aztán a másik fontos emberi késztetést, az altruizmust (amely a szolidaritás egyik alapja) lehet a társadalomban működtetni. Egy egyszerű példa: ha nem lenne a(z inhomogenitást szülő) verseny, akkor nem létezne a technológia sem – és akkor ma is tombolnának azok a betegségek, amelyek tömegeket ölnének meg. A probléma éppen ott keletkezik, hogy számos társadalom (társadalomtörténeti okok következtében) nem képes részt venni a technológiateremtő kooperációban és emiatt nagyon egyszerű körülmények között kénytelen tengődni – de ezt most nem nyitnám ki. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy rajtuk újbalos módszerekkel biztosan nem lehet segíteni, hiszen e módszerek éppen a versenykompetenciákat igyekeznek tompítani, még ha áttételesen, az egyes „direkt beavatkozásaik” következményeiként is.)

2. A „kevésbé előnyösebb társadalmi pozícióba, illetve kevésbé előnyösebb természeti adottságokkal születetteknek” életesélyeit nem puszta szolidaritással (azaz jövedelem-átcsoportosítással, netán magántulajdon-államosítással) lehet javítani, hanem a társadalmi, technológiai és gazdasági kompetenciáik – és általánosságban: a társadalmi stratégiáik – fejlesztésével. Természetesen ehhez (is) sok pénz kell – de ez már nem „kommunista rekvirálás”, hanem befektetés, amely a befektetőnek is megtérül, még h csupán hosszabb távon is. Ui. az inhomogenitásokat a kompetenciabeli és társadalmi stratégiabeli különbségek hozzák létre, ezért a homogénebb társadalom felé is e két dologban nyújtott támogatással lehet előrelépni. Ha csak simán „pénzt osztasz”, azzal csak rögzíted a kompetenciabeli és stratégiabeli helyzetet és nem motiválsz arra, hogy a hátrányban lévők is változtatni akarjanak a maguk eszközrendszerén e téren. Bizonyítja ezt a tételt, hogy ahol „megvalósult a szocializmus”, ott sehol sem sikerült a kapitalizmus társadalmi, gazdasági, technológiai és kultúrabeli teljesítményét „meghaladni” – hiszen csak a termelőeszközök és javak eloszlásán változtattak, de a kompetenciákban és a társadalmi stratégiákban nem mozdultak el a hatékonyság felé… (A magukról önhibájukon kívül gondoskodni képtelenek tábora pedig alapvetően két csoportra oszlik: azokra, akik valamely személyes fogyatékosságuk, egyéni élettragédiájuk következményeképpen nem képesek erre és azokra, akik a szocializációjuk és az említett társadalmi stratégiáik következtében nem képesek bekapcsolódni a mai technológia alkotta értékteremtő rendszerbe. Így egységes „kezelési mód” nem létezik.) Ami pedig a kevésbé előnyös természeti adottságokat illeti: ne feledd, hogy a legfejlettebb társadalmak nagy része éppen ilyen közegben, pl. Skandináviában, vagy épp magas helyek között (Svájc, Ausztria+„Sidtiroi”, Bajorország) léteznek – így a természeti közeg bőven kompenzálható társadalmi stratégiákkal.

3. „Heterogén újbalosok”: hát persze! csakhogy a poszt nem magáról az újbalos világról szól, hanem arról, hogy miért nem lehetnek működőképesek az ő „homogenitás-növelő” elképzeléseik, azokban a változatokban, amelyek e véleményközösségekben előfordulnak. Ebből a szempontból pedig teljességgel felesleges lett volna a balosságon belüli trendeket részletezni.

Moin Moin 2014.06.20. 11:09:46

@amergin:

Válaszkomment 2. része:

4. Megint másról beszélsz, mint ami a posztban áll, ui. eszemben sem volt „a természetes szelekciónak a társadalomban való zabolátlan érvényesülését kívánni” (ahogy te írod) –éppenséggel azt fogalmaztam meg, hogy miféle tényezőket kell figyelembe venni egy olyan „társadalmi-gazdasági tervben”, amely az egész társadalom sikerességét (ha úgy tetszik „felemelését”) tekinti céljának, azaz azt, hogy minél több tagjának biztosíthassa az emberhez méltó, hosszú és lelki-testi értelemben is egészséges életet. Amit írtam, az éppen az „epszilon nőstények” érdeke: hogy t. i. ne tudják szép, populista szövegeikkel őket lépre csalni és aztán szerencsétlenné tenni az „újbalos alfahímek”.:-) A poszt utáni megjegyzésekben éppen arról írtam, hogy ezek a nagy társadalmi igazságtevők rendre csupán a maguk jólétét teremtik meg – éppen úgy viselkedve, ahogy egy vad csimpánzhordában teszik ezt az alfapéldányok: „védelmet ígérnek” a gyengébbeknek, ezzel megszerzik a bizalmukat – aztán pedig terrorizálják őket.

amergin 2014.06.20. 11:26:13

@Moin Moin: Oké, megegyeztünk :) Mondom: én csak a szolidaritás totális kiiktatását utasítom el, amit néhol Hayeknél, Friedmannál, illetve Ayn Randnél és Robert Nozicknál találtam; (Hayeknél és Friedmannál elvétve, bizonyos helyeken; Randnél egészen sűrűn, tendenciaszerűen, Nozicknál pedig megint csak néhány helyen).
Amúgy verseny- és piacpárti vagyok, de némi baloldali beütéssel. Ami nálam azt jelenti, hogy szolidárisnak lenni a vesztesekkel, mégpedig intézményes formában, de úgy, hogy ezzel ne vegyük le a vállukról a teljesítménykényszer terhét, hanem nyissuk meg a lehetőségeket, hogy saját maguk javítsanak helyzetükön.

amergin 2014.06.20. 11:27:23

Ps: szolidaritás; itt: a társadalmi szolidaritás jóléti intézményekben működtetett formája.

nevetőharmadik 2014.06.20. 12:09:49

@amergin: Hát igen. A jobbos-balos, kapitalista-szocialista párbeszéd (vagy inkább adok-kapok) ma eléggé be van szorulva egy erkölcsi premisszákon alapuló (és azokból kitekinteni nem vágyó) ideológiai háborúba.

Önmagában nézve mindkét doktriner oldalnak igaza van, de egyik sem egész, komplex és dinamikus rendszerként tekinti az emberi társadalmakat, ezért csomó olyan jelenséggel nem számolnak, amik egyébként kiütik a szemet. Ezeket így aztán remekül lehet egymás fejéhez vágni és évtizedes, terméketlen vitákat tartani.

nu pagagyí 2014.06.20. 13:05:09

A posztíró áltudományos okfejtése kihagyta a dialektikát, ami nélkül történelem sem lenne.

A balodali mozgalmak akkor kapnak erőre, amikor kevés embernél túl sok anyagi erő összpontosul. Mozgatórugójuk, ha úgy tetszik ugyanaz, ami a sikeres harácsolóké volt, elvenni mástól és elosztani máshogy. A több részre osztás nyilván nagyobb támogatottságot jelent ínséges időkben, mint a kevésre. Egy utópiának egyébként nem kell megvalósulnia ahhoz, hogy hasson, lásd kereszténység.

A szerző láthatóan leszámolt a tudomány és a megismerés fejlődésével is, úgy gondolja, most már mindent tudunk és amit tudunk, az biztosan úgy is van.

maxval, a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.06.20. 13:31:30

@Moin Moin:

Igen, az vicces cikk volt. Imádom amikor ballibek úgy kompenzálják baloldaliság-deficitjüket, hogy időnként Marxot éltetik, persze közben Marx egyetlen elvével sem értenek egyet.

kalevaleez 2014.06.20. 13:46:15

hát ez nettó baromság

ha pusztán az evolúció és a természetes ösztönök vezérelnék az emberiséget, akkor a hímek megölnék a nem saját genetikai állományt hordozó egyedeket (mint a macskáknál), az erősebbek kitekernék a hamburgert a gyengébbek kezéből :):):), törvények pedig nem lennének, mert minek.

tipikus jobbos embertelen felfogás és ezt mint őskommer állítom.

ja és buta is, mert ha csak az erősebb maradhat fel, egy idő után elfogy a gyengébb (akinek az utódjából lehetne még nagyon hasznos tagja a társadalomnak) és a író féle szuperemberek kezdik majd ölni egymást.

Moin Moin 2014.06.20. 13:51:24

@nu pagagyí:

Válaszkomment 1. része:

A poszt nem véletlenül foglalkozott csupán az újabb baloldali mozgalmakkal és nem „általában” mindenféle baloldali, és/vagy „igazságtevő” mozgalommal, filozófiával. Ennek egyik oka az, hogy ma a mai dolgokkal kell foglalkoznunk, ha gyakorlatiasak akarunk lenni, a másik oka pedig az, hogy a baloldal ma nem ugyanaz és messze nem ugyanazok között a társadalmi és technológiai feltételek között létezik, mint akár évtizedekkel ezelőtt. Miként a kapitalizmus is megváltozott, akármit állítsanak is erről éppen az újbalosok. (Naná, hiszen nekik „létérdekük” az, hogy a kapitalizmust eleve rossz és gonosz valamiként állítsák be, ami ellen harcolni kell.)

Ami az áltudományosságot illeti: légy szíves tudományos tényekkel megcáfolni a posztban szereplő megállapításokat – akkor lesz hiteles az áltudományosság emlegetése. Így azonban nem több, mintha egy Fidesz-troll lekomcsizna, vagy ha éppen egy jobbikos lezsidózna…:-)

Dialektika: a történelmet nem a dialektika „csinálja”, hanem az emberi késztetések, legyenek azok akár egyéniek, akár az ember társas viselkedéséből eredők. A dialektika csupán a történelem külsődleges és formális leírására jó, ám valódi mozgatórugóit egy filozófiai eszköz fel nem tárhatja – mint ahogy zárt motorháztetővel és a diagnosztikai eszközök ismerete híján sem tudod megmondani, mi a motor baja. Addig volt létjogosultsága a klasszikus értelemben vett (azaz: a jelenségek látszatából kiinduló, leíró, vagy spekulatív) filozófiának, amíg nem állt elegendő tudományos információ rendelkezésünkre az emberi viselkedés valóságos alapjairól. Ha ma az orvoslás sokkal eredményesebb lehet, mint évszázadokkal ezelőtt, akkor az is azért van, mert biokémiai szintig ismerjük már az emberi szervezetet. A „természettudományos társadalom-leírás” is azért ad sokkal jobb eredményt bármely „történelmi filozófiánál”, mert mélyen ismeri leírása tárgyát, annak működését. A társadalmat nem lehet megérteni ha csupán „magát a társadalmat” vizsgáljuk.

„Kevés embernél túl sok anyagi erő összpontosul”: mi a kevés és mi a túl sok? Ki és mi alapján szabja ezt meg? Avagy: akik ezt meg akarják szabni, azok vajon előzetesen elemezték-e az adott „összpontosulás” technológiai okait, szükségszerűségeit? Megvannak-e ehhez egyáltalán az ismereteik? Felfogják-e pl., hogy a globalizáció oka nem „néhány gonosz és önző ember” elhatározása (hogy t. i. „kifosztják és szolgaságban tartják a tömegeket”), hanem a ma használt technológiánkból fakadó szervezési szükségszerűség? Létezik-e olyan függvény, amely egzakt módon, azaz irigységek és frusztrációk közpolitikává tétele nélkül adná meg az összpontosulások optimumpontját – természetesen lebontva az egyes gazdasági ágazatokra és cégekre?:-)

Aztán: közkeletű és népszerű tévedés, hogy a mai (és nem a történelemben jóval korábban létezett) inhomogenitásokat a „harácsolás” hozza létre? (Mint ahogy ennek korábban is jóval kisebb szerepe volt ebben, mint hiszik azt sokan.) A posztban is leírtam, hogy „egy kiváló képességekkel, hihetetlen invencionalitással, remek szervezőképességgel rendelkező és ráadásul még „karizmatikus” ember sokkal többre viheti és viszi is „azonos alapokról” és „egyenlő pályákon” indulva is, mint egy „lőtthülye” – és bizony, ez így is igazságos! Nem törhetjük el egy kiváló futó lábait csupán arra hivatkozva, hogy mások kevésbé tudnak futni – és persze nem is tagadhatjuk meg tőle a mozipénztárban a legjobb helyre szóló jegyet arra hivatkozva, hogy mivel jó futó, a többiek előtt ért a pénztárhoz.:-)

Bizony, a vagyoni inhomogenitások keletkezésében – különösen napjainkban, de már az ipari forradalom óta is egyre inkább – elsősorban a kreativitás, az innovativitás és a szervezőerő a legfőbb tényező. Gondolj csak bele, hogy miféle „kontraszelekciós tényezők” segítették Bill Gatest, vagy Steve Jobsot? Semmilyenek – éppen ellenkezőleg. Ha igazságos világot akarsz, nem kezdheted azzal, hogy hendikepessé teszed a kreativitást, arra hivatkozva, hogy „az nincs mindenkinek!”. Hacsak nem akarod létrehozni a hülyék társadalmát, mint Hoffmann Rózsa.

„Egy utópiának egyébként nem kell megvalósulnia ahhoz, hogy hasson, lásd kereszténység.” – Pontosan miben is hatott a (valóban meg nem valósult) kereszténység? Én szinte csak negatív hatásairól tudok – de javíts ki, ha tévednék!:-) [Avagy: mit is mond a Kereszapa 3. részben erről a bíboros Don Corleonénak: „Az európai ember évszázadok óta érintkezik a kereszténységgel, de az nem járta át. Krisztus nem él a szívében.” Ő csak tudta…)

Moin Moin 2014.06.20. 13:52:02

@nu pagagyí:

Válaszkomment 2. része:

„A szerző láthatóan leszámolt a tudomány és a megismerés fejlődésével is, úgy gondolja, most már mindent tudunk és amit tudunk, az biztosan úgy is van.” – Na, ez az érvfacsarásod bizony eléggé szánalmasra sikeredett! Sehol sem írom azt, hogy „mindent tudunk” – azt azonban igen, hogy eleget ahhoz, hogy lássuk: nem lehet úgy és olyan társadalmat csinálni, ahogyan és amilyet az újbalos mozgalmak szeretnének, mert ennek kőkemény evolúciógenetikai (és még általánosabb, matematikai-fizikai)) gátjai vannak. És bizony: ezek a tények” biztosan így is vannak”, mert ezeket a genetikai, evolúciógenetikai, viselkedéstani és agyszerkezeti és- működési jelenségeket, megállapításokat sokszorosan és egymással összefüggéseikben is vizsgálva bebizonyították. Csupán e tények társadalomtudományba épülése maradt még eddig el.

Moin Moin 2014.06.20. 14:00:42

@kalevaleez: SEhol sem áll a posztban az, hogy "pusztán az evolúció és a természetes ösztönök vezérelnék az emberiséget", sőt, kifejezett említés tétetik a tudatos agyi folyamatokról is. AZ állítás csupán annyi, hogy nem lehet sikeres társadalmat építeni a legalapvetőbb emberi késztetések ellenében. Mint ahogy a monogámiát és heteroszexualitást hirdető egyház sem volt képes kiirtani a megcsalást és a homoszexualitást. Fogalmazhatnék úgy is, hogy nem "pozitív állításokat" teszek a posztban a kívánatos, "jó" és "helyes" társadalomról, hanem csupán negatívumokat határozok meg, afféle átléphetetelen határokként.:-)

Moin Moin 2014.06.20. 14:06:52

@HaFr: A bonobók viselkedése egy speciális evolúcisó szelekció eredménye, amely egy szűk élőhelyen az egymással hadakozó, agresszív példányokat kiirtotta és így élettér nyílt egy másik, kooperatívabb csoportstartégia előtt.

Egyébként támogatom az ötletedet: valóban sokkal jobb lenne, ha ezentúl Lázár János sem erőszakkal-reklámadóval akarná megfektetni at RTL-t, hanem csak simán megdugná Erős Antóniát!

kalevaleez 2014.06.20. 14:07:52

@Moin

Hisz épp Te írod: "nem lehet sikeres társadalmat építeni a legalapvetőbb emberi késztetések ellenében".

namármost a legalapvető emberi (állati, élőlényi) késztetés, hogy a saját génállományodat terjeszd el, tehát a Te logikád (jobbos, szocialdarwinista) szerint ha én erősebb vagyok, a természetes késztetésem szerint ki kéne irtanom minden más utódot és megdugnom minden nőt (bocsi hölgyeim), a Te véleményed szerint ekkor sikeres egy társadalom, hisz maximálisan kiszolgálja a természetes késztetéseket.

Dr.Bio74 2014.06.20. 14:14:47

"nem lehet sikeres társadalmat építeni a legalapvetőbb emberi késztetések ellenében".

Volt már valahol sikeres társadalom?

Geo_ 2014.06.20. 14:15:58

@Moin Moin: (Pontosabban: az általános, egyszerűbb anyagszerveződésekre vonatkozó törvényeket sem lehet a kultúrával, vagy az „akaratattal” felülírni”, azokon átlépni.)

Inkább korlátról beszélnék - ugyanis az emberi kultúra képes arra, hogy a fajfenntartáson túl lépes legyen tudatosan alakítani a világot.
A kultúrával az a "gond", hogy nem olyan egzakt, mint más területek, nincs genetikai kódoltság: tanulni, tapasztalni kell, bizonyos értelemben hinni kell benne. (Pl. hogy fejleszthető az együttműködés, a bizalom, mások megértése, stb.)
A kérdés az, hogy mi biztosíthatja egy társadalom fennmaradását - s ebben a rövid- és a hosszú távú dolgok különbözhetnek is.

Dr.Bio74 2014.06.20. 14:17:34

"Mivel pedig az innováció és a kreativitás a modern technológiák esetében (már az ipari forradalom óta, folyamatosan) igen szorosan kötődik a személyes szellemi és szervezési teljesítményekhez, így szükségszerű, hogy e szellemi és szervezési teljesítmények megalkotói (a nagy technológiai innovátorok) körül jöjjenek létre ezek a nagy tőkekoncentrálódások"

Ha-ha-ha és még egyszer ha-ha-ha.

Moin Moin 2014.06.20. 14:23:59

@Dr.Bio74: Igen: ma is vannak, pl. urópa északnyugai vidékein.:-)

Moin Moin 2014.06.20. 14:25:51

@Dr.Bio74: Lennél kedves igazolni az állítás ellenkezőjét? (Figyelem: csak szabadpiaci körülményekkel "dolgozó" társadalmakból - olajsejkségekből, vagy pl. a "Nemzeti Együttműködés Rendszeréből" származó példák nem érvényesek!)

Moin Moin 2014.06.20. 14:27:28

@kalevaleez:

Te úgy fogalmazol, mintha azt gondolnád, hogy csak a saját génállomány elterjesztésére inspiráló késztetés alkotja a teljes evolúciós örökségünket és az agyműködést-viselkedést is csupán ez irányítja. Valójában más, akár ezzel ellentétes genetikus késztetéseink is vannak és hatnak. A viselkedés tulajdonképpen egy „eredő”, amely számos – tudati és ösztönös – folyamat dinamikusan változó összessége. Az viszont igaz, hogy hosszú távon és össztársadalmi méretekben nem lehet eredményesen „letiltani” alapvető késztetéseket és nem lehet alapvető működési törvényszerűségeket nem figyelembe venni.

A szociáldarwinisták - is - épp abban tévedtek, mint te: csak egy kiragadott részletre alapoztak komplett társadalomfilozófiát. [...Amúgy meg a finomkodó "szociáldarwinista" helyett nyugodtan nevezz csak nácinak - akkor legalább hallgatok a nevemre!:-)]

kalevaleez 2014.06.20. 14:37:46

@Moin

nem akarlak elkeseríteni, de minden élőlény alapvető késztetése, hogy a saját génállományát elterjessze (amelyiknek nem ez lenne kipusztulna). minden egyéb cselekedet erre vezethető vissza (vannak éllények, akik csapatba állva sikeresebbek, olykor még az alfán kívül nem is szaporodnak, viszont az alfa rokonságban van a teljes helyi populációval, így a saját génállomány nő, ha áttételesen is.

ez az evolúciós alapja a rasszizmusnak is, hiszen, ha az "idegenek" használják a Te területeden megtalálható erőforrásokat, akkor a Te fajtád kevésbé szaporodóképes.

a szociáldarwinizmus meg bazira nem a nácizmus finomkodóbb megfelelője, viszont olyan is ritkán látok, hogy valaki büszke arra, hogy náci. volt valaha történelemkönyv a kezedben, vagy legalább egy biblia?

nevetőharmadik 2014.06.20. 14:48:56

@kalevaleez: én meg olyat nem láttam, hogy valaki büszke arra, hogy őskommer :D

kalevaleez 2014.06.20. 15:00:27

ismert egy rakat kommer, aki akár saját életét is feláldozta, a szabadság, testvériség egyenlőség (ezek cseppet sem alapvető természetes késztetése az embernek) érdekében (tudom egy rakat baromarcú kommer meg embereket ölt, de én pl. erre semmilyen késztetést nem érzek) és ismert egy rakat náci aki életét is feláldozta (olykor hősiesen), hogy megvédje az ideológiája által kreált "életteret", akár úgy is, hogy gyerekeket mészárolt le, mert akkor a tiszta fajú árja elterjedhet (és neki ez a célja, ami viszont igen közel áll a brutális moin féle társadalommodelhez).

én megállok segíteni egy idegennek, ha gyerek, ha felnőtt, egy náci is megáll segíteni, ha az tiszta fajú árja. ellenkező esetben (ha teheti) megöli.

na ez nagy különbség

nevetőharmadik 2014.06.20. 15:07:40

@kalevaleez: az emberségnek a kommerséghez semmi köze. Egy kommer is megáll segíteni, de mi van, ha az illető éppen kulák vagy burzsuj, netán király, herceg vagy gróf? Hát biztos, hogy felakasztja vagy kitelepíti a picsába, mert hát a náci sem simán csak nem randizik zsidóval, hanem egyenesen deportálja.

kalevaleez 2014.06.20. 15:12:26

kevered a kommer vezetőket (akik ellenséget kreálnak a kulákból, burzsujból) és a kommert. a kommer ideológia nem öl embert. a náci ideológia ezt köteleségévé teszi a nácinak (a nácinak és nem a fasisztának).

GyMasa 2014.06.20. 15:30:01

@kalevaleez:
Mar nem azert, de a "gondoskodjon mindenki magarol" elv eppen az ultraliberalis beallitottsaguakra jellemzo, akik mindent az allam helyett a piacra biznannak beleertve ebbe a hagyomanyosan allami szerepkoroket is (egeszsegugy, oktatas, nyugdij, rendorseg, stb.).
Egy, nem szelsoseges, jobboldali beallitottsagu ember segit az elesetteken, adomanyoz, jotekonykodik, fizeti rendesen az adoit.
Esze agaban sincs felszamolni az allamot, mert erti, hogy szukseg van a szolidaritasra. Ezen kivul pedig elfogadja, hogy mindenkinek vannak adottsagai, amivel vagy el az illeto vagy nem. Ha el vele, es amiatt annak tobb jar, akkor azt nem elvenni akarja, hanem o is torekszik ra, hogy megszerezze a sajat erejebol.

___________________________ (törölt) 2014.06.20. 15:57:24

>bizonyos „jól élő dologtalanok társadalma”

>az emberiség ősidők óta erről ábrándozó nagy részével egyetemben

Tényleg ennyire hülye a t. emberiség, hogy erről ábrándozik? A többség öt éven belül belehalna az unalomba vagy azt "kezelő" alkoholizmusba stb.

Nem értem, hiszen nem csak én, de családom, rokonságom, baráti köröm nagy része tökéletesen tisztában van vele, hogy már a mai világban is igencsak problémás tud lenni, hogy az ember hogyan töltse ki a szabadidejét.

Fiataloknak ez talán kevésbé problémás, innen származhat talán a félreértés, de hány hatvanas, még fitt nyugdíjast ismerünk, aki nem tud mit kezdeni magával, sok az a heti 168 óra szabadidő, ődöng fel-alá a kertben, megigazgat ezt-azt, de már mindent ellátott a ház körül, és nem tud mit kezdeni magával, tévézget, de az is unalmas, és inkább bepiál vagy ledől aludni (vagy mindkettő) ?

Ugyanez tehetős háziasszonyban?

Ugyanez egy éve munkanélküli fiatalban?

Ezt nem úgy tessék tekinteni, mint egy luxusproblémát. Ez nagyon brutális tud lenni. Az üresség, céltalanság, dologtalanság érzése rosszabb lehet, mint ha problémáink vannak.

Szerintem nagyrészt emiatt van alkoholizmus és drogfüggőség.

Az élet nagyrészt arról szól, hogy pont annyi dolgot, tennivalót, kötelességet, feladatot, kihívást találjunk magunknak, amennyi még nem unalmas de már nem stresszel. Túl sok és bestresszelünk, túl kevés, és unalmasnak és céltalannak érezzük az életünket.

Lehet hogy van egy fiatal, energikus értelmes réteg, aki bármennyi szabadidőt el tud használni, szerintem ők gerjesztik ezt a vágyálmot. A többség nem tud. Szüksége van feladatokra. És motiváciképpen szükség van rá, hogy hajtson valamilyen kényszer.

Sokan jól ismerik azt az ördögi kört, hogy ha nincs kényszer, nem tesznek semmit. De ha nem tesznek semmit, utálják és megvetik magukat, ettől bedepressziósodnak és méginkább nem csinálnak semmit, csak önutálva döglenek a kanapén. Hány olyan nyári szünetem volt fiatalként, hogy utáltam magam, mert csak a számítógép előtt ülök és nem megyek ki sportolni, és persze utána mit tettem, jól eltereltem a figyelmem az önutálatról: a számítógéppel.

Lehet persze hogy az egész ismeretségi körömben valahol van egy enyhe, nem diagnosztizált depressziója mindenkinek. Ebben az esetben is igaz az, hogy csak akkor lenne szabad az embereknek több szabadidőt nyerni, ha ezt valahogy megoldják.

De szerintem ez nem depresszió, ez szerintem normális. Ha már természettudomány - minden állati cselekvést az evolúció kényszere hozott létre. Az éhség kényszere nélkül a tigris is csak döglik a vackán, nem csinál semmit. Hiszen ez egyáltalán nem normális dolog egy vadon élő állatnál, hogy sok szabadideje legyen.

Úgyhogy ez szerintem normális, hogy nehéz a sok szabadidővel mit kezdeni.

Úgyhogy én azt remélem, az emberiség többsége józan eszű marad és tisztában van vele, hogy szüksége van a feladatok, és a kényszerű, szükséges feladatok rendszerére, különben elsüppedünk a lustaság-önutálat-depresszió mocsarában.

Tudjátok az a baj, hogy az ilyen balos meg liberális ideológiában az autonómia automatikusan rossz, a kényszer automatikusan rossz dolognak számít. Ez hibás hozzállás! Ez csak annak az embernek jó, akinek erős motivációja van ezer és egy értelmes dolog csinálására!

De mi többiek sokszor hálásak vagyunk, hogy egy-egy feladatot valamilyen kényszerűségből kellett megoldanunk, mert utána nyertünk belőle önbecsüléspontokat. Míg ha nem lett volna a kényszer, pusztán az önbecsülés-nyereség vágya nem győzte volna le a lustaságot.

Látjátok, ezért hibás az egész autonómia logika meg szabadság meg ilyenek a legtöbbünk számára. Rugdosni kell a seggünket, különben beszorulunk lokális optimumokba. Persze nem az kell, hogy hajcsár csattogtassa az ostort, de az jó, ha nincs meg mindenünk, ha kénytelenek vagyunk a szükségleteinkért megdolgozni. Ez büszkévé tesz minket és önbecsülést ad.

___________________________ (törölt) 2014.06.20. 15:59:17

@Shenpen:

Elírtam, azt akartam írni, hogy az a baj az ilyen balos és liberális világképben, hogy az autonómia automatikusan jó, a kényszer automatikusan rossz dolognak számít.

Spenót55 2014.08.04. 05:04:39

Tipikus paranoiás okfejtés (szabálytalanul állítja fel a bábukat, de utána zseniálisan sakkozik -önkényes szabály szerint-).
- Matematikára és fizikára hivatkozik, ami a természetben nincs. Kulturális termék...
- A kapitalizmusra NEM az jellemző, hogy a legnagyobb szellemek vannak a gazda(g)ság csúcsán, hanem a legelvetemültebbek.
- Az ember falkaállat, s mint ilyen, igényli a hierarchiát, és ez köszönő viszonyban sincs se a matekkal, se a fizikával. Önmagában nem a hierarchiával van baj (globalice), hanem annak torzulásaival, a kontraszelekcióval...

borzimorzi 2014.11.19. 12:10:20

@Geo_: Valóban, Svájc azért is olyan gazdag, mert évszázadok alatt halmozódott, öröklődött a családi vagyon. De nemcsak ezért. Hanem azért is, mert a szigorú protestáns etika szellemében éltek, tehát egyfelől nem herdáltak, másfelől pedig sok gyereket vállaltak. A protestánsok támasztotta verseny miatt ezt az életvezetési módot a katolikus kantonok lakói is átvették. Évszázadokon át azért is vállaltak oly sok gyereket, mert ezek révén vontak be külső forrásokat a családi gazdagodási projektekbe.

Ami a fiúgyerekeket illeti: a svájciak Európa-szerte ismerten kiváló, jól szervezett zsoldoskatonák voltak. Ha utánanézel, látni fogod, hogy a különféle francia arisztokrata családok fegyveres konfliktusaiban rendre ott vannak ők is, már jóval Navarrai Henrik előtt is, és a Napkirály után is sokáig. Ugyanez igaz volt a német fejedelemségek és az olasz városállamok közti viszályokra. A zsoldból persze odahaza Svájcban a család profitált. Ha túlélte a zsoldos a harcokat, akkor családot alapított, de ha nem, a zsoldja egy jó része akkor is hazajutott a családnak. Gyakorlatilag egész addig működött a külső források bevonásának e rendszere, amíg létre nem jött a már stabilan Egységes Franciaország Napóleonnal, majd a XIX. sz. utolsó harmadában az olasz és a német egység is. Ennek a katonáskodási profizmusnak kései visszfénye a mai pápai gárda a Vatikánban.

A lányok pedig otthon jelentettek kiváló munkaerőt, és mivel a férfiak katonáskodása (és elhalásai) miatt sokan nem tudtak közülük férjhez menni, gyakorlatilag egy nagyobb család már önmagában is elműködtetett egy középkori majorságot. Plusz a sok gondoskodó vénlány között a férjes asszonyok gyerekeit sokkal kevesebb ártalom érte, mint amennyi a korban szokásos volt, így többen érhették meg a felnőtt kort. A majorsági termékeket piacra is vitték, persze. Ennek kései visszfénye pár klasszikus svájci agrártermék, a sajtoktól a csokikig.

Azt már alig merem megemlíteni, hogy aki szigorú etika szerint él, az nemcsak a sajátját nem herdálja, hanem a másét sem lopja. Ezért alakult ki bizalom a svájciakban, és ez teremtette meg a mára már felbecsülhetetlenül, legendásan gazdag svájci bankrendszer alapjait.

Tehát az évszázadokon keresztül tartó gazdagodási folyamatnak több tényezője is van az általad említett, szintén rendkívül fontos tényezőn kívül.

Üdv:
b

borzimorzi 2014.11.19. 12:12:05

@borzimorzi: Kisbetűvel egységes, természetesen.
b

Moin Moin 2014.11.19. 12:34:02

@borzimorzi: + A szász királyi udvarban is svájci testőrök voltak évszázadokig - íme, a szász svájci gárda "nem semmi-kategóriájú" indulója:

www.youtube.com/watch?v=px3Bqzu6WO8 (A videón látszik az egykori egyenruhájuk is.)

borzimorzi 2014.11.19. 13:05:04

@Moin Moin: Az "újbalos alfahím" vajon mi? Létező fenomén egyáltalán? Én még nem láttam ilyet. Újballer kategóriában eddig a hangszernevűcske volt a csúcstermék, egy kb. delta kategóriás darab. Bár messze nem deltás, ha érted, mire gondolok. Az összes többi erősen konvergál az omega kategória felé.

Mondom ezt úgy, hogy én magam is igen messze kullogok az alfa kategória mögött. De szemem és fülem attól még van.

Üdv:
b

borzimorzi 2014.11.19. 13:28:08

@Moin Moin: :-DDD Lázárnak szerintem is valami komoly bünti járna, de én azért ennyire nem vagyok kegyetlen. Inkább csak koslasson a néni után lógó nyelvvel pár évtizedig. Lehetőleg nehéz vasban, ha kérhetem. :-)

Üdv:
b

P.S.: Köszi, nem is tudtam eddig, hogy a szász fejedelmek is Svájcból importálták a testőrséget.

Geo_ 2014.11.19. 13:59:52

@nevetőharmadik: Valószínűleg a tegtöbb esetben egy kicsinyke "kibeszéléssel" nem csak értjük, hanem meg is érjük a másikat :-)

Az, amit újbalosságnak nevezünk, valójában eddig hiányzott a politikai palettáról. SZVSZ jobb, ha artikulálódik.

Geo_ 2014.11.19. 14:05:57

@borzimorzi: Thx!!!

Valójában nem is kellene 60 év a kultúra/mentalitás váltáshoz - csak épp kormányzati/politikai akarat is kell hozzá, pl. elkezdeni a pedagógus- és a közösségépítő szociális "mérnök" képzést.

(Engem egyszerűen lenyűhöz az osztrák és a magyar árokpartok különbsége.)

Moin Moin 2014.11.19. 14:14:44

@borzimorzi: Jó vagyok szász importtémákban: a feleségem is az.:-)

téridő2 2014.11.20. 21:41:09

@Moin Moin: írod: "...Azért, mert az anyagi entitások kölcsönösen hatnak egymásra és ez „csomósodásokat”, illetve „ritkulásokat” hoz létre. És ahogy az egyszerű anyagi részecskék a közöttük fellépő gravitáció, illetve a saját mozgásuk következtében „tömörüléseket” alkotnak, ezzel másutt „anyaghiányokat” okozva ..."

Eredeti közleményekre történő hivatkozásokkal megerősítenéd ezeket az állításokat?