2012.11.04. 20:46 Szerző: piefke

Miért vagyunk lemaradva?

Zrínyi.jpg

„Harcolnunk peniglen nem akarmi okért
Kell, hanem keresztény szerelmes hazánkért,
Urunkért, feleségünkért, gyermekinkért,
Magunk tisztességéért és életünkért.”

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Ötödik ének, 27. - 1651

 

Hosszú évek óta folyik a polémia arról, hogy vajon mikor érjük el a „fejlett nyugatot” – és hogy egyáltalán elérjük-e valaha? Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy vajon miben is vagyunk „hozzájuk képest” igazán lemaradva: hogy mi is anyagi, gazdasági, hatékonysági, GDP-beli, stb. lemaradásunk társadalmi oka?

A legtöbben, ha az „utolérjük a nyugatot” gondolata előkerül, arra gondolnak, hogy a jövedelemszintünk mikorra éri el azt – de arra csak nagyon kevesen kíváncsiak, hogy vajon mikor fogunk tudni olyan minőségű munkát végezni, amely az ottani jövedelemszint alapja lehet? És amikor az ottani jövedelmek alapjáról van szó, akkor sokan „önfelmentő” magyarázatokat keresnek-ajánlgatnak erre: a gyarmattartó múltat, a Marshall-segéllyel, a kelet-európai országon (mindenek előtt éppen a mi országunk!) kizsákmányolását a „multikon” és az EU „egyoldalú szabályozásán” keresztül, vagy akár a „kommunista 40 évet”, amely „szétrombolta az országot”. Olykor még a Trianonnal elszenvedett veszteség is előkerül okként, vagy éppen a zsidók aknamunkája, esetleg a magyar társadalom nyakán munka nélkül élősködő cigányok…

Nyilvánvaló, hogy mindez nem a valódi oka el/lemaradásunknak. Hiszen a „bezzegországok” tekintélyes hányada (éppen a „legbezzegebbek”) sohasem voltak (komoly) gyarmattartók: aligha magyarázható a német jólét az egyes délnyugat-afrikai sivatagi területek, esetleg Togo, vagy Kamerun több mint 90 évvel ezelőtti időleges birtoklásával, mint ahogy a dán jólétre sem magyarázat Grönland. Svéd- és Finnországnak pedig soha nem is voltak gyarmatai. (Sőt: maga Finnország volt – Finn Nagyhercegség néven – az Orosz Birodalom által birtokolt terület.)

A Marshall-segély (pontosabban: az abból való kimaradásunk) sem oka a lemaradásunknak, hiszen az akkor szétosztott majdnem 14 milliárd (akkori) dollár (ami mai értéken kb. 600 milliárdot ér) önmagában nem „dobta fel” a belőle részesedő országot. Jól mutatja ezt az a tény, hogy a teljes összeg több mint 5%-át kapó Görögország bizony nem vált „bezzegországgá”… Viszont a segélyből gyakorlatilag nem is részesülő Írország (amely mindösszesen 1 milliárd dollárt kapott, a teljes segélyösszeg 0.07 ezrelékét) később komoly gazdasági fejlődést produkált. De az a legszemléletesebb példa arra, hogy alapvetően nem a Marshall-segély az oka a későbbi „gazdasági csodának”, hogy amíg a két „győztes hatalom”, Nagy-Britannia és Franciaország 3,5856, illetve 3,1038 milliárd dollárt kapott, addig a vesztes Németországból létrehozott NSZK ennek a felét sem, mindössze 1,4726 milliárdot – és mégis ez utóbbi ország produkált „Wirtschaftswunder”-t, míg Nagy-Britannia és Franciaország hosszú ideig (gazdasági és társadalmi) válságtól válságig botorkált… És ha már Németországnál – pontosabban az egykori NSZK-nál – és a gazdasági csodánál tartunk, ez jó példa arra is, hogy az Trianon okozta „országcsonkítás” sem lehet A MAGYARÁZAT. Nézzük csak meg ezt a térképet: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Map-Germany-1945.svg&page=1&filetimestamp=20120204151930 - és látjuk, hogy a II. világháború előtti Németországhoz képest az 1949-ben létrejött NSZK is rettenetesen „csonka” volt… Ha igaz lenne, hogy Magyarország lemaradása Trianonra vezethető vissza, akkor vajon miért nem maradt le az NSZK is?

Még könnyebb megcáfolnunk a lemaradásunk okaiként a multikat, illetve az EU-t okolókat: hiszen a multik csak 1990 után, az EU pedig a 2003-as csatlakozásunkat követően „szabadultak ránk” és „kezdték szívni az ország vérét” – igen ám, de a lemaradásunk már évszázadok óta jelen van, a rendszerváltás óta pedig egyértelműen csökkent! Így a multik és az EU elleni „vád” legfeljebb az lehet, hogy ők nem táplálnak minket eléggé

Nem, a dolog egyértelmű: mindenek előtt saját magunk vagyunk lemaradásunk okai – azt pedig kifejezetten mi magunk „intéztük el”, hogy gazdaságunk nemhogy növekedni képtelen, hanem egyenesen zsugorodik.

Magyarország két dolog között választhat: vagy felzárkózik az Európai Unió fejlett – a jelen válságot is egészen jól átvészelő – északnyugati feléhez, vagy legalábbis évtizedekre beletörődik abba, hogy folytatódik az utóbbi évtizedek stagnálása, vergődése és leszakadása. Mármost, ki lenne az az őrült, aki ez utóbbit választaná, és ki ne akarná az elsőt?

Nos, a helyzet az, hogy szinte mindenki mégis az utóbbi opciót választja, amikor a gyakorlati tettekre, a mindennapi életére, munkájára kerül a sor!

Ha a „szorgalmas szegények” útját akarjuk járni – amelyet többek között Orbán és a „kínai csodáról” prédikáló (szélső-)jobbos „alternatív/nemzeti közgazdászok” is propagálnak –, akkor jó, ha tudjuk, hogy így konkurálnunk kell mintegy ötmilliárd olyan földlakóval, akik mind-mind sokkal szegényesebb körülmények között élnek - ezért aztán sokkal kevesebb pénzért is hajlandók sokkal kíméletlenebb munkafeltételek között dolgozni. Olyan feltételek között, amelyek a legtöbb magyart felháborítanák: se munkabiztonság, se védőfelszerelés, se ellenőrzés, se munkavállalói jogok – viszonyt a munkaidő az átlagos magyarnak a másfélszerese, akár heti 6, sőt 7 napon át is! És nincs társadalombiztosítás, nincs „szociális háló”, annak még a jelenlegi kormány által (ismerjük el: kényszerűségből is!) megritkított változata sem!

Reális elképzelés-e az, hogy „bérversenyben” szerezzünk világpiaci pozíciókat? Vessük össze a példaként ajánlgatott Kína átlagjövedelem-viszonyait a hazaiakkal! Bizony, megdöbbenünk, mert a fejlett keleti-parti régiókban is alig több az átlagbér, mint a mi híres-hírhedt havi 47.000 Ft-os közmunka-bérünk. Ott ugyanis a havi nettó átlagbér 1.820 jüan körül van, ami nagyjából 63.000 Ft-nak felel meg. De jó, ha tudjuk még ehhez, hogy a kelet-kínai átlagbért alapvetően az ottani nagyvárosokban élő ipari, ill. szellemi dolgozók „húzzák fel”, mert a Kínai társadalom túlnyomó többségét alkotó falusiak havi átlagban csupán havi nettó 580 jüan körül keresnek. Ez alig 20.000 Ft-os havi jövedelem – a kínai dolgozók zöme tehát feleannyit sem keres, mint egy magyar közmunkás! (Még akkor is kiábrándító a jövedelemkülönbség, ha tekintetbe vesszük azt a tényezőt, hogy a falusi kínaiak fogyasztási szokásai jóval kevésbé „szofisztikáltak” és hogy az árszínvonal az általuk is fogyasztott javak esetében a magyar alatt van.)

Látható: lefelé nem vezet út. Csak felfelé léphetünk - ennek viszont olyan akadályai vannak a magyar társadalomban, amelyek a munkakultúrával és a tudatos tervezésre való képességgel függenek össze. Ma már rendelkezésre áll az a tudás és rendelkezésünkre állnak azok az eszközök is, amelyekre támaszkodva a siker reményével foghatunk bele a „felfelé vezető úthoz” szükséges mentalitásváltás megalapozásába.

A poszt elején azt írtam, hogy a nyugathoz való felzárkózást a legtöbb esetben „gazdasági kérdésként” szokás felfogni, úgy az ehhez a felzárkózáshoz szükséges eszközöket is mindenek előtt a gazdaság eszköztárában szokás keresni – pedig az eszközök jelentős része nem ott van, hanem a mentalitásban. Ez az a „valami” amely másmilyen ott, ahol sikeres a társadalom és a gazdaság és másmilyen ott, ahol a pangás váltakozik a válsággal. A legtöbb, ma sikeres „bezzegországban” sajátos történelmi hatások hosszú sorozata hozta létre azt a mentalitást, amely a sikeresség, a magas teljesítmény alapja. Ha egy ország fel akar zárkózni a sikeresekhez és a saját társadalomtörténete nem alakult úgy, hogy a sikeresség mentalitásbeli előfeltételei spontán módon teremtődtek volna meg, akkor még mindig adott az a lehetőség számára, hogy megpróbálja tudatosan átformálni magát.

Amikor „társadalom-átalakításról”, „tudatformálásról” esik szó, akkor sokakban bizonnyal felötlenek a közelmúlt bizonyos „kísérletei”: mindenek előtt a szocializmus-kommunizmus, amely szintén arra alapozta volna a maga „Nagy Ugrását” és „társadalmi kísérletét”, hogy – úgymond – majd jól átalakítja az emberek gondolkodását. És láttuk, mi lett ezeknek a kísérleteknek a vége… Kudarc, vagy egyenesen katasztrófa – mert egy olyan társadalmi (és gazdasági) rendszert akartak létrehozni, amely egyfelől még sehol a világon „magától”, spontán módon nem alakult ki, másfelől pedig teljesen ellentétes az emberi természettel. (Ez utóbbi állítást most nem részleteznénk - esetleg közkívánatra majd egy másik posztban…) Ám esetünkben másról van szó: olyan társadalmi viszonyokat szeretnénk itt is, mint a világ (hosszabb távon) legsikeresebb és legjobban működő, legjobban élhető társadalmaiban – amelyekben ráadásul ez a „modell” az adott társadalmak belső, szerves fejlődésének eredménye! Nem valami „elméleti”, papíron kifundált „ideális társadalmat” akarunk itt látni, hanem „csak” egy „sima”, teljesítményalapú-kooperatív mentalitást meghonosítani.

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen folyamat jóval túlnyúlik egy-egy négyéves kormányzati cikluson: legalábbis egy teljes, „nullkilométeres” generációt igényel. Így csak akkor érdemes belefogni a dologba, ha előtte kialakítunk egy, a társadalom jelentős többségére vonatkozó konszenzust abban, hogy ezt kell tennünk, mert ez az egyetlen reális esélyünk. Hiszen minden fontos társadalmi és gazdasági alapelemet ennek megfelelően kell „átállítani”: a vállalkozásfinanszírozástól kezdve az oktatáson át az államigazgatásig – ez pedig konszenzus híján nem fog sikerülni!

A dolog nem lesz könnyű – mert igen nehéz alapvető dolgokat másképpen csinálni, mint ahogy megszoktuk. Nehéz ez még akkor is, ha az eddig megszokottról már jól tudjuk, hogy az rossz, azzal sikeresek nem lehetünk. Mert újat tanulni, az újat megszokni: idő és erőfeszítés. De - ahogy a bevezetőben idézett Zrínyi fogalmazott – „Harcolnunk peniglen nem akarmi okért kell, hanem keresztény szerelmes hazánkért, Urunkért, feleségünkért, gyermekinkért, magunk tisztességéért és életünkért.” Önmagunkért, a jövőnként és a gyerekeinkért kell megváltoznunk!

…És a változás nagy lesz!

Eddig nem volt megszokott, hogy az boldogul a legjobban, aki a leginkább felkészült és aki a legkitartóbb, mert erőszakossággal és „hatalomközeliséggel” lehetett valaki „győztes”. Eddig nem volt megszokott, hogy egy projektet vállalkozóként alaposan elő kell – és: elő is lehet – készíteni, mert az itteni viszonyok azonnali cselekvést és az ezzel összefüggő „rögtönzést” kívántak meg. Eddig az sem volt megszokott és általános, hogy az a tanár kapjon kiemelkedő jövedelmet és kerüljön idővel az intézmény élére, akinek a tanítványai a(z objektíve megmért) legjobb eredményt produkálják – és az sem volt általános, hogy egy hivatalban a jövedelem és a pozíció a jó minőségben, időre elvégzett munkával és az ügyfelek (szintén objektíve megmért) elégedettségével korrelál. Nem volt az sem szokásos, hogy egy közpénzből elvégzendő munkát az a cég kapjon, amelyik a legjobb minőséget produkálja a legjobb áron – és emellé még hosszú távú garanciákat is képes adni. És ami a leginkább szokatlan: ezentúl nem azokra kellene a kormányzást bíznunk, akik a legtöbbet ígérik, hanem azokra, akik jól kidolgozott, megalapozott programmal jelentkeznek a hatalomért és akik számon kérhető biztosítékokat is képesek adni arra, hogy kormányra kerülvén meg is maradnak a program mellett.

Amikor legközelebb, 2014-ben, kormányt választunk, a döntésünk előtt mérlegeljük mindazt, amiről ebben a posztban szó esett és próbáljunk meg úgy választani, hogy azzal jövőt is választunk magunknak.

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr644889145

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.11.05. 15:57:03

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr. jenőke (jenőke) 2012.11.04. 23:31:39

Megfeledkeztél az úgynevezett "hozzáadott értékről".
Ezt bizony nem pótolja semmilyen múltba révedés, nosztalgia, álomlátás, és így tovább.
Viszont a protekcionizmus (az én öcsém a legjobb például államtitkárnak, a haverom meg akármi is lehet) kifejezetten gátja minden fejlődésnek.
Meg még sok, sok mindenféle...

piefke 2012.11.05. 10:54:02

@Dr. jenőke (jenőke):

Nem egészen értem, hogy a hozzáadott érték és a múltbarévedés hogyan függ össze a posztom kapcsán. (Egyébként: a hozzáadott érték az egyik "eleme" a munkakultúrának, hiszen a munkakultúra nem csupán azt foglalja magában, hogy hogyan dolgozunk, hanem azt is, hogy mit és min.)

piefke 2012.11.05. 10:58:34

@aeidennis:

Köszönöm az információt - valóban nem volt arról tudomásom, hogy a XVII. században volt egy kicsi gyarmata az Újvilágban! Ez érdekes történelmi adat, azonban aligha alapja a svád gazdaság erejének - gondolom, te sem emiatt közölted.:-)

(Egyébként - kiindulva a belinkelt infóból - nem is tudtam, hogy beszélsz svédül! Én sajnos nem, de majd "nyugalomba vonulván" tervezem, hogy elsajátítom ezt a nyelvet.)

aeidennis 2012.11.05. 11:40:19

@piefke: Ha nyugdíjba mész, mindenképpen látogass el a Kronborg kastélyba, (Helsingør, Dánia), ahol a Dán Hajózási Múzeumban a skandináv gyarmati kérdést elég részletesen bemutatják: hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1n_tengerent%C3%BAli_gyarmatok

laci0011 2012.11.05. 12:17:36

Programot lehet bármilyen jót írni és lehetnek hitelesek is az írók,zéró lesz az eredmény.Kevesebb adó,kevesebb állam kell.A kissebbeket erősítő választási szisztéma kell .Hatékony kartell elleni védelem,az erőfölénnyel visszaélők komoly következetes megbüntetése

Dánoska 2012.11.05. 12:41:26

@piefke:
Gratulálok a poszthoz.

Elkeserítettél, mert igazad van.
Amikről írsz, azok a legszükségesebb, egyben nagyon nehezen és hosszú idő alatt megérlelhető változ(tat)ások.
Reménytelennek érzem a magyar mentalitás változását.
Nem látom az útját és a módját ennek az átalakulásnak.
Nekünk "világnemzet vagyunk" duma kell, nem pedig az európaiság. Sajnos.)))

helipokter 2012.11.05. 15:06:13

Mélységes egyetértésem!

Ugyanezt én másként szoktam levezetni:
89 után azért nem indultunk felfelé, mint a rakéta, mert hiányoztak feltételek.

1) Tárgyi:
Satnya infrastruktúra, stb. Ez anyagi kérdés. Az országunk kicsiny, a világon helyet kereső tőke pedig sok. Jött volna örömest, ha úgy látja, hogy érdemes. Hogy itt dolgos-okos-törekvő-megbízható nép lakik.
10 év alatt ki lehet glancolni egy országot.

2) Személyi:
Ez a lényeg, ez hiányzott hozzá. A tőkebeáramlás óvatosságát is ez okozta.

>>>>>>
A legnagyobb gazemberség, vegytiszta hazaárulás, amikor valaki a nép agyát rongálja demagógiával. Éppen a fejlődésünk alapját faragja.

zipe moha 2012.11.05. 15:56:36

.... a cikkhez,és a látáshoz én is csak gratulálni fogok....egyre többen jövünk rá arra, hogy vannak mások is akik hasonlóan látják a tényleges problémát és a lehetséges megoldásokat is.....össze kellene állni befolyásolóként...pl hírdessetek meg szakmai alkotó munkát végző stábot...mely a teljesítményét annak kínálja fel aki meg is valósítja az elemeket (csak ötlet)

.... amit most én tennék hozzá: már látjuk, hogy a változás nehézségét nem is elsősorban az anyagi...hanem a szellemi változás kényszere adja...ezt sokkal nehezebb megcsinálni

helyhiány miatt röviden, érthetőség miatt egyszerűen: 89-ben az elit és a nép azt tette amit mindig......az elit NEM VÁLLALKOZOTT progresszióra, felzárkóztatásra.....mindösszesen a külföldhöz való alkalmazkodás végrehajtásában ( hazaárulással felérő szervilizmus) véli mind a mai napig ( régi baloldal egésze) a HATALOM birtokosának önmagát.....míg a jobboldal a rezsim túlélését a feudalizmusba visszafordítva véli fenntartani..és ehhez a mai teljes humán értelmiség hitelesítőként használt tagjai asszisztálnak....bármihez...mert ebből tudnak csak élni. ...ezen az immár ismét belterjes kontraszelektív közegen hogy tudsz változtatni.....nem oldalak, nem izmus....blokkban az egész ??
De, hogy a nép sem maradjon ki...évszázadok óta "vezetéshez" szocializálódott...önnáló véleményünk nincs (nem is volt soha) csak a számunkra a szűkebb-tágabb környezetünkben élő TEKINTÉLYEK véleményét ismételgetjük....és jellemünkhöz tartozik, hogy inkább elmegyünk, ha valami már túl nehéz...mint,hogy TEGYÜNK ELLENE vagy valami JÓÉRT....

Még ki lehet találni gyorsan modernizáló gazdasági-társadalmi stratégiát.... de túl nagy az érdek (és egyre növekszik...), hogy minden mennjen a régiek szerint.....mindig ebbe
az irányba vitték az elitek a hazát...s mindig ebbe az irányba hagyta magát terelni a nép......s akiknek nem tetszik, mindig el lehetett menni....mentek (mennek)is sokan....szóval semmi nem változott....visszatért ez a haza a legrosszabb arcai közül az egyikhez...jó kormányzása (jó arca )még soha sem volt....érdemes viszont átgondolni,hogyan ...és kik által...lesz...hátha,ennek a generációnak sikerül elszaggatni az évszázados átkozottságot...ha nem, majd a következőnek...mindenki így volt vele ezidáig..majd a következő,én csak megúszni szeretném....nem fogjuk megúszni,mi sem

Husz_János_Puszita 2012.11.05. 18:23:00

Ha mentalitásról beszélünk, akkor a legnagyobb károkat a hatalomé okozza. Legnagyobb mulasztása a felvilágosítás, modernizálás hiánya, a fejekben főként.

A magyar kb. 60%-át hozza az EU átlagának teljesítményben, 22% reálbérért. Nem lehet mindent a zemberekre kenni. Vegetálásból sehol nem születnek nagyszerű eredmények, nem marad rá energia.

piefke 2012.11.05. 20:40:49

@Husz_János_Puszita:

A magyar GDP és a magyar átlagjövedelem arányát az EU-s átlaghoz hasonlítva azért mutatkozik 3-szoros eltérés (60%-22%), mert ezt az arányt több, speciálisan a magyar gazdaságra jellemző tényező eltorzítja, úgymint:

1. Az inaktívak kisebb aránya a fejlett északnyugat-európai államokban a munkaképes korú lakosság %-ában, így a kevesebb aktívnak több inaktívat kell eltartania, akik eltartási költségei miatt az aktívak jövedelmét nagyobb elvonások kell, hogy terheljék. (Nagyobb újraelosztás-kisebb egyéni nettó jövedelmek)

2. Magyarországon – a fejlett országokhoz viszonyítva - sokan nagyon kis hozzáadott értékű munkát végeznek, amelynek munkajövedelem-termelő képessége igen alacsony, minimálbér-közeli. Ezért Magyarországon az aktív népesség jóval nagyobb aránya keres a minimálbér környékén, mint a fejlett országokban. Ugyanakkor a magyar GDP-nek csak viszonylag kis hányada kerül ki ebből a „minimálbéres” szektorból. A nagy hozzáadott értékű ágazatok sokkal alacsonyabb létszámmal sokkal nagyobb GDP-hányadot állítanak elő, mint az alacsony hozzáadott értékűek. Ezért a magyar átlagjövedelem-szinten az előbbi szektorban dolgozó kevés, kvázi nyugat-európai szinten kereső munkaerő jövedelme nem húz felfelé annyit, mint amennyit ront rajta a sok, az utóbbi szektorban alacsony jövedelemmel foglalkoztatott dolgozóé.

3. A magyar társadalomban sokkal nagyobb arányú a feketegazdaság és az adóelkerülés, ami „virtuálisan” csökkenti a jövedelmeket, mivel a jövedelemátlag-statisztikákban csak a legális jövedelmek jelennek meg.

4. A magyar átlagbérek alacsonysága összefügg a magyar állam „túlméretezettségével” is, hiszen a közszféra béreit is a versenyszférának kell kitermelnie, ezért (ahogy már az 1. pontban írtam, más témában) nagyobb újraelosztás van, mint a nyugati országokban. És mivel kevés versenyszféra-alkalmazott sok közszféra-alkalmazottat tart el, emiatt mindkét szektorban relatíve alacsonyak lehetnek a fizetések. (A versenyszférában azért, mert sok az elvonás, a közszférában pedig azért, mert sok ott dolgozó munkavállalónak kell „szétosztani” a relatíve szűk, kis létszámú versenyszférától elvont pénzt.)

Husz_János_Puszita 2012.11.05. 21:09:33

@piefke:

Amit írsz a hatalom inputja, amit én írtam az output, ami a végén kijön. Nincs vita köztünk.

Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2012.11.06. 11:30:53

Nem értek teljesen egyet a poszttal, de azért aki A-t mond, mondjon B-t is.

Milyen (nem feltétlenül anyagi) költségekkel járna ez a "mentalitásváltás". A magyarok évtizedekig abban az illúzióban éltek, hogy a rendszerük olyan lesz mint Ausztriában/Németországban. Itt senki sem akart amerikai "teljesítmény-alapú" kapitalizmust, hanem "méltányoság-alapú" szociális piacgazdaságot. A pártok pedig mindezidáig ezt ígérték nekik, és valamilyen szinten ennek a rendszernek a korruptabb, kevésbé hatékony változatát is építették ki. Ezért olyan pazarló az államigazgatás, és ezért olyan sok az inaktív is, többek között. Ha hirtelen "átállna" ez a rendszer "méltányosról" "teljesítmény-alapúra", akkor ez kiadáscsökkentésekkel járna, amit elsősorban a valamilye formában az állami transzferekből élők szívnák meg. Ezek pedig sokan vannak, kegyetlenül sokan...

zipe moha 2012.11.06. 14:18:19

@Vhailor

"Ha hirtelen "átállna" ez a rendszer "méltányosról" "teljesítmény-alapúra", akkor ez kiadáscsökkentésekkel járna, amit elsősorban a valamilye formában az állami transzferekből élők szívnák meg. Ezek pedig sokan vannak, kegyetlenül sokan... "

lent sokan vannak de "gyengék"...hamar átálna a többség a teljesítmény- elvűség
elfogadására...ha ennek eredménye TISZTESSÉGES MUNKABÉR (tehát nem csak duma... tedd ezt,tedd azt...majd semmi!)

fent viszont sokan is vannak és "erősek" is.... "szocializáltságuk" az ÉLŐSKÖDÉS..önálló teljesítményre képtelenek és szükségtelennek is tartják (mert bőséggel csorog a személyre szabottan kiásott közpénz-csatorna)..ezért mindenkit aki a teljesítmény elvűséggel közelít, mérni szeretne...elüldözik, ellehettelenítik és összezárnak...évszázadok óta ez a magyar kontraproduktivítás legfőbb oka...ide tértünk vissza...mszpfidesz szervezésével itt is maradunk...de még mindig el lehet menni....erre varj gombot piefke..."Hogyan lehet eltávolítani felelős posztokból.. a felelőtlen szereplőket....avagy a foglyul ejtett Magyarország szabadulása fogvatartói halálos öleléséből"címmel.

A történelem azt mutatta eddig, hogy nagy nemzetközi változások idején kap lehetőséget a Haza...melyet elitjei rendesen fel is használják arra...hogy visszatérjenek ahhoz amit már jól ismernek..és szeretnek működtetni.....egyébként láttok mostanság nagy nemzetközi fordulatot a közeli jövőben?....jó további elmélkedést!

zipe moha 2012.11.06. 14:32:02

...bocs'lemaradt...és az egészet viszi a közép..aki már nem is közép, mindenesetre közterhelhető...nem úgy mint a "tőke"...s meddig visz?....mszpfidesz hazárdjáték mert senki sem tudja, mikor áll le!!...de már szökdösnek (egyesével) az alkalmas kétkezi szakemberek ( a hazai építőiparnak annyi...nincs már szakmunkás ..és képzés se...a méltánytalanság már most elnyerte jutalmát...csak még a válság elfedi..) a fiatal diplomások, egészségügyiek, mozdonyvezetők, autóbusz-vezetők, VÁLLALKOZÓK..szóval gyanítom nem sokáig megy ez már...bár még trükkök sokasága...és a politika az emberek szélsőségek felé való manipulálása,bűnbak állítás (maguk helyett) még hátra van....sajnos nem azok isszák meg a keserűt akik kikotyvasztották.....de azért belekortyolhatnak ők is

Husz_János_Puszita 2012.11.06. 15:53:10

@Vhailor:

Így meg mindenki szív, az sokkal jobb.

Kekszemu 2012.11.06. 18:53:45

Vissza kell térni a 45 előtti időkhöz, kisebb állam kevesebb állami szolgáltatás, nagyobb teljesítmény kényszer, azaz a társadalmi mesterséges szolidaritás csökkentése, röhej h egy aktív a saját családján kívül még két "ingyenélőt" eltart...

Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2012.11.07. 07:09:20

@Kekszemu ;-): @Husz_János_Puszita: @zipe moha:

Magyarázzátok ezt meg annak a 3 millió nyugdíjasnak, ők adják a legfegyelmezetteb szavazói réteget, ők a királycsinálók. Őket a nyugdíjon és az egészségügyön kívül nem érdekli semmi. A mindenkori pártok pedig inkább feláldozzák a jövőt, csak hogy megnyerhessék a nyugdíjasok szavazataival a választásokat.

Az elitet nem lehet csak úgy leváltani. Társadalmi beágyazottsága a fent említett okból kifolyólag nagyon erős. Sok érdeket sértene, ha valahogy tényleg sikerülne átállni a teljesítmény-alapúságra".

zipe moha 2012.11.07. 09:32:59

@vhailor
...ok, akkor a diagnózis megállapításra került...hogyan tovább?
@Kekszemű
"így aktív a saját családján kívül még két "ingyenélőt" eltart... "
..ok,ez tény...de mi következik ebből?
mellesleg a nyugdíjasok nem ingyenélők "biztosítási díjat "fizettek....a politika ürítette ki (és terhelte rá az aktívakra) vagy nem töltötte fel a nyugdíjvagyont...most éppen a gdp 10%-át kitevő manyupot is ellopták.. a mai nyugdíjasai csak a ma aktívaiban bízhatnak....nem a mszpfideszben!
@piefke
egyetértve Vhailorral.... a mai nyugdíjasokat kellene győzködnötök, nem az aktívakat...ez a szintetizáció eredménye

Husz_János_Puszita 2012.11.07. 19:06:02

@Vhailor:

Nem olyan szörnyű feloldhatatlan dilemma ez.

1. A nyugdíjrendszerhez csak felmenő rendszerben lehet hozzányúlni, vagyis a jelenlegi nyugdíjasokat nem érinti. Ciklus elején kell elkezdeni, addig is, nem nagyon reklámozni a kampányban a dolgot. Nem kell kifejteni az igazság minden apró részletét, hogy úgy mondjam.:D

2. Nem törvényszerű, hogy a politikus ne lásson tovább az orránál. Van, ahol kibírják, hogy 4 évig nem kapaszkodnak veszettül a bársonyszékbe. Mi van, ha elveszítenek egy választást? Utána is van élet. Valódi szerkezeti reformok jótékony hatását már 2-3 éven belül érezni lehet. A választók emlékezni fognak a jó kormányzásra, kár hogy eddig még nem próbálta senki. Az osztogatást viszont 2 perc után megszokják, aztán még több kell. Ilyen az emberi természet.

Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2012.11.08. 07:14:26

@Husz_János_Puszita:

1. Ez minden szép és jó, de a nyugdíj, szociális és egészségügyi rendszer költségei most terhelik a magyar költségvetést, többek között ezért sincs pénz semmire. Igen, a jövőben lehet csökkenteni a nyugdíjak értékét, de amíg ki nem múlnak a jelenlegi nyugdíjas nemzedékek, addig nem nagyon fog ez a költségvetésen látszódni.

2. Nálunk Szlovákiában 6 év(!) kellett ahhoz, hogy a szerkezeti reformok valamelyest éreztessék hatásukat, egy összehasonlíthatatlanul jobb világgazdasági környezetben. Jelentős GDP-növekedés volt, de megnőttek a szociális és regionális különbségek, a választók pedig határozottan NEM emlékeztek a "jó kormányzásra".

Husz_János_Puszita 2012.11.08. 14:05:47

Ennek nemileg ellentmond Bajnai berobbanasa a nepszerusegi adatokban minden 13. havi ellenere pozitivan ertekelik a teljesitmenyet. Nem hulyek a valasztok, a politika nezi hulyenek oket, valami furcsa infantilizmusbol az ingyen sor utani vagyukat akarjak mindenaron kielegiteni.

Husz_János_Puszita 2012.11.08. 14:10:25

Az alatt a 6 ev alatt a valodi teljesitmenyt nyujtok azert jobban ereztek magukat a borukben vsgy nem? Nem mindegy mindegy mit jutalmaz egy rendszer az orszag felemelkedese szempontjabil nagyon nem.