2011.12.31. 20:16 Szerző: piefke

Naptár 2012-re

 

…Tetszik, ha egy Főbb emberül

előre rugtat - vakmerő

példáján menten felhevül

mind a nyomában ügető,

s igyekszik mind merészen

be a viaskodásba, bár

fogadja szenvedés, halál,

mert tudja mind eszében,

hogy férfihírért egy az ár:

ütést ha ád, ütést ha áll…

…Bárók, zálogban légyen

inkább vár, város és határ,

de nincs szebb a háborúnál.

 

Bertran de Born: Tetszik nekem húsvét körül - 1140―1215 között

(Illyés Gyula fordítása)

 

2012. döntő éve lesz Magyarországnak. Ekkor fog eldőlni, hogy képessé válunk-e egy minőségi ugrásra, egy valóban új magyar társadalom és egy valóban hatékony magyar gazdaság megteremtésére – vagy sodródunk tovább a „szokott szívások útján”. Azért lesz sorsdöntő 2012., mert ha elő akar lépni egy igazán modern, progresszív, jól szervező és hatékony politikai erő, akkor annak ez év tavaszán be kell indulnia!

Miért ilyen sürgős ez – hiszen a választásokig, 2014-ig még több mint két év van hátra!

Nos, azért, mert:

·          idő kell a megszerveződéshez

·          idő kell a felkészüléshez

Írtunk már arról korábban, hogy ha orbán valóban jobbá akarta volna tenni ezt az országot és valóban jól teljesíteni tudó gazdaságot akart volna, akkor nagyjából 2008. táján keményen neki kellett volna állnia a felkészülésnek: meghívni az ország (és akár a világ) legjobb elméit és velük együtt elkészíteni egy komplex újjáépítési tervet, olyat, amelyben végiggondolt kapcsolatban állnak az egyes elemek – nem pedig csak egy vasvillával összehányt és sárral betapasztott „magyaros” tákolmánnyal próbálkozni. Ezt akkor ő elmulasztotta – és ezzel elvett tőlünk, Magyarország polgáraitól legalább négy évet.

Ha valaki manapság határozza el, hogy legyen itt egy igazi Szupermagyarország, és ennek érdekében, nem pedig „saját célra” akar választást nyerni 2014-ben, akkor ő sem szánhat erre sokkal kevesebb időt, mint amennyi egyáltalán hátravan addig. Egy új, győzni lépes és azt követően „szuperül kormányzó” politikai erő kitalálása, megszervezése, országos kiépítése, köztudatba vitele, stb. idő- és munkaigényes dolog – már ha valakik tényleg komolyan gondolják, és nem csupán arra bazíroznak, hogy „Legyen meg a hatalom - aztán majd meglássuk!

…Mert most úgy látszik, hogy a legtöbb, magát álmaiban orbánék leváltójának látó politikus és politikai párt, csoport csak ennyiben gondolkozik! Nem látom azt a szakszerű, jól szervezett-vezetett-koordinált, feszes és valóban a dolgokat végiggondoló aktivitást egyiküknél sem, amely a valódi sikerhez, vagyis a 2014-et követő „szuperkormányzáshoz” elengedhetetlenül kellene. Szólamok vannak, szórványos akciók és „meg kell tenni”-, „el kell érni”- típusú szlogenekkel és óhajokkal teletűzdelt „programnak látszó tárgyak” és „vitairatok” – de sehol sincsenek a magyar társadalom valóságára alapozott és a magyar társadalom legmélyebb és ezért minden mást meghatározó problémáira adott valóban működő válaszok. Legfeljebb ilyen–olyan célok vannak, de szó sem esik azokról a módszerekről és erőforrásokról, amelyek által e célok összessége elérhető lenne. …Aki nem hiszi, hogy ez a helyzet, hogy ez van ma a porondon, hogy csupán ennyit tud az úgynevezett ellenzék, az olvassa csak el bátran bármelyikük bármely irományát és próbálja abból működőképes szerkezetté összerakni a jövendő Magyarországot!

Azt fogja tapasztalni, hogy senki sem végezte el a munkát, hogy mindenki csak „szájjal és szívvel” akar boldogulni – márpedig a modern világ ésszel és tudással működik.

…Igen: nem végezték el a valódi siker alapját adó munkát – mert arra számítanak, hogy megúszhatják ezt a munkát, amely egy valóban új Magyarország létrehozásával járna. Abban bíznak, hogy 2014-re annyira tele lesznek az emberek orbánékkal, hogy elegendő lesz, ha létezik az ellenzék és nem kell, hogy az képes is legyen sokkal jobban kormányozni. Ki tudja? – talán abból indulnak ki, hogy orbánék sem készültek fel a kormányzásra 2010. előtt, de mivel az akkori kormányt már nagyon utálták az emberek és nagyon le akarták váltani, ezért még ez a felkészületlen és sületlenségeket beszélő Fidesz is képes volt tarolni… Akkor meg ugyan minek „feszüljenek meg” a felkészülésben?

Ha valóban ez lenne a terv, ha ez a módszer működne és ha valóban kormányra tudna kerülni 2014-ben egy ilyen ellenzék, akkor az talán még nagyobb baj lenne Magyarország számára, mint amekkora baj ez a mostani orbán-éra…

De vajon egyáltalán képesek lennének-e elvégezni az igazi felkészüléssel járó munkát ezek az ellenzékiek? Megvan-e bennük – vagy legalább valamelyikükben – az ehhez szükséges tudás és képesség? Kikből is állnak ezek az „ellenzéki erők”? Egyáltalán: ki megy ma politikusnak Magyarországon? Feltehető úgy is ez a kérdés, hogy vajon ott találjuk-e legjobbjainkat a politikusok között – hiszen nyilvánvaló igazság, hogy nagy bajban, amilyenben az ország van, rászorulnánk a legkiválóbbak vezetésére!

Itt elérkeztünk a tehetség kérdéséhez. Az a helyzet ugyanis, hogy kreatív és innovatív politikára lenne szüksége az országnak – ez pedig nyilvánvalóan igényli a kimagaslóan tehetséges, kreatív és innovatív (de ugyanakkor felkészült és nem „fantaszta”!) politikusokat, akik ráadásul szervezett rendszerben is képesek gondolkodni!

…Mihez kell a kreativitás?

Sokan azt szeretnék, ha létezne a politikában egy pontos „megoldókulcs”, amely minden további nélkül, automatikusan „kiadná a végeredmény”, hogy t. i. hogyan is kell „tökéletesen” vezetni ezt az országot. De ahogy nem lehet pontos algoritmussal leírni azt, hogy miképpen kell „tökéletes zenét” szerezni, vagy akár „csodaszép képet” festeni, úgy az sem írható le pontokba szedve, hogy miképpen is kell országot boldogítani. A zenében, vagy a festészetben mindenki elfogadja a kreativitás szükséges voltát – ellentétben a politikával, holott a történelem azt igazolja, hogy egy igazán nagy bajban lévő népet nem lehet „képletek alapján”, átlagos tehetséggel a felemelkedés útjára kormányozni. Ahhoz legalább annyira kell a kivételes képesség, mint bármely nagy alkotáshoz.

Ma Magyarország igen nagy bajban van - és itt nem az aktuális gazdasági gondokra, de nem is csak a „demokrácia-deficitre” kell gondolni, mert mindezek csak következmények. Következményei annak, hogy az ország polgárainak jelentős többsége nem úgy gondolkodik és nem úgy cselekszik, ahogy az egy modern társadalomban és gazdaságban célszerű és eredményes lenne. Sokat írtunk már erről… Bizonyos értelemben mindenki természetesnek veszi, hogy fontos a politikában a személyiség, a személyiség hatása, hatóereje – de ezt a „fontosságot” csak kb. a politikai PR és a „médiaszereplés” terén szokták belátni. Nem gondolnak arra, hogy a helyzetértékelés, a megoldáskeresés és a programalkotás terén ez legalább ennyire lényeges. Sokan még kifejezetten tartanak is a „karizmatikus politikusoktól” – hiszen rosszak a tapasztalataik: ide szokás sorolni Gyurcsányt és orbánt is, velük meg igazán nincs sok sikerélményünk!

Ámde aki csak a „tömegre hatás” képességét véli „karizmának”, az mellélő: az igazi politikai-vezetői karizma más és jóval több. Hogy ki is az igazi vezető – akire most szükségünk lenne – azt talán egy osztrák kultúrtörténész, bizonyos Egon Friedell fogalmazta meg a legtömörebben: „…a legokosabb és a legtöbbet tudó, a legerősebb és a legvértezettebb, az a szem, amely legmesszebbre lát előre is és hátra is, ama világító gyújtópont, melyben a világ minden sugara összegyűlik...” Ő (lenne) az igazi vezető – de hol vannak ehhez a ma futó kormánypárti és ellenzéki fejek?

Sehol!

…És mihez kell a fentebb emlegetett „szervezett rendszer”? Hát ahhoz, hogy azt a másik szervezett rendszert, aminek Fidesz a neve, valóban le lehessen győzni – mert az nem megy „magányos hősködéssel”. Sok száz ember kitartó és összehangolt munkája kell majd hozzá. És senki ne ámítson azzal minket, hogy elég gyújtó hatású demokrata szónoklatokat tartani nyuggereknek, vagy akár tizenezres, de semmiféle programmal nem rendelkező tömeg előtt kijelenteni ezt-azt - és nem elég Facebook-csoportozni sem. Mindezek kellenek, de csupán eszközök – ha folyamatba vannak rendezve – és nem „átütő erejű és mindent legyőző/pótló csodafegyverek”. Mert csak egyetlen győzni képes „fegyver” létezik: a hosszú távon szervezetten cselekvő emberek közössége.

A poszt címében a „naptár” szó szerepel – nem véletlenül. Itt az ideje, hogy összeállítsuk teendőink ütemtervét – amit aztán majd persze be is tartunk feszesen!

Ha ezt elmulasztjuk, akkor akár ne is induljon senki ellenzékként a 2014-es választásokon – mert lehet ugyan, hogy egyesek bejutnak az országgyűlésbe, de ez legfeljebb nekik lesz jó, az országnak viszont nem lesz valódi haszna belőlük. Hogyan is lehetne: egy fel nem készült és munkáját el nem végzett politikus, vagy párt ugyan mire lenne képes a hatalommal a kezében?

Legfeljebb arra, amire az elmúlt éveikben - abból pedig nem kérünk!

…Szóval: aki tényleg komolyan gondolja azt az új Magyarországot, az ma még mulasson egyet, ha akar, holnap szedje össze magát és ha éppen van kedve, akkor holnapután menjen még tüntetni egyet – de aztán jöjjenek a kemény, munkás hónapok! …Aki pedig csak szórakozni és szerepelni, netán „érvényesülni” akar, az várjon farsangig, mert bohócokra és maskarákra akkor lesz szükség!

De máskor nem!

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr613510276

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szolgálati Füldugó 2011.12.31. 21:52:57

"Szólamok vannak, szórványos akciók és „meg kell tenni”-, „el kell érni”- típusú szlogenekkel és óhajokkal teletűzdelt „programnak látszó tárgyak” és „vitairatok” – de sehol sincsenek a magyar társadalom valóságára alapozott és a magyar társadalom legmélyebb és ezért minden mást meghatározó problémáira adott valóban működő válaszok. "
Édes istenkém, tavaly ilyenkor még az egész demokratikus ellenzék összesen állt vagy harmicezer like-ból a Milla üzenőfalán! Tavaly decemberben volt egy darab gyűlés a gyulai Petőfi szobornál, egy flashmob a Nagycsarnokban, és két kis egyetemista tüntetés. Slussz. Hát azért ennyire ne legyünk türelmetlenek! Gondold el, egy év alatt mekkorát változott a politikai tájkép! Egy olyan réteg mozdult meg, amelyik tekintet nélkül életkorára, soha még nem vett részt politikai akciókban. Ismerek olyan, éjt nappallá tevő aktivistát, aki korábban nem is álmodta volna, hogy ilyesmiben részt vesz, pedig elmúlt hetven. Ehhez képest nagyon jól állunk. Persze, észnél kell lenni. De ami jó, azt el kell ismerni. A folytonos korholás az Rózsi nénje pedagógiája.

piefke 2011.12.31. 23:20:08

@Szolgálati Füldugó:

Két megjegyzés:

1.) A választásokig hátralévő idő adott és ez kijelöl egy merev határidőt. Ehhez kell az ellenzéknek a saját ütemtervét szabnia! Minden, a győzelemhez szükséges tennivalót ez alatt a két év alatt kell levégeznie – különben az egész semmit sem fog érni. és mivel (ha jól tudom) a cél nem önmagában a győzelem, hanem az, hogy a hatalom birtokában a posztban emlegetett „szuperkormányzás” valósuljon meg, ezért igen célszerű már a választások előtt alaposan felkészülni erre – ami szintén számos szerveznivalót jelent.

2.) Az „éjt nappallá tévő aktivisták” és a többiek, akik „megmozdultak a tömeggel” mind-mind igen hasznosak – feltéve, ha vannak, akik alaposan kidolgozott programot adnak nekik, mert hát az aktivitás önmagában, rendszerve szervezetlenül semmit sem érnek!
Mármost: a programszerkesztés nem „tömegrendezvény”, nincs sem „tömeg alkotta filozófia”, sem ideológia, sem pedig koherens program – a bázisdemokrácia alkalmatlan módszer erre, különösen egy modern, azaz nagyon bonyolult állam esetében. Botorság tehát arra várni – és arra rengeteg hiábavaló időt elpazarolni – hogy „majd kiforrja magát” az ellenzék, majd lassacskán összeáll valami program.

Mindaz, amiről írtál kommentedben – a sok idő és a sehol sem látszó haladás – csupán az ellenzékiek tehetetlenségéről, szervezőik és vezetőik tehetetlenségéről és alkalmatlanságáról tesz tanúságot. Nem lehet elbújni a „jó munkához idő kell”-szlogen mögé – mert a jó munkához mindenek előtt rátermettség és tetterő kell.

…Ja: „korholás” és tanácsadás között lényeges a különbség!

laci0011 2012.01.01. 10:00:22

@piefke: Köszönjük Emese...Ügyes ez az előre földbedöngölés.

piefke 2012.01.01. 10:08:29

@laci0011:

Gondolom, a "létező ellenzékkel" szemben a posztban, ill. a kommentemben megfogalmazott kritikákra reagálsz - de semmiféle olyan tényt, konkrétumot nem írsz, amely alapján a kritika ne állná meg a helyét.

Ezért, ha vannak ilyen tények, akkor légy szíves azokat tételesen felsorolni - ha pedig nincsenek, akkor (ahogy Svejk mondja) "Maul halten und weiterdienen!"

legeslegujabbkor 2012.01.04. 17:45:16

Talán 1 héttel ezelőtt 5 közgazdász írta le néhány pontban, mik a legszükségesebb lépések, amit meg kell tennünk. Az LMP-nek, a Szolidaritásnak, és ha jól tudom más szervezetnek is van néhány politikai pontja, amit hatalomra kerülve első lépésként megtennének. Szerintem rövid távra ezek megfelelnek, ha sikerül valami koherens dolgot összehozni belőlük.