2011.11.18. 10:05 Szerző: piefke

Világos?!

„Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember?

Most már tudom: az utolsó pillanatig.

Feleim, szántsatok, vessetek, és este mécsvilágnál pogány dalaitokat bátran énekeljétek! Ímhol én most is tervezek, remélek, és keresek megvételre, esetleg abádszalóki házhely cserelehetőséggel, jó állapotban levő férfi pézsmapocok bundát, zömök alakra, háromnegyedest.

Pedig már megyek széjjelfele!”

Örkény István: A pogány Süttőfia Süttő gondolatai miközben Vencellin abádszalóki prépost parancsára testét négyfelé szaggatták

 

1711 és 1849 után itt az újabb „nagymajtényi sík és Világos”: megint abba kell hagynunk egy meggondolatlanul és feleslegesen elindított szabadságharcot. Mert ebben „nagyon vagyunk”: belefogni valamibe, anélkül, hogy végiggondolnánk minden azzal kapcsolatos dolgot és összefüggést. Jön egy „harántimpulzus”, bekattan valami, ledobja az agyunk a gépszíjat, elszakad a cérna – és máris „hadban állunk”, általában a valósággal…

Lemond-e orbán viktor? Ezt latolgatja most mindenki bel-és külföldön, akit valamennyire is foglalkoztat a magyar politika.

orbán viktor másfél év alatt elérte azt, amihez Gyurcsánynak három év – és orbán viktor hathatós „segítsége” – kellett: IMF-segítség nélkül itt lenne a csőd. De Gyurcsányban volt annyi, hogy nem tette kérdésessé: lemond – orbán viszont sunnyog. Úgy tesz, mint annak idején Sztálin, amikor az ő sorozatos tévedései és hibás stratégiai döntései miatt rohanta le „váratlanul” a Szovjetuniót a „Reich”: eltűnik a nyilvánosság elől és szavát se hallani… Pedig ha van „helyzet”, amikor egy ország miniszterelnökének ki kellene állnia a nyilvánosság elé, akkor ez a mostani épp ilyen.

Hol van most a „bátor és harcos” orbán viktor, „az ember, aki sohasem hazudott”? És: hol van még egy olyan ország a világon, amely két éven belül kétszer is eljutott az IMF-ig? Uramisten: mekkora égés ez! Nem kevesebbet jelent, mint hogy az ország polgárai folyamatosan alkalmatlanokat választanak a saját vezetésükre!

…orbán viktor legendája a tegnapi nappal összeomlott: már sohasem lesz belőle „történelmi nagyságunk”, ez biztos! Ahhoz ugyanis valós teljesítmény kellene, olyan, amitől előre lép az ország – ilyet pedig nem sikerült produkálnia.

Biztosan marad majd neki is néhányszázezer híve – akár Gyurcsánynak – akik tűzön-vízen, IMF-visszahíváson át is kitartanak mellette, akik „imádni fogják” őt mindörökké. Talán később majd ő is kiválik a „mainstream-Fideszből” (arról, hogy mi lesz ez a mainstream-Fidesz, nemrég írtunk már, a Fidesz-hard után Fidesz-light? c. posztunkban - http://progressziv.blog.hu/2011/10/15/fidesz_hard_utan_fidesz_light) és talán meg fogja alapítani az Antidemokratikus Koalíciót… De ez már nem tartozik a magyar politika „fősodrába”: innentől kezdve orbán viktornak egyszerűen nincs elegendő politikai hitelessége ahhoz, hogy bármit is meghatározhasson itt a továbbiakban.

…Persze, azt talán még meghatározhatná, hogy ki kövesse őt, hogy ki legyen „az ő Bajnaija”? Választék lenne, a személyi találgatásokkal tele a média. De mivel egyáltalán nem biztos, hogy orbán le fog mondani, mi nem mennénk bele efféle találgatásokba – és ráadásul tulajdonképpen mindegy is, ki követné, hiszen bárki is az, szoros IMF-zsákba varrva kell táncolnia!

A poszt elején azzal nyitottam, hogy ismét elérkeztünk 1711-hez, amikor a kurucok letették a fegyvert. De tudja-e a kedves olvasó, hogy mit csináltak három évvel azelőtt a jó bajorok, hogy mi, magyarok 1703-ban elkezdtünk volna kuruckodni (amikor is „megújultak a dicsőséges magyar nemzet sebei”)? Nos, megalapítottak egy üzletet (pedig biztosan voltak nekik is „sebeik”!). Aztán ezt az üzletet megfontoltan, lépésről lépésre építették – egészen mostanáig, ugyanis a „bolt” ma is virágzik: ez a Dallmayr – talán ismerős a név, hiszen itt is jelen van, kitűnő kávéival, teáival.

…Magyarok: nem kéne nekünk is valami ésszerű üzletbe fognunk inkább, háborúk helyett? És akkor végre ki tudnánk fizetni a számláinkat, nem kellene kétévente az IMF-hez szaladgálni! Orbán pedig? „Monnyon le!” – aztán mennyen Rodostóba! (…De ha netán Rodostó helyett Münchenbe tévedne, majd meghívom egy kávéra a Dallmayrbe!)

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr813391643

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Matolcsy és a józan paraszt esete 2011.11.20. 11:37:13

Nem tanultam közgazdaságtant, s noha életem során összefutottam számos közgazdásszal, sosem hagytam magam általuk megfertőzni. A mezőgazdasághoz nincs semmi közöm, és anno megboldogult fiatal koromban nem traktorral jártam (se ekével, se a nélkül) a di...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.