A címben feltett kérdésre válaszolva: a saját létezésünket fenyegető veszélyt csak akkor van esélyünk túlélni, ha féltünkben nem vágjuk haza magunkat!

Jó lenne, ha ezt az egyszerű igazságot az oly bölcs és emelkedett alkotmánybíráink is felfognák.

Miért írom ezt?

Hírek szerint az alkotmánybíróság halogatja a döntést a nyugdíjállamosítás kérdésében és pláne vonakodik attól, hogy szembemenjen a nyilvánvaló, deklarált Orbán Viktori akarattal (http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/04/04/egyre_kisebb_az_esely_a_nyugdijallamositas_megakasztasara/). Talárosék úgy próbálnak testületként és személy szerint is túlélni, hogy asszisztálnak a saját eljelentéktelenítésükhöz. Mekkora szégyen ez! Ha belegondolunk abba, hogy hosszú éveken át olyan emberek őrködtek az alkotmány felett, akik az első komoly veszélyben összecsinálják magukat és csak a saját (egzisztenciális - de semmiképpen sem erkölcsi!) túlélésükkel törődnek. Rájuk bíztuk az őrzést, akik még csak rászólni sem mernek a tolvajra…

Mindig is tudtam, hogy a hosszas és szőrszálhasogató, elméletieskedő mérlegelgetés nem épp a leghatározottabb és legbátrabb emberek sajátossága. Aki határozottan szeret cselekedni, az nemigen kezd el már ifjúkorában elvont elméleti kérdésekbe beletemetkezni – mint amilyen pl. az alkotmányjog is. Persze, kellenek, akik annak részleteiben otthon vannak – de az ő valódi funkciójuk az, hogy adott kérdésekben információkkal lássák el azokat, akik egészben képesek és akarnak gondolkodni és cselekedni.

Bevallom, nekem már az sem tetszett, ahogy az egykori, egyébként kiváló alkotmánybíró Sólyom László immár köztársasági elnökként eljárt alkotmányjogi kérdésekben – és ezzel demokrata létére nem állított meg veszélyes populista folyamatokat, jelentősen hozzájárulva ezzel a mai „forradalmi 2/3”-hoz, annak létrejöttéhez. „Elméletileg” bizonyára megalapozottak voltak az akkori állásfoglalásai – de azok az esetek, amikor éppenséggel „állást nem foglalt” (2006-os zavargások „softpornó-lágyfos” elítélése, vagy éppen a Magyar Gárda eskütételének szó nélkül hagyása a saját ablaka alatt…), már semmivel sem magyarázható és nem is menthető.

Ez a „dicsőséges folyamat” érte el az AB mostani gyáva szarakodásában egy újabb „csúcspontját”. Ezek a kiváló emberek talán nem tudják azt, hogy csak az a csata reménytelen, amelyet el sem kezdünk? Hát miféle védelmezői lehetnének ők – és egy ilyen emberekből álló AB – a szilárd alkotmányosságnak, ha egyszer egy sokszorosan és nyilvánvalóan alkotmányellenesen cselekvő „agresszornak” nem mernek ellenállni és nem merik kinyitni a szájukat, hogy amit az illető és társai tesznek, az alkotmányellenes.

Annak idején, a most a kormány által annyira magasztalt „régi jó világban” egy bátran kimért pofonnal még egy pápát is el lehetett tüntetni a trónról – ha elég tökös volt a pofon „kezelője” (bizonyos Guillaume de Nogaret), most pedig még egy hitvány, nyíltan alkotmányellenes törvényecskére sem mer „kezet emelni” az AB.

Mondjátok, kedves alkotmánybírák, mit fog érni egy „kilúgozott” és bármikor madzagon rángatható alkotmánybíróság? És mennyire lesz majd „kimagasló szakmai feladat” alkotmányjogi alapokat összekapargatni Orbán Viktor hatalmi mutatványainak? Ti az alkotmány, vagy az állásotok megtartására esküdtetek fel?

Nem, Orbán és kicsiny világa nem fog sokáig tartani - addig semmiképpen sem, hogy érdemes lenne miatta feladni több évtizedes szakmai reputációkat és hozzá idomulni. Erre a kis időre lehetne választani a határozott tiltakozást. Lehetne vállalni a lemondást az immár méltatlanná vált AB-tagságról – ez aligha jelenthet egzisztenciális problémát. lehetne akár ország-világ előtt kinyilvánítani, hogy ha hatalmi erővel tör utat valaki az alkotmányon keresztül, akkor annak hatalma többé már nem lehet alkotmányos.

Hát tényleg ez lenne a „magyar valóság”? Tényleg nem jó itt senki és semmilyen tekintély másra, mint hogy kinyalja a hatalom seggét? lehet, hogy mégis Hitlernek volt igaza, hogy a magyar egy „szolganép”?

Ha az AB is az Orbán-rendszer szolgájául szegődik, akkor komolyan át kell azt gondolnunk, hogy miféle demokráciában hittünk itt húsz évig és hogy ha egyszer majd el akarunk indulni itt a demokrácia felé, akkor kikre számíthatunk ebben? Ha elég a magasztos szakmai elvek cserbenhagyásához annyi, hogy egy valójában korántsem olyan erős és korántsem olyan magabiztos miniszterelnök beelőzve az AB-döntésnek „kész helyzetet” akar azzal teremteni, hogy kijelenti: „Nem érdemes azt az illúziót kergetni, hogy a nyugdíjügyet az Alkotmánybíróság visszafordíthatja” és ez elég a beijedéshez és ahhoz, hogy az AB valóban ne fordítsa vissza a dolgot, akkor itt az ideje, hogy alkotmányos demokráciánk sorsát olyan kezekre bízzuk, amelyeket bátrabb fejek irányítanak és amelyek teherbíróbb vállakból ágaznak ki!

...Ti pedig, kedves alkotmánybírák, elmehettek majd abba a "stabil és többet adó" állami nyugdíjba, amit a mostani maszatolásotokkal segítettetek Orbánnak létrehozni.

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr142799428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

idelle · http://egymondatban.blog.hu/ 2011.04.04. 18:55:26

kezdő sielőként (is) rájöttem arra, hogy akkor csinálja az ember a legnagyobb bajt, ha beszarik, ha elveszti a fejét.

legeslegujabbkor 2011.04.05. 18:12:30

Még pár nap, és úgy néz ki, hogy "az alkotmánybírák elmehetnek" a .....

Janaka 2011.04.06. 20:48:56

Egyáltalán mi szükség van az Alkotmánybíróságra ebben a formájában? A diszpintyek legalább csiripelnek.

szolidszilard 2011.04.09. 12:14:37

A demokrácia igazi működésének feltétele a klasszikus alapelvnek megfelelő hatalom megosztása a három hatalmi ág között - törvényhozás, kormányzás (végrehajtás) és az igazságszolgáltatás - de volt valaha ilyen működő megoldás? A törvényhozás és a kormányzás (a nyertes párton keresztül) mindig is összefonódott. Talán az igazságszolgáltatás volt eddig (az alkotmány bírósággal az élen)talán az egyetlen hatalmi ág úgy ahogy független. És most folyik ennek a felszámolása.

Vértes László · http://kozlogika.blogspot.hu/ 2011.04.09. 20:02:25

Az alkotmánybíróságnak szerintem is határozottabban, gyorsabban kéne működnie - de nem felindulásból. A magányeinstand erős nyomás mellett történt, viszont nem volt kötelező, lehetett választani. A tsz-esítés után nem maradt százezer magángazda, szóval ez nem az a klasszikus helyzet. Plusz a manyup állami befizetésekből magánosodott, ami eleve vitatható: ha az állam önkényesen elkülönítette, vissza is kanyaríthatja, nem?

Indulat helyett higgadt vitára lenne szükség, amely a nyugdíjrendszer jövőjét is úgy szabja meg, hogy ne kelljen négyévente ide-oda kanyarítgatni.
süti beállítások módosítása