2013.05.24. 13:03 Szerző: Spászmaher

Párt – vagy valami más?

gúzsnyúl.jpg

„Elnyomatásunk minden újabb állomásánál a legalázatosabban folyamodtunk orvoslásért; megismételt kérelmeinkre, megismételt sértés volt a válasz. Az a fejedelem, akit minden tettében ilyen vonások jellemeznek, zsarnok, és nem méltó arra, hogy egy szabad nép uralkodója legyen.”

Részlet az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatából – 1776 július 4.

 

Egy év múlva itt a választás. Egy olyan választás, ahol, ha így maradnak a dolgok, nem is lesz választás, hiszen van egy, a választók háromnegyede által elutasított kormánypárt és vannak 1,2, 5, 12%-kon álló ellenzéki pártok. (És van egy kb. 10%-os szélsőjobb.) Nincs kit választani, mert nincsenek olyan programok sem, amelyek egyszerre hitelesek szakmailag és az őket képviselő személyeket illetően. El is indult a párkeletkezés: nyitott az Együtt, aztán jött Bokros, meg Fodor, kicsin csapataikkal… Kormányoldalról pedig beindult az ellenzék eszközeinek további megnyirbálása: kampányeszköz-korlátozások, külföldi adományok tilalma. (Érdekes: ezekkel korábban a Fidesz is bőven élt, a Konrad Adenauer Alapítvány jóvoltából… Akkor ez nem jelentett egy külső hatalom jármába hajolást? Hm…) Jött az a trükk is, hogy az egyéni választói körzetek jelöltjeit támogatják meg a költségvetésből, így ösztönözve a (főként kis-)pártokat arra, hogy leszalámizzák magukat és (anyagi megfontolásból) ne egységesüljenek… (Nem mintha az egységnek önmagában sok haszna lenne a majdani sikeres kormányzás szempontjából…)

Szóval, úgy néz ki: nem lesz igazi kihívója a Fidesznek. Hiszen alig 11 hónap lenne arra, hogy:

  • berobbanjanak a közéletbe, felkeltsék maguk iránt előbb a figyelmet, majd a szimpátiát, éspedig tömegesen,
  • kiépítsék a „menedzsmentjüket” – éspedig nem akárkikkel, nem akármilyen minőségű emberekkel-szakemberekkel,
  • megtalálják a 106 egyéni körzetben a megfelelő, a körzetek legalább ötvenvalahány százalékában nyerni képes jelöltjeiket,
  • 11 hónapon át folyamatosan és érdekesen nyomják a kommunikációt, átvéve ezzel a közélet tematizálását a Fidesztől,
  • megszer(v)ezzék a kampányhoz szükséges anyagi hátteret, anélkül, hogy ezzel súlyos és a pártfinanszírozás eddigi átkos szokásaihoz hasonló „holdudvart” vennének a nyakukba, amely azután ellehetetlenítené a tiszta közélet érdekében teendő intézkedéseket.

…Kár is folyatatni! A projekt lehetetlen. A maximum, amit egy új pártkezdeményezés elérhetne, az csupán egy 5-10%-os támogatottság – ezzel persze le lehetne ülni koalíciós tárgyalásokra az MSZP-vel, az Együttel, ám ez az így esetleg létrejövő „összlet” sem lenne képes a választásokon győzni, éspedig azért, mert mindenki csak félszívvel lenne benne, több erő menne el a belső harcokra, mint a tényleges, közös cselekvésre. Ráadásul egy ilyen „Frankenstein teremtményét” a választók sem támogatnák feltétlenül: akik ugyanis a szocikat eddig is elutasították, kétséges, hogy egy ilyen „salátakoalíciót” vajon lenyelnének-e? Kérdés, hogy van-e nekik olyan fontos a Fidesz leváltása, mint az, hogy a szocik ne kerüljenek újra kormányra?

Pártként tehát nem lehet legyőzni 2014-ben a Fideszt – de ez nem jelenti azt, hogy másképpen ne lehetne! Nem kell ahhoz feltétlenül „direkt parlamenti erő”, hogy valaki megszabja egy országban a politika menetét, sarokpontjait – feltéve, hogy azt, amit akar és célul tűz ki a társadalom elé, a társadalom kellő hányada támogatja. Nem kell feltétlenül komplett és komplex pártszervezetet létrehozni a semmiből, hatalmas anyagi ráfordítással és nem kell 106 kipróbált, visszaellenőrzött egyéni képviselőjelöltet sem találni a semmiből… De még egy komplex pártprogram sem kell, és nem kell az annak kidolgozásához nélkülözhetetlen háttérszakértői had sem. Elég, ha bizonyos masszív irányokat és korlátokat fogalmaz meg és „önt betonba” a választói akarat.

Meg lehet úgy szabni egy országban a politika fősodrát, hogy a részletekkel ne kelljen bíbelődni: elég, ha szinte „tőmondatokban” deklarálja az állampolgárok elégségesen nagy hányada, hogy mit tehet és mit nem tehet meg a „konkrét politika”, akármekkora parlamenti többsége is van. Elég, ha pár mondatban megszabjuk, miféle elvek mentén akarunk itt közoktatást. Elég, ha rögzítjük: transzparens közpénz-felhasználási rendszert akarunk: olyat, amelyben automatizmusok garantálják, hogy az „aktuálpolitika” kis, mocskos mancsai nem babrálhatnak bele. Elég annyit kikötnünk, hogy csak olyan párt indulhat a választáson, amelyik pártfinanszírozása, beleértve az őt akár csak úgymond „eszmeileg támogató” szerveződéseket is, olyan kristálytisztán átlátható, mint az Adria a koversadai nudistrandnál. (Na, ja: lássuk a pártok „meztelen igazságát”!) És ha már a pártok indulásánál tartunk: azt is előírhatjuk nekik, hogy a választási programjukat költségeltessék be egy (pl., nemzetközi) szakértői testülettel – lássuk, mibe is kerül majd nekünk a végén pl. egy-egy „rezsicsökkentés”, vagy épp egy alapok nélkül odaajándékozott pedagógusi életpálya-modell, esetleg egy minimálbér-emelés közvetett hatásai!

…Megvannak az eszközök mindehhez – éspedig magában az Alaptörvényben. Ha már egyszer kaptunk egy ilyen ajándékot a Fidesztől, és ha már annyian utáljuk ezt a holmit: nosza, használjuk is fel a Fidesz – vagy bármely másik önérdekközpontú párt – ellenében! Megvan az eszköz arra, hogy alapvető kérdésekben „kötött pályára” kényszeríthessük a (mindenkori!) kormányt. Mi, állampolgárok úgy érezzük: eddig túlságosan nagy szabadságot engedtünk a politikának: jóformán csak annyit csináltunk, hogy mérgünkben (ún. „protesztszavazás”), vagy reményünkben (beúszván a populizmus ravaszul kifeszített hálójába) odaadtuk (reményeink szerint csak négy-négy évre) a hatalmat egy Gyurcsány, vagy egy Orbán nevű fickónak, mondván: „Ferikém, Viktorkám! Gondoskoggyál már lécci, nekünk erről-arról (modernizálásról - vagy éppen ellenkezőleg: arról, hogy maradjon minden úgy, ahogy most van, és ahogy nekünk speciel jó)!”… Mi, állampolgárok, eddig azt hittük, elég lehet ez – de lássuk be, tévedtünk!

Mindeddig a tőlünk kapott felhatalmazással rosszul sáfárkodott a magyar „mainstream politika”, ezért az állampolgárok közössége kénytelen az eddiginél szorosabbra vonni a gyeplőt és azt folyamatosan és erősebben kézben is tartani. Alapvető, az emberek életét és jelenünk-jövőnk esélyeit meghatározó kérdésekben vagyunk kénytelenek az eddigieknél sokkal pontosabban megfogalmazni a politikával kapcsolatos elvárásainkat, olyan módon nyomatékosítva ezeket, hogy az a politikára nézvést kötelező érvénnyel bírjon. Kötelezővé pedig úgy lehet tenni ezeket az alapvető érdekeket és elvárásokat, hogy népszavazások szisztematikus, a témák tekintetében összefüggő rendszerével alapozzuk meg és „vesszük körbe” a gyakorlati, parlamentáris politikát. Nem kérünk semmi olyat, ami az egyes kormányok alaptörvényben rögzített „aktuális kompetenciája”. Nem szólunk (pl.) bele folyó költségvetésekbe, nem akarjuk újraíratni a választási törvényt és nem akarunk „újraalkotmányozni” sem. Csak annyit teszünk, hogy az eddigieknél sokkal „rigidebben” szabjuk meg, hogy a megszerzett hatalom birtokában csak az alapvető állampolgári érdekek mentén szabadjon kormányozni!

…Ennyi, amit 2014-ig tehetünk, nem több és nem is más! Ha ebben sikeresek leszünk, mi, magyar állampolgárok, akkor tulajdonképpen nem számít sokat, ki nyer egy év múlva: úgysem fog tudni „gazdasági háttérbirodalmat kiszolgálni” a mi érdekeink szolgálata helyett – mert ebben megakadályozza a „svéd típusú” állami transzparencia. Nem fogja tudni az iskoláinkba és a gyerekeink fejébe visszacsempészni a Horthy-rendszert – mert nem lesz szabad mást tennie oktatásügyben, mint fogni és importálni a „finn modellt” (a „hit- és erkölcstan-oktatók” meg szépen visszafáradnak a parókiákra). Nemigen lehet majd „választási költségvetéseket” fabrikálni, elzálogosítva a választások utáni 2-3 évet – mert ott lesznek a „mi mibe kerül”-kalkulációk…

…Lehet, hogy mindez utópia (ha nem támogatják majd elegen ezeket az elképzeléseket) – de az biztos, hogy enélkül marad a mai rémálom!

A bejegyzés trackback címe:

http://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr425316038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2013.05.24. 13:29:39

Ajvékolnék, de most már késő, most látom Szürkehajat lebbenni az égen -- Magua kezében a szívével ..

HaFr · http://hafr.blog.hu 2013.05.24. 13:31:25

de így jobb: vérző szívét Magua kezében.

legeslegujabbkor 2013.05.24. 16:25:57

@HaFr: Cooper könyve kész horror, majdnem mindenki meghal a végén. Hitchcock rendezésében képzelném el.

politologus · http://politologus.blog.hu 2013.05.24. 22:56:41

Na és ki fog népszavazási kérdéseket benyújtani? Talán Ti? Komoly apparátus kell a kidolgozásukhoz, nem is beszélve az aláírásgyűjtési procedúrához.

Az ellenzéki pártok vagy az új mozgalmak? Nekik talán van emberük a folyamat elejéhez, de a végigviteléhez már nem biztos. És talán félnének is a sikertelenségtől - joggal!

De tegyük fel, hogy lehet népszavazást tartani. Na de meg is nyerni? Ilyen érvényességi és eredményességi korláttal nem lehet. Még a viztdíjas népszavazáson sem volt meg az 50%! Lásd az olasz példát, vagy harminc évig nem is sikerült, csak legutóbb.

Tessék beletörődni: nálunk már gyakorlatilag nincs népszavazás.

Spászmaher 2013.05.24. 23:05:16

@politologus:

Csak Csetnekit, a volt "kisnyilast" tudom idézni a Tanúból: "...fogsz te még egy nagyot csodálkozni!":-)

Husz_János_Puszita 2013.05.24. 23:25:27

Mit műveltél azzal a szerencsétlen macskával jézusatyaúristen???

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2013.05.25. 09:48:31

Mivel eleve tilos alkotmányos kérdésben népszavazni, reménytelen ez. Ráadásul nemigen van olyan népszavazási téma, ami politikailag hasznos lenne.

Spászmaher 2013.05.25. 10:17:32

@maxval, a gondolkodni próbáló birca:

Nem "alkotmányos kérdésekben" nem lehet népszavazást kezdeményezni, hanem az alaptörvényben kizárt, ill. az Országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényben kizárt esetekben (3 ilyen van, ebből egy érdemi tiltás: ha a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, a másik kettő vagy formai, vagy pedig visszautal az alaptörvénybeli tilalmakra - ld. itt: net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800003.TV)

Az Alaptörvény az akábbi esetekben nem enged népszavazást (szó szerinti idézet):

"Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
f) az Országgyűlés feloszlásáról;
g) képviselő-testület feloszlatásáról;
h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
j) közkegyelem gyakorlásáról."

Ebből látható, hogy sok, az Országgyűlés törvényalkotásával kapcsolatos és ugyanakkor komoly társadalmi hatású téma létezik, amelyekben lehet népszavazni - de ezeket most nem részletezném.:-)

Spászmaher 2013.05.25. 10:18:54

@maxval, a gondolkodni próbáló birca:

Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény linkje helyesen:

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800003.TV