2011.03.28. 18:50 Szerző: Đđ

Smé

"Smé" – ilyen szó nincs is, ez nem jelent semmit!

Dehogynem, ma született! Orbán alkotta a Parlamentben: „sajátosan magyar élet”. A születés mára esett, de a kicsi még 2009 őszén, Kötcsén fogant: akkor beszélt Orbán először „a létezés sajátosan magyar minőségé”-ről.

Orbán ugyanis ma napirend előtt elárulta, hogy szerinte mire való az alkotmány. Mielőtt azonban idéznénk idevágó mondatait, emlékeztetjük a Kedves Olvasót arra, hogy Orbánnak jogászdiplomája van, tehát nyilván tanult alkotmányjogot is – ennek tükrében igazán pikáns csak a véleménye.

Nos, felpanaszolta, hogy az ellenkezők és akadékoskodók (jelen esetben Schiffer/LMP) „…mindig a hatalom kérdését helyezik középpontba”, amikor az alkotmány tartalmi kérdéseit feszegetik. Márpedig Orbán szerint „ez kommunista maradvány, hiszen nem a hatalom, hanem az emberek jó élete a kérdés. Ez a kommunista gondolkozási maradvány okozza, hogy önök kielégítetlenek az alkotmánnyal" - mondta. Szerinte az alkotmánynak arról kell szólni, hogy „mi az élet sajátos magyar minősége”. Megtudhattuk továbbá tőle, hogy „a politikai hatalom kérdéseit el fogjuk rendezni, az alkotmány viszont a magyar élet jövőjéről szól.

Ezek szerint az alkotmány valami létezési forma- és kulturális karakter-meghatározás lenne? Hm…, az alkotmányjogi szakirodalom ezt másképpen tudja – de ha az alkotmánybíróságot ott lehet hagyni a büntetősarokban, akkor oda lehet vágni mellé a szakirodalmat is… De mit is jelent a „sajátosan magyar élet” – és miféle „jövője” látszik ebből az alkotmányból?

A sajátosan magyar élet (a továbbiakban: smé), ahogy történelmünk mutatja, jellegzetesen represszióban és magányban folyik. A smében nemigen marad más az átlagmagyarnak, mint megpróbálkozni valamilyen egyéni túlélési taktikával. A smére legalább Mohács óta a sikertelenség a jellemző, továbbá az is a smé jellegzetessége, hogy hibás célokat tűztünk ki magunk elé, amelyek eléréséhez ráadásul rossz eszközöket választottunk.

-           S mé’ baj ez, hogy így éllünk itten? – kérdezheti az egyszeri (még mindig és mindennek ellenére) Fidesz-fan.

Hát azé’ wazze, mer’ az összes sikeres nép épp az ellenkezőjét csinálja és kizárt, hogy ha mi direkt – és ezentúl már „alkotmányosan” is – szembemegyünk az egyedüli eredményes módszerrel, akkor „a magyar élet jövője” más, sokkal jobb lehet majd, mint a múlt és a jelen.

…Orbán azt mondta ma, hogy „az alkotmány a magyar élet jövőjéről szól”. Milyen lesz az a jövő, amely ebből az alkotmányból következik? Lesznek-e ebben a magyar jövőben a társadalom (és benne a gazdaság) dinamizmusát adó kezdeményezőkész, önálló polgárok – vagy a Zállam fogja a pógárt lökdösni, azt állítva, hogy eltartja, tehát ezért cserében engedelmességgel tartozik? Lesz-e benne terepe a vitáknak, hogy melyik úton célszerű haladnunk – vagy ezt majd jól megmondják nekünk felülről? Örülni fog-e a hatalom, ha valakik egyszer csak megjelennek és azt mondják, hogy ők sokkal jobb jövőképpel rendelkeznek és sokkal eredményesebb módszereket javasolnak az odajutásra? Mi lesz, ha a magyarok úgy fogják találni, hogy a sménél jobb a sné, a ssé, vagy akár még a sszé is (a sajátosan német, a sajátosan svéd, vagy a sajátosan szlovák élet)? És miképpen reagál majd a hatalom arra, ha ezek a vélemények lesznek többségben és a Jónép zöme már nem fog sem hinni a smében, sem pedig kérni tovább belőle? Vajon a  smé része lesz-e az, hogy ilyenkor ezt belátja a hatalom és vagy változtat, vagy lelép a színről?

…Orbán ma azt is mondta, hogy: „A magyarok ismét hisznek abban, hogy a saját kezükbe kell venni a sorsukat.” – nem tudom, egyre gondolunk-e a Tisztelt Miniszterelnök úrral? Mert ha belegondolunk a múlt heti közvélemény-kutatási adatokba, akkor bizonyos értelemben igaza van Orbánnak: egyre több magyar kezdi elhinni, hogy benne, Orbánban ugyan hiába bízott és hiába adta a kezébe a sorsát. Ma még csak ez a passzív felismerés kezd egyre inkább terjedni, de szükségképpen jön majd hamarosan egy következő fázis is: amikor a magyarok abban kezdenek el hinni, hogy akkor tudják a saját kezükbe venni a sorsukat, ha azt másokkal összefogva teszik meg. Enélkül, magányosan (smé-módra) ugyanis a következő választáson megint ott szorongatják majd a kezükben a sorsukat jelképező tollat és ha addig idejében nem gondoskodtak alternatíváról, akkor nem lesz vele hová ikszelni…

…Mert mi van ma, mi a kínálat a piacon? Konkrétan: van-e olyan politikai erő, amely totál másban gondolkodik és totál másképp viselkedik, mint a smé? Nézzük a tényeket!

Vannak ugyebár pártok (LMP, MSZP - a Jobbikot hagyjuk, rendes ember őket nem emlegeti a pártok között), amelyek ellenzik az új alkotmányt. Vannak civil csoportok és szerveződések, amelyek szintén így gondolják… És mit csinálnak már megint ezek a derék pártok és csoportok? Hát persze: smé-módra külön-külön szerveznek akciókat, tüntetéseket!

Basszameg: igaza van Orbánnak, kurvajól ráérzett! Még az ellenzék és az ellenzők is „smémagyarok”. Jobban elhatárolódnak egymástól mint a közös ellenségtől. Jobban félnek attól, hogy „összefüggésbe hozza őket egymással” a Fidesz, mint az új alkotmánytól és az azt áterőszakoló hatalom által hozott új rendtől… A Fidesz meg röhög – és vígan gyakorolja a hatalmát! Megmondja-megszabja, milyen lesz itt az élet. Pl. Fellegi megmondja, ki nyeri a közbeszerzéseket (http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=477821), vagy éppen a kormány mondja meg, hogy fogják hívni a köztereinket… „Civil társadalom”? Majd kaptok a pofátokra!

Igen, Kedves Civilek és Civilszimpatizánsok: ha azt szeretnétek, hogy a magyar élet szabad legyen és demokratikus, akkor bizony el kell fogadnotok, hogy ez immár nem lesz elérhető harc és egység nélkül. El kell döntenetek, hogy megmaradtok-e a tüntetések és beszédek szintjén, el nem érve ezekkel semmit, vagy pedig belátjátok, hogy egy egységes és erőszakos hatalommal szemben a szép szavak és a szép eszmék önmagukban semmit sem érnek.

…Lassan 22 évvel ezelőtt egy akkor még civil és akkor még fiatal ember mondta a következőket:

…Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a… diktatúrának…” Ez a fiatal civil Orbán Viktor volt. Hát ez egyszer fogadjátok meg a szavait: higgyetek a saját, közös, egyesült erőtökben!

…De mit jelent az „erő” politikai értelemben?

Egyértelmű: az erő egy szervezett (és nem csupán alkalmilag összegyűlt, aztán szétoszló) közösség. Van közös elképzelése a helyes és helytelen dolgokról és azokról a módszerekről is, amelyekkel a helyesnek ítélt céljainkat elérhetjük. És igen: vannak közös céljaink – méghozzá pozitív célok, nem csupán annyi, hogy ezt vagy azt nem akarjuk, ez vagy az ellen tiltakozunk. Van programja, amely program elemei egymással szerves és jól működő egységet képeznek. Van stratégiája, amelyet rá is tud „kényszeríteni” ellenfelére. Egy erő tagjai hosszú távon is kitartanak céljaik és egymás mellett, nem gondolják meg folyvást magukat és egy igazi erő jelképe nem a „szalmaláng”…

Igen, itt az ideje, hogy ne csak akciókban és negatívumokban éljetek, itt az ideje, hogy pozitív programmal rendelkező dinamikus erővé alakuljatok, amely megkerülhetetlen és amely – ellentétben a jelenlegi kormányerőkkel – képes célszerű és konstruktív kormányzásra is!

Vegyétek tudomásul, hogy a győzelemhez néha „az Ördöggel” is össze kell fogni – és ettől mégsem váltok ördögivé. Volt egyszer, hol nem volt két nagy demokrata: az egyiket Rooseveltnek hívták, a másikat Churchillnak. És jött az a bizonyos „néha” – és akkor ez a két alak még Sztálinnal is képes volt összefogni… „Komcsivá” váltak ettől? Lófaszt! „Szégyen” volt ez? Nem, mert a célszerűség nem „erkölcsi kérdés”… Ha ti, magyar demokraták, most egymás méricskélitek, azzal csak azt mutatjátok meg a Jónépnek, hogy ti sem gondoljátok komolyan amit beszéltek – mert amikor bátran és az ellenség propagandájától függetlenül, magabiztosan kellene cselekednetek, nem tudjátok rászánni magatokat…

…És akkor éppen ti vagytok-lesztek azok, akik ezzel benne hagyjátok a magyarokat a smében.

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr362779598

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vértes László · http://kozlogika.blogspot.hu/ 2011.03.29. 21:10:03

A régi mondás jut eszembe: nem elég demokratának lenni, valamit tudni is kell. Úgy értem, a trágárkodáson kívül...

Maslow szükséglethierarchiájáról hallottatok már? Meg arról, hogy éhgyomorra nem lehet filozofálni? Ha nincs nemzetgazdaság, akkor nincs jólét sem. Ha nincs jólét, nincs kormánybuktató mértékű igény a demokráciára sem. Ezt nem én találtam ki, csak emlékeztetek rá. Egy szót sem szóltatok még a baloldali alternatíva lényegéről. Már nagyon várom.
süti beállítások módosítása