„Quo usque tandem abutere, Catilina, patientia nostra?”
(„Meddig élsz még vissza a türelmünkkel, Catilina?”)
Marcus Tullius Cicero
A miniszterelnök magyarázattal és elszámolással tartozik nekünk, a Magyar Köztársaság állampolgárainak!
Amikor a 2010-es országgyűlési választásokon a jelenlegi kormány megszerezte a hatalmat, még nem tudhattuk hogy új alkotmányt akarnak adni az országban – olyan új alkotmányt, amelyet sem érdemi, az állampolgárokkal folytatandó konzultációnak nem „tesznek ki”, sem pedig a kormány által felkért szűk alkotmányfogalmazó testület művét nem fogják népszavazással megerősíttetni. Mindkét dologban arra hivatkoznak, hogy a kormányzásra kapott több mint 2/3-os felhatalmazás birtokában nem kötelességük egyik sem.
Az elkészült és tegnap óta nyilvános alkotmánytervezet alapvető változtatásokat vezetne be: (többek között) megváltoztatná országunk hivatalos elnevezését, az ország területe ismét „vármegyékre” tagozódna, alkotmányos akadálya lenne az azonos neműek házasságának, országunk alaptörvényében szentek szerepelnének, alapvető változtatásokat eszközölnének az ország egyes vezető tisztségviselőinek megválasztásában és mandátumuk idejében és megnyújtanák egy évvel az önkormányzati periódusokat is…
Tennék – és minden bizonnyal teszik is – mindezt úgy, hogy világosan és logikusan megindokolnák, mi szükség van ezekre a változtatásokra? Teszik anélkül, hogy ésszerű érvek koherens rendszerével meg tudnák nyilvánosan indokolni, hogy ezek által országunk, társadalmunk, életünk és gazdaságunk jobban fog működni – mert más érv a változtatásokra nem létezhet!
Nem létezhetnek szubjektív érvek: „Nekem speckó teccik a Szentkorona!”. Nem létezhetnek ideológiai érvek sem, mert a Magyar Köztársaság egy plurális és szekuláris állam és épp ilyen a társadalmunk is: sokféle vélemény, hit és hitetlenség él egymás mellett – ezek közül egyet „preferálni” csak zavart okoz, de javulást közös dolgainkban semmiképp sem! Nem ok a „magyar történelmi hagyomány” sem – pl. a Szent Korona, vagy épp a vármegyék esetében – hiszen akkor miért nem hozzuk vissza a „nemesi nemzetet”, hiszen mind a Szent Korona-tan, mind pedig a vármegyék alapja éppen a nemesi rend önérdek-érvényesítése volt. Márpedig: ha a cicomákat visszahozzuk, akkor a cicomát tartó falakat is újra kell építenünk…
A Magyar Köztársaság országgyűlése, kormánya és miniszterelnöke mind-mind a Magyar Köztársaság állampolgárainak tartoznak felelősséggel és elszámolással – haj, de sokat hallottuk ezt épp Orbánéktól 2002 és 2010 között! Hát akkor most tessék eszerint cselekedni! A hatalom legitimitását az állampolgárok érdekében való kormányzás adja. Ha a kormány új, megválasztásakor még általa sem ismert érdekeket fedezett fel, akkor azokat a nép elé kell tárnia – éspedig nem csupán „formális módon”, mint a napokban kiküldött 12 kérdés, hanem ténylegesen, érvekkel alátámasztva, véleményt kérve és elfogadva. Ha pedig egy kormány és egy parlamenti többség ezt nem teszi meg, akkor legitimitása alapját veszti el. Erre nincs szabály az alkotmányban, a törvényekben – mert 1989 óta még nem fordult meg senki fejében az, hogy lehet egy demokratikusan megválasztott kormány ilyen!
Pedig lehet – láttunk már erre példákat a történelemben. Kellett volna tehát gondolniuk erre a rendszerváltáskor alkotmányozóknak és az azóta törvénykezőknek.
…Mert nem elég a hatalom legitimitásához az, ha törvényesen jutott hozzá. Az is kell, hogy a közösség világosan megfogalmazott érdekei szerint kormányozzon. A választás csak megelőlegezi a legitimitást: azt be is kell tölteni a cselekedetekkel és a közösség tudtára is kell adni a cselekedetek ésszerű okait. Enélkül a választásokon kapott legitimitás csak egy olyan kölcsön, amelyet az adós nem fizet vissza.
Vannak helyzetek egy nép életében, amikor el kell dönteni: elfogad-e szinte bármit a hatalomtól, vagy az önmagát legitimnek tekintő, ám a legitimitását cselekedeteivel megingató hatalommal ellen maga a nép hoz létre olyan ellensúlyokat, olyan ellenerőt, amelyek birtokában érdekeit érvényesíteni lesz képes a hatalma törvényes és ésszerű korlátain éppen túllépő kormánnyal, országgyűlési többséggel szemben.
Demokratikus és köztársasági keretek között ez az ellensúly és ellenerő egy komoly tömegbázissal bíró, jól szervezett és világos, ésszerű programmal rendelkező párt lehet. Az „érv” pedig, amivel a jelenlegi és mindenkori „túlhatalmaskodó” kormány tevékenysége korlátozható, nem más, mint az, hogy van reális lehetősége annak, hogy a nép legközelebb, ha érdekei úgy kívánják, ezt a másik erőt juttatja kormányra.
Két dolog között választhatunk tehát most: mindent ráhagyunk a Fideszre és Orbánra, anélkül, hogy tetteik és döntéseik valódi okait megtudnánk – vagy: nem tűrjük el tovább, hogy a nép többségére hivatkozva a nép többségének valódi és ésszerű érdekeivel ellentétesen kormányozzanak és egy ellenerő létrehozásával „Megállj!-t parancsolunk nekik.
Ha az első utat választjuk, akkor elfogadjuk, hogy belátható időn belül itt nem fog létrejönni egy, a társadalom erőforrásait a leginkább mobilizálni képes demokratikus berendezkedés, hanem a magyar társadalom „oligarchisztikus” pályára áll, az ellenőrzés és a valós elszámoltatás lehetőségei pedig elvesznek. Ez az út az Európától való gazdasági és szellemi leszakadáshoz fog vezetni, szegénységhez és állandósuló egzisztenciális problémákhoz a társadalom többsége számára.
Ha a második utat választjuk, akkor megszabadulunk a fejlődésünket az utóbbi két évtizedben leginkább akadályozó tényezőtől: az önérdek-vezérelt politikai elittől.
De ehhez, ismétlem, új erőt kell létrehoznunk!
Ha erre nem vagyunk képesek, akkor – azt kell mondjam – a készülő „Fidesz-alkotmány” bizony a magyar társadalom „tökéletes kereteit” fogja adni… És talán még a 22 éve épp a rendszerváltók által „sírba tett” Kádár Jánost is újra fogjuk temetni!
…A poszt elején a miniszterelnököt emlegettem – most, a végén is ezt teszem: Miniszterelnök úr, ne alkotmányozgasson itt feleslegesen! Tessék célszerűen és eredményesen kormányozni! Ha meg azt nem tud, akkor ne akarjon „Magyarország első, egységes Alaptörvényé”-vel „nyomot hagyni a Történelemben”, mert akkor az Ön nyoma csak egy foscsík lesz…
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek