2010.08.20. 17:52 Szerző: piefke

Októberfeszt

Október elejéig most már egymás nyakára hágnak a Budapest-programok – állítólag még olyan is lehet közöttük, amely egy egész láda sört is megér… Kész „Októberfeszt”! …Csak egyvalamit nem találok az Istennek se bennük: valódi többletforrásokat az álmok megvalósításához! Erről mintha az álmok álmodói nem szeretnének beszélni…

Mi, illúzióromboló, embertelen (és bizonnyal magyartalan), rideg valóságpártiak, akik ProgresszívBlogozunk, pedig azt állítjuk: Budapest valódi fejlődéséhez a város helyzetével és alapproblémáival számoló, koherens célrendszert kitűző és a finanszírozáshoz új, épp a fejlesztési programból „szervesen következő” forrásokat adó program kell. Mindennek az alapja „a város, mint gazdasági egység” koncepciója: ha a fejlődés, az élhetőség javítása kiadásokkal fog járni, akkor olyan koncepció kell, amely épp a fejlesztés eszközével teremt a jelenlegihez képest jelentősen növekvő „adóalapot”. Ugyanis jelen kormányuktól aligha remélhet a város egy „minőségi ugráshoz” elegendő költségvetési támogatás-növekményt! Azt magának Budapestnek – mindenek előtt leendő vezetőjének és „temajének”-  kell biztosítania.

Növelni kell a város jövedelemtermelő képességét. Ennek nyomát sem találjuk egyik „programban” sem! Pedig bármely „álmot” csak akkor tudjuk finanszírozni, ha ehhez megvannak a forrásaink is. Az pedig nem „forrás”, ha a már meglévőket osztogatjuk másképp, mert akkor csak a „lyukak” vándorolnak…

Hogyan növelhető egy nagyváros jövedelemtermelő képessége – és egyáltalán: mit jelent ez? Nos, nagyon leegyszerűsítve: azt, hogy egy aktív lakos átlagosan mekkora értéket állít elő időegység alatt. Ez függ az illető képzettségétől és az általa végzett tevékenység jellegétől, minőségétől és a körülmények szervezettségi fokától.

A képzettségi szint adott – bár hosszabb távon természetesen növelhető és javítható azok aránya, akik korszerű, jól hasznosuló tudással rendelkeznek. Itt azonnal megjegyezzük az oktatás minőségének és a tudásanyag korszerűsítésének fontosságát.

A „végzett tevékenység” már összetettebb dolog, de itt is egyszerűsíthetünk: minél inkább piacképes és magas jövedelmezőségi rátával dolgozó egy tevékenység, annál kívánatosabb a város jövedelemtermelő képessége szempontjából. (Itt persze nem a kábítószer-előállításra és –kereskedelemre, vagy a nő- és fegyvercsempészetre kell alapozunk városunk jövőjét és felvirágzását…) Továbbá: figyelembe kell venni azt is, hogy „mit bír el” a városi környezet; az adott tevékenység akkor „fogadható el és be”, ha csekély környezetterheléssel jár: nem célszerű pl. vegyi üzemet telepíteni a Körútra…

A fentiek alapján „látóterünkbe kerülnek” az információ-technológiai szolgáltató ágazatok (a gyártók kevésbé, mivel az ázsiai munkabérek jóval alacsonyabbak), a kutatás-fejlesztés, a rekreációs „iparágak” és szolgáltatások és a magas szintű felsőoktatás. Minden időben azok a városok tudtak lendületesen fejlődni, amelyeket koruk „legkorszerűbb tevékenységeivel” való foglalatoskodás jellemzett. ha egy XXI. századi Budapestet akarunk, akkor ezt akkor tudjuk megvalósítani és finanszírozni, ha a városfejlesztésben kiemelt helyet biztosítunk a korszerű technológiáknak, akár a munkahelyek, akár az infrastruktúra-fejlesztések területén.

Ráadásul: mivel a felsorolt tevékenységek jól képzett és szervezetten tevékenykedni tudó embereket igényelnek, ezért „kultúrateremtő” hatásuk is jelentős: a munkakultúrából ugyanis természetesen alakul ki általános (városi) kultúra is! A város szövetében jelenleg meglévő számos „lyukat” a fentiekből következően olyan beruházásokkal kell „kitölteni”, amelyeket „nagy hozzáadott érték” jellemez. Ez részben beruházás-szervezési, részben urbanisztikai feladat: párhuzamosan kell és lehet „projekteket és beruházókat vadászni” és számukra „előkészített terepet”, terveket és „szabályozási környezetet” biztosítani.

Mindehhez nem elegendő és (horribile dictu!) személyi állományában nem alkalmas a mai városigazgatási apparátus: ide kiváló elmék és a legjobb szakemberek kellenek – ráadásul igen széles jogkörrel felruházva!

Van erre példa városunk múltjából: a Fővárosi Közmunkák Tanácsa…

Az is nyilvánvaló, hogy koncentrálni kell a város vezetését, az ügyek intézését: teljesen feleslegesek a kerületek! Miért?

Az ott folyó tevékenység csak viszonylagosan „helyi”, hiszen pl. az igazgatási tevékenység egységes szabályok között folyik (természetesen az adott területre jellemző és ésszerű szabályozási tervek alapján). Sok esetben „határvonalakat” lép át egy-egy döntés, ebbe pedig csak „bekavarnak” a helyi, önérdekek mentén (is) mozgó döntéshozatali fórumok. Örökösek az „illetékességi viták” és lassú az ügymenet…

További érv a centralizálás mellet, hogy – mint fentebb említettük - kiváló elmékre és a legjobb szakemberekre van szükség. Az pedig nyilvánvaló, hogy EGY apparátusra való alkalmas embert könnyebb találni, mint HUSZONVALAHÁNYRA.

A lakosságnak a jelenlegi „ezerkerületes” rendszer semmi pluszt nem jelnet, így „lokálpatrióta érvekkel” támadni a „centrális Budapestet” alaptalan. Különben is: több százezer budapesti más kerületben lakik és másikban dolgozik – akkor most ők hol „lokálisak”: ahol napjaik nagyobb részét töltik, vagy ahová „aludni járnak”? ...Gondókozzunk má’..!

Nyilvánvaló, hogy a hatáskör-koncentrációhoz kormányzati döntés kell: módosítani kell a Főváros működését szabályozó törvényeket. De ezt csak akkor remélhetjük (ha egyáltalán van erre esély a jelenlegi kormány alatt), ha rendelkezünk „kész tervvel” erre nézvést…

…Mindezek alapján egy valóban működőképes Budapesti Program alapvetően területfejlesztésekből származó erőforrás-növekmények „diagramja” kell, hogy legyen. Nem tudom, hogy Jávor Benedek miféle láda sört ígért be, de ha valamelyik főpolgármester-jelölt végre előáll egy ilyennel, annak én fizetek egy láda (nem akármilyen!!!) Ayinger Jarhundert-Biert!

A bejegyzés trackback címe:

https://progressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr252235609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása